Az ukrán elnök újabb terheket rak az ukrán emberek vállára: a katonai illeték meghosszabbításával évekre bebetonozza a válságadókat. A döntés nemcsak a lakosságot sújtja, hanem egyértelműen Volodimir Zelenszkijnek az IMF elvárásaihoz való igazodási kényszerét is szolgálja.
Az ukrán parlament által elfogadott, majd Zelenszkij elnök által aláírt törvény értelmében a katonai illeték nemcsak a hadiállapot idején, hanem azt követően még három évig érvényben marad. Ez azt jelenti, hogy a lakosság és a vállalkozások hosszabb távon is magasabb adóterhekkel kénytelenek számolni, miközben a kormány több mint 140 milliárd hrivnya bevételt remél az intézkedéstől – számolt be az eseményről a ZN.UA.
Április 14-én, kedden Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely a háború befejezését követően három évvel meghosszabbítja a katonai illetéket (15110. számú törvényjavaslat), és amely az Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új együttműködési program egyik strukturális pillére
– szerepel az ukrán parlament honlapján közzétett közleményben.
Az ukrán parlament (Verhovna Rada) április 7-én második olvasatban és teljes egészében elfogadta a törvényt. A jogszabályt 250 képviselő támogatta. Arról is szavazott, hogy a dokumentumot azonnal írja alá a Verhovna Rada elnöke, majd küldjék meg az államfőnek aláírásra.
Mindez azért történt, mert több mint 140 milliárd hrivnya bevonásáról van szó az állami költségvetésbe.
A törvény indoklása szerint a már a hadiállapot idején bevezetett katonai illetéket továbbra is alkalmazni fogják. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek 5 százalékot fizetnek, az egyéni vállalkozók egy része a minimálbér alapján számolt, fix összegű – 2026-ban 850 hrivnyás – illetéket fizet (ennek 10 százalékát), míg más vállalkozók és cégek a bevételük 1 százalékát adják be ilyen címen.
Ezek az előírások a hadiállapot megszűnésének vagy feloldásának évét követően további három évig maradnak érvényben Ukrajnában.
Az Ukrajnában a katonai illetéket 1,5 százalékról 5 százalékra emelő törvényt 2024 októberében fogadták el, és ugyanazon év december 1-jén lépett hatályba. Ugyanakkor a törvényjavaslat úgy rendelkezett, hogy ez az adókulcs a háború végéig marad érvényben, ezt követően pedig csökkentik.
Ukrajnának az IMF kibővített finanszírozási programja (EFF) keretében március végéig négy strukturális mérföldkövet kellett volna teljesítenie, azonban ezt nem tette meg: el kellett volna fogadni az egyszerűsített adózási rendszerhez kapcsolódó áfamentesség megszüntetésére vonatkozó adóváltoztatásokat, a digitális platformok megadóztatását, valamennyi csomag megadóztatását, valamint a katonai illeték tartós alkalmazását.
Ukrajnának már áprilisban nem lesz miből fedeznie a költségvetési kiadásait, az országot pénzügyi katasztrófa fenyegeti
– jelentette ki korábban Danyiil Hetmancev, a Nép Szolgája kormánypárt parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi bizottságának elnöke. Az ukrán szakértők áprilist tekintik végső határidőnek az Ukrajna partnereitől várt pénzügyi segítség beérkezésére.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) négy évre szóló, összesen 8,1 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá Ukrajnának csütörtök esti döntésével. A keretből 1,5 milliárd dollárt azonnal folyósítanak.
Az IMF közleménye szerint az új hitel egy 2023-ban jóváhagyott, 15,5 milliárd dolláros programot vált fel, segít fönntartani a gazdasági stabilitást, és biztosítja a közkiadások folyamatosságát.
Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója szerint „Ukrajna és népe figyelemre méltó ellenálló képességgel vészelte át a több mint négy éve tartó, pusztító háborút”, egyben méltatta az ukrán hatóságok erőfeszítéseit az általános makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, a belföldi bevételek növelése és néhány kritikus reform előmozdítása érdekében.
Fotó: A kijevi Verhovna Rada – nazk.gov.ua/uk