Az Európai Parlament nyíltan megkérdőjelezte az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatokra épülő eljárásrendjét, noha ehhez semmilyen jogalapja nincs, és nem is lehet. Bogár László írása. Az Európai Parlament, bár erre semmiféle joga nem volt, „úgy döntött”, hogy Magyarországot alkalmatlannak nyilvánítja a 2024 második félévében aktuális soros elnöki tisztség betöltésére. Ezzel … Olvass tovább
Ady Endre, aki sosem rejtette el politikai véleményét, még ha számos vitája is támadt emiatt, nos, ő írta le jó százhúsz évvel ezelőtt, hogy „kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell”. Nem könnyű ma ezt a fogalmat használni, mi több, értelmezni sem. Hiszen már számos alkalommal tapasztalhattuk azt a … Olvass tovább
Törvény mondja ki, hogy közterület, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Horn Gyula vitathatatlanul és egyértelműen részt vett egy önkényuralmi rendszer, mégpedig a kommunista diktatúra megalapozásában – hiszen segítette leverni a forradalmat mint … Olvass tovább
Minden jó, ha a vége jó: talán most már végleges, hogy nem lesz Horn Gyula-sétány Budapesten. Holott a Fővárosi Közgyűlés határozatot hozott erről még tavaly júniusban, sőt, néhány hónappal ez előtt már büszkén feszítettek a névtábla előtt a baloldali-balliberális politikusok a névtábla előtt. Hála azonban néhány ügyes civilnek, Felföldi Zoltán … Olvass tovább
Fodor Gábor a rendszerváltás óta ismert liberális politikus, aki az SZDSZ pártjának elnöke is volt, de kezdetben a Fidesz egyik meghatározó arcának számított, egy minapi cikkben így fogalmazott: „Sokan nevettek, amikor ‘89-90-ben egy interjúban azt mondtam, szerintem a következő időszak miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják majd.”- hozta a mandiner.hu Blikk: „Mostanában … Olvass tovább
2006-ban, azon a szörnyű augusztus 20-án nem sejtettük, hogy ősszel még komolyabb viharok várnak ránk. De jönnek labilis légtömegek ma is, és nem mindig tudjuk, hogy elvonulnak-e felettünk, vagy lecsapnak ránk. Először is le kell szögezni, hogy az operatív törzs jól döntött a rendelkezésre álló információk alapján. 2006-ban én például … Olvass tovább
Rátérnék az ellenzéki pártokra: amíg a pártállami elit nagyjából elérte azt, amit akart a rendszerváltás során, addig az ellenzéki pártokról ez csak részben mondható el. Az SZDSZ ugyan eleve nem gondolta komolyan a pártállami elittel való szakítást és az elszámoltatást, viszont a nemzeti, konzervatív pártok abból indultak ki, hogy az … Olvass tovább
1992-re a szabaddemokraták és a szocialisták a Demokratikus Charta nevű társadalmi mozgalomban már együttműködtek – a Fidesz, mint harmadik ellenzéki párt antikommunizmusa okán ebben nem vett részt -, s 1993-ban erőteljesen növekedni kezdett a szocialisták népszerűsége. Itt és ebben szakaszban ért véget a rendszerváltó közhangulat, innentől kezdve a közvéleményben látványos … Olvass tovább
Az igazi kérdés persze az: miért nem nyúlt a nómenklatúrához az Antall-kormány? Mi az ok, miközben nem kevesen voltak a párton és a kormányon belül, akik szerették volna ezt? Azt kell előre bocsátanom, hogy szerintem minden okot és megfontolást a mai napig nem ismerünk s talán nem is fogunk soha … Olvass tovább
A kelet- és közép-európai rendszerváltások időszakában a régióban egy igen markáns elszámoltatási, felelősségre vonási hangulat uralkodott a volt kommunista vezetőkkel szemben. Ennek a korszellemnek (Zeitgeist-nek) az alapján került sor több országban olyan intézkedéssorozatra, amely a volt rendszer nyilvánvalóan felelős szereplőit háttérbe szorította, eltávolította a közéletből. (Ilyen például Németországban a Stasi-akták … Olvass tovább