„Alapvetően” sajátos a munkához való „hozzáállása”

Arany Lajos nyelvművelő

Elcsépelt divatszavak özöne zúdul ránk a mai nyelvhasználatban. Íme, két újabb példa. Az elkoptatott és nyelvszemléletünktől idegen hivatali, sajtónyelvi kifejezések között sűrűn találkozunk a német mintájú alapvető melléknévvel: „az ügyvéd alapvető feladata lakásvásárláskor”; „alapvető különbség a kutyák és macskák közt”; „a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai”; „a világ minden táján … Olvass tovább

„Egyenlőre” nem „szívlelik” egymást

Arany Lajos nyelvművelő

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe. Számtalanszor összekeveri a mai nyelvhasználó a hasonló hangalakú, ám eltérő jelentésű egyelőre és egyenlőre szót. A köztük levő különbséget szemléletesen megvilágíthatjuk nyelvművész költőink szövegiből citálva. „A Margita írótolla pihent / S az élete is … Olvass tovább

A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”

Arany Lajos nyelvművelő

A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban hely- és időhatározó kifejezésére való a keresztül névutónk. Szófajként jelentheti ezt: valamely anyagon, felületen, résen át; valamely terület, település érintésével; „valamely időszakon át: Időhatározói szerepében nyomatékosít is: az „egész életén … Olvass tovább