Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!”
Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni.

Budapesten, a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű csak 1929-re készült el, ami hazánk egyik legfontosabb kultikus emlékhelye. A magyar történelem iránt
érdeklődők, továbbá a belföldi és külföldi turisták számára kihagyhatatlan látványosság. A Hősök terét minden magyar ismeri, de kialakulásának történetét talán már kevesebben.

1894-ben, az Andrássy út végén egy ivókút állt, az Ybl Miklós tervezte Gloriette. Ezen a helyen Zsigmondy Vilmos akadémikus, bányamérnök, a magyarországi artézi kutak fúrásának elterjesztője talált hévizet. Ez a forrás látja el ma is a Széchenyi Gyógyfürdőt vízzel. A Gloriette a térből egy 2,5 méterre kiemelkedő terasz volt, amin egy 24 méter magas zászlórúd állt. A kút helyét ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap jelzi.

Az országgyűlési döntés 1895-ben született meg, amely kimondta, hogy a Gloriette helyén emeljenek egy Nemzeti pantheont. A kivitelezés feladatait a móri születésű Wekerle Sándor miniszterelnök Schickedanz Albert építészre és Zala György szobrászművészre bízta. A galíciai Bielsko Biala városában született német származású, de magyar érzelmű építész Schickedanz Albert a Millenniumi Emlékmű mellet többek között a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok tervezője. A Lendván született Zala György szobrászművész a magyar múlt szobrokban, emlékművekben történő megörökítésének egyik legnagyobb alakja. A Hősök terének jó néhány szobrától az aradi vértanúk Szabadság szobrán át a 2016-ban újra felavatott gróf Andrássy Gyula lovasszobráig Zala György alkotásai jelentik a Millennium időszakának legszebb és legismertebb műveit.

 



A 19. század végén, illetve a 20. század elején folyó óriási beruházások (Nagykörút, Országház, Millenniumi Földalatti Vasút, Múzeumok, Ferenc József híd) leglátványosabb ékköve a Hősök tere lett. A tér első átadására azonban csak 1906-ban került sor. A 14 magyar király, illetve államférfi szobra 1905 és 1911 között került a jobb- és baloldali oszlopcsarnokba. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékművet vörös drapériával fedték be. Kun Béláék rendszere nem tűrte a magyar múlt jeles emlékeit. Ám nem csak a magyar történelem hőseinek, hanem a keresztény jelképeknek is el kellett tűnniük. A kommün idején Gábriel arkangyal szobrát úgy alakították át, hogy befedték, s elé Karl Marx hét méter magas, gipszből készült alakját állították fel. Ez egyértelműen kifejezte Kun Béla és társainak világnézetét, a magyar hazához való kötődését, a nemzet ezeréves múltjának megtagadását. A magyar királyokhoz, nemzeti hősökhöz nem mertek hozzányúlni, de I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József szobrát eltávolították és egy öntődébe szállították. Ferenc József katonai egyenruhás szoboralakját a Tanácsköztársaság néhány romboló embere szétverte. Ez a romboló gesztus, ami az 1789. évi francia forradalom óta jellemzi a nemzetköziség eszméjének terjesztését és terjeszkedését, a mai napig ismert. Ennek ékes bizonyítéka a nyugati világban 2019 óta zajló szoborrongálások és – döntögetések eseménysorozata.

A két háború között a Habsburg szobrokat visszaállították, de Ferenc József alakját már nem katonai, hanem koronázási palástban ábrázolták. (Megjegyzem,
a Habsburgok szobrainak – magyar történelem szimbolikus helyéről történő – eltávolításával a világnézeti hovatartozástól függetlenül teljes mértékben egyet
lehet érteni.)

 

A tér mai elrendezése 1929 után alakult ki, amikor elhelyezték és felavatták a Hősök emlékkövét. Ekkor már a teret jobbról és balról övező két múzeum és a
Vajdahunyad vára is elkészült.

