Élőszóban is fura az eredetileg wow! divatkifejezéssé vált indulatszó ragályként való terjedése, az írott nyelvbeli elharapódzása (átírt alakban: váó!, vau!, vaou!, váóu!) pedig mulatságos, sőt nevetséges.
Arany Lajos
Királynők és versenygyőztesek
Az öncélúan túlzó, fellengzős szavak, kifejezések egész sorát vonultatja fel napjaink sajtója. Meghökkentő a jelentősbővülése például a királynő szónak: a szépségversenyek tudósításaiban – tekintet nélkül arra, hogy e rivalizálás nemzetközi, országos, illetve regionális, megyei, avagy csak járási, települési, intézményi rangú, s korlátozódjon az akár néhány merész, önkritikát talán nem mindig … Olvass tovább
Trendi feeling (vagy too much?): welcome drink a backstage-be pillantó rapfan barbacktől
A kitűnő Molnos Angéla lélektantankönyvet írt – egyetlen idegen szó nélkül. Purizmus – mondja az idegen szavak tudásfitogtató imádója. Egyetértek! – mondja anyanyelvünk szigorú kapuőre. Az igazság e kettő között van, mint oly gyakran: csak akkor érdemes idegen szót használni, ha a szóban forgó jelenségre, fogalomra stb. nincs jobb magyar kifejezés.
„Kényeztet” a víz és a cipő, „kényeztetik” a ruhát meg a görényt…
Az írás, a beszéd ügyeletes szürkítői egyetlen szóval intézik el a dédelgetést, a komfortosságot vagy éppen ennek tagadását: a kényeztet igével.
Tömérdek nyelvhasználó szakadatlan „biztosít”
Az értelmetlenségig sűrűn szerepelteti mind a köznapi beszéd és írás, mind a média a biztosít igénket.
A félreértés „nem került tisztázásra”, ezért „összeszólalkozásra került sor”
Gyakori szószaporítás a kerül ige felesleges használata: a mai beszédben, írásban számtalanszor előforduló terjengős kifejezések egyike ez.
Az üres locsogás „keretein belül”…
A sajtónak, a hivatali nyelvnek, a közbeszédnek egyaránt divatozó terjengős kifejezése a keretében és – főleg – a keretén belül, keretein belül.
Vannak, akik adóssággal és hiányossággal is „rendelkeznek”
A beszédet és az írást sújtó hibák egyike a rendelkezik ige szövegkörnyezetbe nem illő, pontatlan használata. Ráadásul e téves szóalkalmazás napjainkban mértéktelenül burjánzik.
„Dinnye termelők” a „disznó vásárban”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.
Egy nyelvi ragályról
Mulatságos anyanyelvi járvány terjed: mértéktelenül hódít a nyelvhasználatban az igazából határozószó. Immár nyakló nélkül élnek vele ifjak és vén szülék egyaránt.