Ady Endre, aki sosem rejtette el politikai véleményét, még ha számos vitája is támadt emiatt, nos, ő írta le jó százhúsz évvel ezelőtt, hogy „kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell”. Nem könnyű ma ezt a fogalmat használni, mi több, értelmezni sem. Hiszen már számos alkalommal tapasztalhattuk azt a … Olvass tovább
Törvény mondja ki, hogy közterület, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Horn Gyula vitathatatlanul és egyértelműen részt vett egy önkényuralmi rendszer, mégpedig a kommunista diktatúra megalapozásában – hiszen segítette leverni a forradalmat mint … Olvass tovább
Minden jó, ha a vége jó: talán most már végleges, hogy nem lesz Horn Gyula-sétány Budapesten. Holott a Fővárosi Közgyűlés határozatot hozott erről még tavaly júniusban, sőt, néhány hónappal ez előtt már büszkén feszítettek a névtábla előtt a baloldali-balliberális politikusok a névtábla előtt. Hála azonban néhány ügyes civilnek, Felföldi Zoltán … Olvass tovább
Fodor Gábor a rendszerváltás óta ismert liberális politikus, aki az SZDSZ pártjának elnöke is volt, de kezdetben a Fidesz egyik meghatározó arcának számított, egy minapi cikkben így fogalmazott: „Sokan nevettek, amikor ‘89-90-ben egy interjúban azt mondtam, szerintem a következő időszak miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják majd.”- hozta a mandiner.hu Blikk: „Mostanában … Olvass tovább
2006-ban, azon a szörnyű augusztus 20-án nem sejtettük, hogy ősszel még komolyabb viharok várnak ránk. De jönnek labilis légtömegek ma is, és nem mindig tudjuk, hogy elvonulnak-e felettünk, vagy lecsapnak ránk. Először is le kell szögezni, hogy az operatív törzs jól döntött a rendelkezésre álló információk alapján. 2006-ban én például … Olvass tovább
Rátérnék az ellenzéki pártokra: amíg a pártállami elit nagyjából elérte azt, amit akart a rendszerváltás során, addig az ellenzéki pártokról ez csak részben mondható el. Az SZDSZ ugyan eleve nem gondolta komolyan a pártállami elittel való szakítást és az elszámoltatást, viszont a nemzeti, konzervatív pártok abból indultak ki, hogy az … Olvass tovább
1992-re a szabaddemokraták és a szocialisták a Demokratikus Charta nevű társadalmi mozgalomban már együttműködtek – a Fidesz, mint harmadik ellenzéki párt antikommunizmusa okán ebben nem vett részt -, s 1993-ban erőteljesen növekedni kezdett a szocialisták népszerűsége. Itt és ebben szakaszban ért véget a rendszerváltó közhangulat, innentől kezdve a közvéleményben látványos … Olvass tovább
Az igazi kérdés persze az: miért nem nyúlt a nómenklatúrához az Antall-kormány? Mi az ok, miközben nem kevesen voltak a párton és a kormányon belül, akik szerették volna ezt? Azt kell előre bocsátanom, hogy szerintem minden okot és megfontolást a mai napig nem ismerünk s talán nem is fogunk soha … Olvass tovább
A kelet- és közép-európai rendszerváltások időszakában a régióban egy igen markáns elszámoltatási, felelősségre vonási hangulat uralkodott a volt kommunista vezetőkkel szemben. Ennek a korszellemnek (Zeitgeist-nek) az alapján került sor több országban olyan intézkedéssorozatra, amely a volt rendszer nyilvánvalóan felelős szereplőit háttérbe szorította, eltávolította a közéletből. (Ilyen például Németországban a Stasi-akták … Olvass tovább
MEGHÍVÓ sajtótájékoztatóra A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány égisze alatt működő Civil Igazságtételi Bizottság folytatta munkáját és ismerteti Fricz Tamás kutatómunkájának, eddig nem publikált összefoglalóját napjainkig. Téma: Rendszerváltás – Magyarországon elmaradt következményekkel? Résztvevők: Fricz Tamás politológus Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Igazságtételi Bizottság elnöke A sajtótájékoztató helye: CÖF-CÖKA iroda 1027 … Olvass tovább