A mesterséges intelligencia kihívásaira adott válasz meghatározó küldetésévé lehet XIV. Leó pápaságának – írja a Politico. A brüsszeli lap mellett más források is emlékeztetnek a katolikus egyházfő erőteljes szociális elkötelezettségére. Ebből fakad, hogy a Vatikán félti az emberi jogokat és az alacsony képzettségű munkavállalókat a mesterséges intelligenciától.

„És olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói” (1 Móz. 3) – az Írás szavai juthatnak eszünkbe korunk komoly vívmányának tekintett, ugyanakkor vitatott technikai újítása, a mesterséges intelligencia (MI) megjelenéséről és hatásairól.

A technológia válaszra készteti a főbb gazdasági és politikai szereplőket. Az újonnan beiktatott katolikus egyházfő kihívást jelent a mesterséges intelligencia technokráciájának – fogalmaz a Politico.

Miközben a brüsszeli lap igyekszik kiemelni, hogy a tudományos törekvések és a Vatikán nem mindig voltak jó barátok, s emlékeztet arra, hogy az 1600-as években a teológiai hatóságok eretnekséggel vádolták Galileo Galilei csillagászt, mert kijelentette, hogy a Föld a Nap körül kering, érdemes felidézni, hogy

az ősrobbanás (The Big Bang) elméletét például egy belga katolikus pap, Georges Lemaitre dolgozta ki

először 1931-ben. (Lemaitre a Leuveni Katolikus Egyetem fizika- és csillagászatprofesszora volt. Tudományos világképünket meghatározó elmélete szerint a világegyetem egy igen sűrű és forró állapotból fejlődött ki, nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt – a szerk.)

Komoly kihívás

A Vatikán el akarja kerülni az MI olyan fejlesztéseit, amelyek károsak lehetnek az emberi jogokra és az emberi méltóságra, és amelyek valószínűleg aránytalanul nagy hatással lennének az alacsonyabb képzettségű munkavállalókra – idézte Maria Savonát, a római Luiss Egyetem és a Sussex Egyetem innovációs közgazdaságtan professzorát, MI-szakértőt a Politico. XIV. Leó fontosnak látja ezt a kihívást, így a lap szerint a mesterséges intelligencia kockázatainak csökkentését tette pápaságának meghatározó küldetésévé.

Első hivatalos beszédében XIV. Leó a kardinálisok előtt

figyelmeztetett az MI emberi méltóságra, igazságosságra és munkára gyakorolt veszélyeire.

Két nappal később újságíróknak nyilatkozva dicsérte a technológia hatalmas potenciálját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy felelősségteljesen kell eljárni, hogy biztosítsuk, hogy mindenki javára használható legyen.

A harmadik út

Mint arra a Politico is rámutat, nem a véletlen műve az egyházfő névválasztása. „Csakúgy, mint a 19. századi XIII. Leó pápa, aki az ipari forradalom idején a munkások jogait támogatta, XIV. Leó a társadalmi szövet őrzőjeként pozicionálja magát az ellenőrizetlen modern technológiákkal szemben” – fogalmaz a brüsszeli lap.

A jelenlegi egyházfő által példaképként választott XIII. Leó híres enciklikájában, a Rerum novarumban fektette le a szociális katolicizmus alapjait. A Time magazin is visszautal e korszakra: „Ott volt a vidékről a városba irányuló bevándorlás, amely megváltoztatta a munkahelyeket, a munkavállalók széles körű kizsákmányolása, és egyre növekvő szegénység a városi területeken” – idézi a lap Julia Youngot.

Az Amerikai Katolikus Egyetem tanára szerint az egyház megpróbált erre reagálni, és azt mondta:

„Más az erre adott válaszunk, mint Marxnak vagy a rablóbáróknak”

(vagyis a korszak nyerészkedő nagyvállalkozóinak – a szerk.). XIV. Leó Rerum novarumra való hivatkozása talán azt is jelzi, hogy széles körű társadalmi változásokat szeretne előidézni, és harmadik utat kínálni a két hatalom közötti fegyverkezési versenyben – teszi hozzá a Times.

A lap szerint a pápa a társadalmi struktúra megőrzőjeként pozicionálja magát a féktelenül fejlődő modern technológiákkal szemben.

Hatás az emberi jogokra

A Vatikán el akarja kerülni az MI olyan fejlesztéseit, amelyek károsak lehetnek az emberi jogokra és az emberi méltóságra, és amelyek valószínűleg aránytalanul nagy hatással lennének az alacsonyabb képzettségű munkavállalókra – idézi a Politico Maria Savonát, aki a római Luiss Egyetem és a Sussex Egyetem innovációs közgazdaságtan professzora, MI-szakértő.

Etikusok, filozófusok és maguk a technológiai mogulok is figyelmeztettek az intelligens életformákat létrehozó vállalatok kockázataira. A milliárdos X-tulajdonos és a mesterséges intelligencia bot Grok fejlesztője, Elon Musk óva intett a mesterséges intelligencia meggondolatlan fejlesztése révén történő „démon megidézésétől”, amelyet egy

digitális „Isten” létrehozásához hasonlított.

A brüsszeli lap azt is fontosnak látja, hogy XIV. Leó az első pápa, aki az Egyesült Államokból – a Szilícium-völgy és a technológiai forradalom hazájából – származik, és matematikus diplomával rendelkezik, első telefonbeszélgetésekor az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival ígéretet tettek arra, hogy továbbra is együtt dolgoznak a mesterséges intelligencia etikus és emberközpontú fejlesztése érdekében.

Közönséges hamisítvány

A lap itt arra utal, hogy 2020-ban Ferenc pápa összehívta a vallási és politikai vezetőket, valamint olyan technológiai vállalatokat, mint az IBM és a Cisco, hogy aláírják a Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért című dokumentumot. A felhívást a Pápai Életvédő Akadémia adta ki 2020 februárjában.

A Politico hozzáteszi: Leó pápa maga sem tudta elkerülni az MI által generált tartalmak támadásait. Pápaságának első hetében egy YouTube-videó arról tanúskodott, hogy XIV. Leó dicséri Burkina Faso elnökét, Ibrahim Traorét, amiért a Vatikán gazdagságát szembeállította az afrikai szegénységgel. Csakhogy a Vatikán jelezte: a videó közönséges, a mesterséges intelligencia által létrehozott hamisítvány.

Forrás: hirado.hu

Fotó: Pixabay