Az akkor még virágágyásokkal díszített teret csak 1932-ben nevezték el Hősök terének. A tér kőburkolattal történő befedése pedig csak 1938-ra, a Budapesten
rendezett Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére készült el. A Hősök terét a második világháború végén bombatalálat érte, aminek következtében több Habsburg-szobor is megsérült. A Rákosi-diktatúrának a tér átalakítására egy újabb nemzetközi esemény adott alkalmat. 1949-ben Budapesten rendezték a VIT (Világifjúsági Találkozó) nagy seregszemléjét. Ekkor tüntették el végleg a Habsburg-szobrokat. Rákosiék fejében azonban komolyan megfordult, hogy az összes szobrot eltüntetik a térről. Hiszen a szent királyok, a hazafiságot szimbolizáló magyar hősök nem illettek bele az internacionalista, kommunista világnézetbe. Felülkerekedett azonban bennük az a jogos félelem, hogy ezzel országos felháborodást váltanának ki. Ezért taktikai okokból nem nyúltak a magyar királyok, hősök szobraihoz. Ellenkezőleg, ekkor kerültek új szobrok a Habsburg uralkodók helyébe. (I. Ferdinándot Bocskai István, III. Károlyt Bethlen Gábor, Mária Teréziát Thököly Imre, II. Lipótot II. Rákóczi Ferenc, Ferenc Józsefet pedig Kossuth Lajos szobra váltotta fel.) A Habsburg-szobrok először az óbudai Kiscelli Múzeumba, majd onnan Sülysápra kerültek. A Hősök tere összes emlékművének, szobrának teljes felújítására 2000-2001-ben került sor. A 2001. évi LXIII. törvény a Millenniumi emlékművet és a Hősök emlékkövét nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Mária Terézia szobrát 2002-ben a Szépművészeti Múzeum aulájában helyezték el, majd 2011-ben, a „barokk év” alkalmából Gödöllőre szállították. Remélhető, hogy ott is marad, s nem jut eszébe senkinek, hogy visszakerüljön a „jóságos királynő” szobra Budapestre, különösen nem a Hősök terére.

A tér közepén álló, 36 méter magas oszlop tetején helyezkedik el Gábriel arkangyal („Isten ereje”, „Isten embere”) 5 méter magas szobra. Az arkangyal (főangyal, Isten hírvivője) egyik kezében a magyar Szent Koronát, a másikban az apostoli kettős keresztet tartja. Az angyalszobor az államalapításra, illetve Szent István országfelajánlására utal. (Megjegyzendő, hogy Zala György arkangyal szobra az 1900-as párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat.) Az oszlop talapzatán a hét honfoglaló vezér lovas szobrát helyezték el. A szoborcsoport élén, középen Árpád fejedelem, mögötte balra Kond, Ond és Töhötöm (Tétény), Árpád mögött jobbra pedig Előd, Huba és Tas vezér foglal helyet.

A 85 méter széles, 25 méter mély, két félköríves oszlopcsarnok magassága 13 méter. Balról jobbra haladva a két félkörívben elhelyezett oszlopok között a magyar történelem hét-hét nagy alakja foglal helyet. A két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter. A baloldali történelmi személyiségek sorrendje: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert és Nagy Lajos. A jobb oldalon Hunyadi János, Mátyás király, s a már korábban említett Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szoboralakja foglal helyet. A tizennégy szobor mindegyike alatt egy-egy dombormű látható, amelyik a nemzeti nagyságainkhoz fűződő jelenetet ábrázol. Az oszlopsor sarokpillérén, a Szépművészeti Múzeum felé eső oldalon a Munka és a Jólét, a másik végén a Háború allegorikus lovas kocsija helyezkedik el.

A jobb oldali pillérek belső oldalán a Béke lovas kocsija, a külső oldalon pedig a Tudás és a Dicsőség szobra áll.

A Háború című szobrot 1906-ban, a Béke című szobrot 1908-ban adták át. Mind a két, bronzból készült szobor Zala György alkotása.

A Hősök tere csarnokának történelmi alakjai és az egész alakos szobrok alatti domborművek tartalma, jelentése.












Szerző: Bánhegyi Ferenc

(Címkép forrás: YouTube)

Az eddig megjelent részek itt olvashatók: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15.