Arany Lajos

„Egyenlőre” nem „szívlelik” egymást

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe. Számtalanszor összekeveri a mai nyelvhasználó a hasonló hangalakú, ám eltérő jelentésű egyelőre és egyenlőre szót. A köztük levő különbséget szemléletesen megvilágíthatjuk nyelvművész költőink szövegiből citálva. „A Margita írótolla pihent / S az élete is … Olvass tovább

Kell „attól” több, hogy a „hivatalnál” dolgozik?

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Csekélység! – minősíti némely nyelvhasználó a toldalékolás hibáit. Nincs igaza. Egyáltalán nem lényegtelen a ragok (jelek, képzők) választékos alkalmazása. Már csak azért sem, mert eltévesztésük sok félreértés eredője lehet. „Az gáz, ha egy nő magasabb a barátjától/férjétől? – kérdezi egy érdeklődő a világhálón. Válaszunk: szerintünk kisebb súlyú probléma ez, mint … Olvass tovább

Országos „szinten” – a puszta „magasságában”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

A mai beszéd unos-untalan alkalmazza a szinten, szintjén és a magasságában szavakat, noha elcsépelt és gyakran pontatlanul alkalmazott divatkifejezések ezek. Fontoskodó, mindenes divatszó lett a szint főnév két ragos, toldalékos formája (szinten, szintjén). Nyakló nélkül használja a sajtó és a közélet, a hivatal és a társalgás nyelve. A földrajzi egységektől … Olvass tovább

„Mesélte”, hogy pudingos, piskótás „történetet” sütött

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek. „Könyvében őszintén mesél a sikereiről és a kudarcairól” az énekes – olvassuk a médiában. „Meséljen a szakma rejtelmeiről!” – kéri az újságíró az alkotót. Mivel biztosan nem kitalált, mesés elemekkel tarkítja mondanivalóját … Olvass tovább

A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”

Szerző:
Arany Lajos nyelvművelő

A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban hely- és időhatározó kifejezésére való a keresztül névutónk. Szófajként jelentheti ezt: valamely anyagon, felületen, résen át; valamely terület, település érintésével; „valamely időszakon át: Időhatározói szerepében nyomatékosít is: az „egész életén … Olvass tovább

„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”

Szerző:
Arany Lajos

Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt asztalra készített, egy-egy személynek az étkezéséhez szükséges tárgyak’ halmaza. „Hosszu rakott asztal s királyi teríték / Körül ott szolgálnak mind úrfi leventék” – írja Arany János (Toldi szerelme), és emlékezhetünk … Olvass tovább

IMPRESSZUM

SZERZŐI JOGOK

ADATVÉDELEM

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

© Kövess minket 2022 Kft. - Minden jog fenntartva.