Arany Lajos

„Alapvetően” sajátos a munkához való „hozzáállása”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Elcsépelt divatszavak özöne zúdul ránk a mai nyelvhasználatban. Íme, két újabb példa. Az elkoptatott és nyelvszemléletünktől idegen hivatali, sajtónyelvi kifejezések között sűrűn találkozunk a német mintájú alapvető melléknévvel: „az ügyvéd alapvető feladata lakásvásárláskor”; „alapvető különbség a kutyák és macskák közt”; „a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai”; „a világ minden táján … Olvass tovább

Anyanyelvápoló munkásságáért a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki Arany Lajost + KÉPGALÉRIA

Szerző:
Magyar Kultúra Lovagja arany lajos 2

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a rendezőtársak nemzetközi közössége 30. alkalommal is megrendezte a mai napon a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban a Magyar Kultúra Napja Gálát. A gála központi eseménye a kultúra lovagja címek adományozása volt, ahol a magyar kultúra napja alkalmából Arany Lajost, a Reformatusoklapja.hu olvasószerkesztőjét, a … Olvass tovább

„Kísértetiesen gyönyörű” hölgyek „robbantották fel a termet”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

A pontatlan, hanyag írás, beszéd óráról órára, napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra termi a nyelvi gizgazt. A mindennapi kommunikációban és az erre nagy hatást gyakorló médiában is. Sorakoznak itt eltévedt szavak, túlzó, morbid, torz és mulatságos kifejezések egyaránt. Az utóbbi időszak is bővelkedett tehát gyomlálni való közlésekben. Hála Istennek, … Olvass tovább

Kellemes meglepetést „okoz” a „vezetésnek”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Ha a beszélő két hasonló jelentésű szót összekever, stílushibát ejt. Más-más értelmet tulajdonítunk például a vezetőség és a vezetés főnévnek, s eltérő jelentésárnyalatú az okoz és a szerez ige. A vezetés cselekvést, folyamatot, az irányítás, igazgatás menetét jelöli: „…adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, nyelveken szólásra” (1Kor 12,28). A vezetőség a cselekvő személyek … Olvass tovább

„Egyenlőre” nem „szívlelik” egymást

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe. Számtalanszor összekeveri a mai nyelvhasználó a hasonló hangalakú, ám eltérő jelentésű egyelőre és egyenlőre szót. A köztük levő különbséget szemléletesen megvilágíthatjuk nyelvművész költőink szövegiből citálva. „A Margita írótolla pihent / S az élete is … Olvass tovább

Kell „attól” több, hogy a „hivatalnál” dolgozik?

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Csekélység! – minősíti némely nyelvhasználó a toldalékolás hibáit. Nincs igaza. Egyáltalán nem lényegtelen a ragok (jelek, képzők) választékos alkalmazása. Már csak azért sem, mert eltévesztésük sok félreértés eredője lehet. „Az gáz, ha egy nő magasabb a barátjától/férjétől? – kérdezi egy érdeklődő a világhálón. Válaszunk: szerintünk kisebb súlyú probléma ez, mint … Olvass tovább

Országos „szinten” – a puszta „magasságában”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

A mai beszéd unos-untalan alkalmazza a szinten, szintjén és a magasságában szavakat, noha elcsépelt és gyakran pontatlanul alkalmazott divatkifejezések ezek. Fontoskodó, mindenes divatszó lett a szint főnév két ragos, toldalékos formája (szinten, szintjén). Nyakló nélkül használja a sajtó és a közélet, a hivatal és a társalgás nyelve. A földrajzi egységektől … Olvass tovább

„Mesélte”, hogy pudingos, piskótás „történetet” sütött

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek. „Könyvében őszintén mesél a sikereiről és a kudarcairól” az énekes – olvassuk a médiában. „Meséljen a szakma rejtelmeiről!” – kéri az újságíró az alkotót. Mivel biztosan nem kitalált, mesés elemekkel tarkítja mondanivalóját … Olvass tovább

A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban hely- és időhatározó kifejezésére való a keresztül névutónk. Szófajként jelentheti ezt: valamely anyagon, felületen, résen át; valamely terület, település érintésével; „valamely időszakon át: Időhatározói szerepében nyomatékosít is: az „egész életén … Olvass tovább

IMPRESSZUM

SZERZŐI JOGOK

ADATVÉDELEM

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

© Kövess minket 2022 Kft. - Minden jog fenntartva.