Királynők és versenygyőztesek

Az öncélúan túlzó, fellengzős szavak, kifejezések egész sorát vonultatja fel napjaink sajtója. Meghökkentő a jelentősbővülése például a királynő szónak: a szépségversenyek tudósításaiban – tekintet nélkül arra, hogy e rivalizálás nemzetközi, országos, illetve regionális, megyei, avagy csak járási, települési, intézményi rangú, s korlátozódjon az akár néhány merész, önkritikát talán nem mindig … Olvass tovább

Trendi feeling (vagy too much?): welcome drink a backstage-be pillantó rapfan barbacktől

A kitűnő Molnos Angéla lélektantankönyvet írt – egyetlen idegen szó nélkül. Purizmus – mondja az idegen szavak tudásfitogtató imádója. Egyetértek! – mondja anyanyelvünk szigorú kapuőre. Az igazság e kettő között van, mint oly gyakran: csak akkor érdemes idegen szót használni, ha a szóban forgó jelenségre, fogalomra stb. nincs jobb magyar kifejezés.

Olvass tovább

„Dinnye termelők” a „disznó vásárban”

Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.

Olvass tovább

Miről szól a meccs?

Napjainkban mértéktelen jelentésbővülésen ment át, s unos-untalan felbukkan a beszédben és az írásban is a szól (valamiről) kifejezés. Vessünk előbb egy pillantást e szerkezet eredeti jelentésére, szabatos alkalmazására! A kísérletező ember című esszégyűjteménye előszavában írja Németh László: e sokféle írás „mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, … Olvass tovább