Az amerikai elnök bejelentése után meredeken estek az olajárak.

Hétfőn újraindulhatnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között a Hormuzi-szorosról és az iráni atomprogramról – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap.

Az elnök washingtoni idő szerint az esti órákban újságírók előtt megerősítette, hogy szombaton

három öbölmenti állam és a teheráni vezetés kérésére vonta vissza az Irán ellen már előkészített, állítása szerint, minden korábbinál nagyobb erejű támadást, arra való tekintettel, hogy ismét esély nyílt a megegyezésre a konfliktus lezárásáról.

Beszámolt arról, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, mint szövetségesek kérték a küszöbön álló katonai művelet leállítását arra hivatkozva, miszerint elérhetőnek látnak egy megállapodást először a Hormuzi-szorosról, ami majd elvezethet az Irán nukleáris leszereléséről szóló egyezséghez.

Az amerikai elnök a szaúdi koronahercegre hivatkozva azt mondta, hogy a partnerek inkább akarnak egyezséget látni, mint katonai eszközök bevetését, és hozzátette, hogy Irán is azt jelezte, meg akar állapodni. Donald Trump szavai szerint hétfőn a délutáni órákban kezdődhetnek az egyeztetések, de további részleteket nem említett.

Arra a kérdésre, hogy szabott-e határidőt a megállapodásra úgy fogalmazott, hogy „meglátjuk, hogy megy majd” a tárgyalás, és hozzátette, hogy

a szombaton leállított amerikai katonai művelet bármikor megindulhat, ami „katasztrofális” következményekkel lenne Iránra, és amiben sok ember meghalna.

Az iráni partvidék egésze ellen július közepén ismét életbe léptetett amerikai haditengerészeti blokád vasárnap is érvényben volt, a térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság közlése szerint már 35 hajót fordítottak vissza, mert megpróbálta megsérteni a zárlatot.

Trump bejelentése után meredeken estek az olajárak

A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Donald Trump vasárnap közölte, hogy felfüggeszti a katonai műveletet, mert hétfőn újabb tárgyalások kezdődnek Iránnal.

Az amerikai elnök szerint a cél a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és a teheráni nukleáris program körüli vita rendezése. Az októberi szállítású Brent nyersolaj hordónkénti ára a folyamatos globális kereskedésben 83-84 dollár közelébe esett, ami 5-7 százalékos napi visszaesést jelentett.

Az olajpiac júliusban még több mint 20 százalékos emelkedést mutatott az Egyesült Államok és Irán közötti katonai feszültség, valamint a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térségében jelentkező ellátási kockázatok miatt. A hétfői árcsökkenés közvetlen oka az volt, hogy a befektetők ismét a diplomáciai megoldás lehetőségét kezdték beárazni.

Emellett az OPEC+ termelői csoport a hétvégén jóváhagyta a kitermelési kvóták újabb, mérsékelt emelését, ami szintén enyhítette a kínálati aggodalmakat. Az S&P 500 és a Nasdaq határidős indexei hétfőn emelkedtek, az európai tőzsdei határidős jegyzések szintén erősödtek. Az ázsiai piacokon azonban folytatódott az eladói nyomás: a tokiói Nikkei 225 index közel 2 százalékkal, a dél-koreai Kospi több mint 4 százalékkal gyengült, miközben a Hongkongi Hang Seng index alig változott, a sanghaji és sencseni vezető részvényeket tömörítő CSI 300 index pedig mintegy 0,8 százalékkal esett.

Piaci elemzők szerint az ázsiai részvénypiacokat elsősorban továbbra is a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok értékeltségével és a jelentős beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak terhelik, így az olajár esése önmagában nem volt elegendő a befektetői hangulat javításához. Hétfőn a devizapiacokon is jelentős mozgások voltak.

A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.

Új útvonal nyílhat a Hormuzi-szorosban

Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi bejelentette, hogy a végső szakaszba értek az Ománnal folytatott tárgyalások. A megbeszélések egy új hajózási útvonalról szólnak a Hormuzi-szorosban. Erről a Fars hírügynökség számolt be augusztus 2-án. A cél egy olyan új forgalomelválasztási rendszer kialakítása, amely védi Teherán szuverén jogait.

A megállapodás azonban önmagában nem nyitja meg újra a vízi utat. Donald Trump amerikai elnök korábban azt állította, hogy körvonalazódik egy alku a szoros teljes megnyitásáról. Ezt Madzsid Ebn-e-Reza megbízott iráni védelmi miniszter pszichológiai hadviselésnek nevezte. Irán ugyanis minden fenyegetést valósnak tekint.

Eszmail Baghaei külügyi szóvivő szerint az ománi egyezség szükséges, de nem elégséges feltétele a nyitásnak. A lezárást nem Omán, hanem az amerikai jogsértések és a tengeri blokád okozta. A tűzszünet óta tartó, mintegy két hónapos egyeztetések során Irán megosztotta útvonalterveit. Az új útvonal sem az északi, sem a déli folyosóval nem lenne azonos.

A korábban használt, elismert útvonal a háborúig teljesen ománi vizeken haladt át. Baghaei hangsúlyozta, hogy az amerikai beavatkozások többször is megzavarták a megbeszéléseket. Irán nem engedi, hogy nemzeti érdekeit amerikai tisztviselők fenyegetései befolyásolják. A szoros menedzselése a jövőben iráni feladat lesz, Ománnal konzultálva.

MTI, demokrata.hu, Körkép.sk

Címlapkép: depositphotos.com