Genocidium, azaz népírtás. Vannak olyan szörnyű történelmi események, amelyek ezzel a megnevezéssel illethetők, sőt kötelező is így nevezni, de akadnak olyanok is, amelyeket elfeledtek vagy elfeledtettek, nem ildomos szóba hozni. Egy különleges könyv bemutatóján jártunk március 26-án az Ötpacsirta Szalonban. A kötet a lengyel-magyar barátság egy nagyon fontos, mégis alig ismert fejezetét ismerteti – a lengyeleknek nyújtott magyar segítséget az ún. volhíniai mészárlás idején. A szerzők erkölcsi kötelességüknek érezték a magyar olvasó elé tárni, hogy milyen átfogó embermentő tevékenységet folytatott a magyar honvédség a második világháború idején, amikor az ukránok rendkívül kegyetlen népirtást követtek el Volhínia és Kelet-Kis-Lengyelország lengyel lakosságán.
Újra fellángolt a lengyel–ukrán történelmi vita: kalapáccsal rongálta meg az ukrán emlékművet a lengyel EP-képviselő
Kalapáccsal rongálta meg az Ukrán Felkelő Hadsereg egyik lengyelországi emlékművét Grzegorz Braun EP-képviselő, a szélsőjobboldali Lengyel Korona Konföderációja vezetője. Kijev felháborodottan reagált és jogi fellépést követel, az incidens mögött azonban egy jóval régebbi és egyre élesebb lengyel–ukrán konfliktus húzódik: Lengyelországban máig rendkívül érzékeny kérdés az UPA szerepe és a volhíniai … Olvass tovább
