Eddig ismeretlen, 1907-ben keletkezett Bartók Béla-kompozíció került elő egy spanyolországi árverésről, amelyet a Bősze Ádám Zenei Antikvárium szerzett meg. A szakértők szerint a kézirat nem csupán egy újonnan azonosított zenemű, hanem a zeneszerző és egykori szerelme, Geyer Stefi kapcsolatának fontos dokumentuma, amelyet a jövőben a nagyközönség is megismerhet egy tervezett koncertbemutató keretében. 

Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A tervek között szerepel azonban, hogy a művet a nagyközönségnek is bemutassák egy zongoraművész közreműködésével

A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

Amikor Magyarországra érkezett a kézirat, a zenei antikvárium elküldte azt a Bartók Archívum igazgatójának is, aki elindította a védési eljárást. Akkor döbbentek rá ugyanis, hogy ez nem zenei albumlap, hanem egy, a Bartók Béla és Geyer Stefi levelezéséből hiányzó láncszem, egy kompozíció a Geyer Stefi által föladott dallamra

– mondta el Bősze Ádám, a zenei antikvárium alapítója, tulajdonosa az MTI-nek.

A kompozíciót az antikvárium azóta nem tárta a szélesebb nyilvánosság elé, ám Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője szerint nem fér kétség az aláírás nélküli kézirat hitelességéhez, amely – véleménye szerint – a magyar kultúrörökség pótolhatatlan része.

Az alkalmi darabot Bartók Béla 1907. október 1-jén írta szerelme, Geyer Stefi hegedűművész egy levélben küldött kérdésére. Geyer szeptember 29-én egy dallamot küldött a zeneszerzőnek azzal a kérdéssel, hogy „ezt hogyan harmonizálná meg?”, ami tulajdonképpen annyit tesz, hogyan öltöztetné fel további hangokkal az önmagában álló melódiát.

Bartók sommásan annyit írt a kézirat elejére, „Így ni!”, majd következett a mű, amelynek a tempómegjelölése adagio molto, azaz nagyon lassan.

Az első sor alatt azonban ott a folytatás: con molto espressione, amoroso, tehát mély kifejezéssel, szerelmesen. Kétségtelen, hogy a fiatal komponista nem csupán egy választ, hanem egy zenei szerelmes levelet küldött Geyer Stefinek.

Ezt bizonyítja az a négy, Bartók által külön megjelölt szakasz, amelyben az úgynevezett Geyer Stefi-motívum tűnik fel, ahogyan a művésznőnek dedikált korai hegedűversenyben; ez egy vezérdallam, amely szerelmi üzenetet is hordoz.

Bősze Ádám elmondta: amikor a Bartók Archívum – amely a Magyar Tudományos Akadémia filiáléja – látóterébe került a kézirat, jelezte vételi szándékát, ám ez végül piros lámpát kapott, így a kézirat jelenleg sorsára, vevőre vár.

A tervek között szerepel azonban, hogy a művet a nagyközönségnek is bemutassák egy zongoraművész közreműködésével

– fűzte hozzá.

MTI, civilek.info

Címlapkép: Bartók Béla múzsája: Geyer Stefi hegedűművész (1888–1956) – Fotó: televizio.sk