A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza, amely nem kíván változtatni a piaci és magántőke iránti erőteljes elkötelezettségén. Pillanatnyilag válságkezelés van, a kormány nem lett kommunista és szocialista, és nem próbálja a gazdaságot nem piaci alapon irányítani. – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2023 című gazdaságpolitikai fórumán csütörtökön Budapesten.

A legfontosabb megállapítások:

– Kivételek vagyunk: Magyarországon a választás évében a kormány csökkentette a hiányt és az államadósságot is
– A legfontosabb kérdés a gazdaság lesz az előttünk áll négy évben
– A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci elkötelezettségén
– A magyarországi munkahelyeket elsősorban magyaroknak kell betölteniük
– Az adószintet továbbra is alacsonyan fogják tartani, amikor Magyarország megállapítja a a globális minimumadó bevezetéséből fakadó kulcsokat, akkor a helyi iparűzési adót be lehet számítani
– Gazdasági kérdés a felsőoktatás, az Erasmus-ügy azt jelzi, hogy az unió el akarja venni a magyar egyetemektől a versenyelőnyt
– Meg kell építeni 2–3 nagy teljesítményű gázerőművet, ezek már folyamatban vannak Kelet-Magyarországon
– Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza a beruházások esetén
– A járműiparban technológiai változtatás történik, 2035 után nem lehet gyártani benzinnel működő autókat,nekünk mindenképpen meg kell tartani a járműipart, mindent itt kell gyártani.

Hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

A kormány továbbra is elkötelezett a piaci és magántőke iránt

Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről – szögezte le a kormányfő.

Európában épp újraszerkesztik a hatalmi rendszert

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa hatalmi és gazdasági gépezetének az újraszerkesztésével is jár a mostani háború. A kormányfő szerint leválasztották Európát az orosz gazdaságról, az egyik függést egy másik irányú függés váltotta fel. Abszurditásnak tűnt, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet.

A kormányfő szerint az, hogy Ukrajna uniós tagjelölt lehet, egy évvel ezelőtt abszurd kijelentés volt. Mostanra viszont már meg is történt. – Olyan típusú közép-európai központ emelkedik ki, amit eddig még nem láttunk a térképen – vetítette előre a miniszterelnök.

Orbán Vikor felhívta a figyelmet az új kialakuló biztonságpolitikai zónára is, amelynek meglátása szerint gazdasági következményei lesznek. Mint mondta, megfigyelhető, hogy  az USA a katonai erejét már nem Nétemországba, hanem Lengyelországba telepíti az ukrajnai háború miatt.  – Európa hatalmi átszerkesztése zajlik, több dimenzióban, összehangoltan – mutatott rá

Orbán arról is beszélt, hogy egy új biztonságpolitikai zóna formálódik Közép-Európában, mert ide érkezik az amerikai csapaterősítés jelentős része. A kormányfő szerint a magyar külpolitikának és a gazdaságpolitikának alapvető érdeke, hogy minél többet mentsünk át az orosz-magyar kapcsolatokból, de kérdés, mennyi marad ebből.

Kényelmi okokból nem szabad behozni munkaerőt

Magyarországnak 500 ezer új munkaerőre lesz szüksége a következő években. Ezeket az álláshelyeket elsősorban belső tartalékokból kell fedezni. Ezért olyan helyekre kell vinni a beruházásokat, ahol munkanélküliség van. Nagyon világossá kell tenni, hogy a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt – mondta a miniszterelnök. Ezek nem a közmunkában vannak. Ott olyan típusú tudás nincs, amit a gazdaság használni tudna. Ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek. Van földrajzi tartalékunk, a nagy beruházások Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza háromszöget célozták meg. Békés megyében is még vannak tartalékok – mondta Orbán Viktor.

A Magyarországon dolgozó vendégmunkások közül sokan Romániából és Szerbiából érkeznek, vagyis regionális szinten is vannak tartalékaik. Magyarországon viszont fontos, hogy elsősorban a magyarok kapjanak munkát, csak ezt követően jöhet minden más.

El kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, kényelmi okokból nem szabad behozni munkaerőt. Csak akkor jöhetnek vendégmunkások Magyarországra, ha azokat az álláshelyeket magyarok nem tudják betölteni.

Sikerült megvédeni a magyar vállalkozásokat a globális minimumadótól

A helyi iparűzési adót Magyarországon be lehet számítani, így a magyar cégek számára a globális minimumadó nem jelent többletadóterhet.

Nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket beszedni – fogalmazott a miniszterelnök. Mindez azt jelenti, hogy az adóbeszedés hatékonyságéra kell összpontosítani. Globális minimumadó ügyben a kormány döntetlent tudott elérni, meg tudjuk védeni a cégeket. Ennek a többletterhe a külföldiek nyakán lesz, nem a magyarokén – húzta alá a miniszterelnök.

Magyarország gázerőműveket fog építeni

A következő két évnek a legfontosabb feladata, hogy energiához jusson az új magyar ipar. Ehhez gázerőműveket kell építeni magán- vagy uniós források bevonásával.

Orbán Viktor kifejtette: az energiaár növekedése csak az egyik nehézség. – Nekünk ipari képességeink vannak, kiemelkedő képesség szakmunkásaink, mérnökeink, informatikusaink. Mi ehhez értünk, az iparhoz kapcsolódó gazdasági rendszer működtetéséhez – vázolta a helyzetet.

A miniszterelnök szerint ebből az következik, hogy mivel ehhez energia kell, azt elő kell állítani. Létre kell hozni Magyarországon ezt az energiát, ez lesz a következő két év célja.

A kormányfő úgy fogalmazott:  gázerőműveket fogunk építeni.

– Az unió ezeket nem tiltja, a kialakult helyzetben nem minősül ellenségnek. Meg kell építeni 2-3 nagy teljesítményű erőművet. Ezek már folyamatban vannak Kelet-Magyarországon – tette hozzá.

Lesz Erasmus program

A kormányfő az Erasmusról is szólt, szerinte az Európai Unió a magyar egyetemektől veszi el a versenyelőnyt, nem pedig a kormányoktól. Hozzátéve, hogy ezt nem szabad feladni, egy más mechanizmussal, de meg kell tartani a versenyelőnyt.

Erasmus program lesz, maximum a magyar költségvetésből fogjuk finanszírozni – jelentette ki a miniszterelnök.

Nem kell megijedni a gazdaságpolitikai vitáktól, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak dűlőre kell jutnia a legfontosabb gazdasági irányokat illetően.

Csak a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett jöhetnek létre beruházások Magyarországon. Hazánkban szigorúbbak a szabályozások, mint Németországban – mondta a kormányfő.

Kulcskérdés, hogy Magyarország megtartsa a járműiparát a technológiai váltás ellenére is.

Le fogjuk törni az inflációt – fogalmazott a miniszterelnök.

„Nem kell félnetek, jó lesz” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Forrás: MTI / hirado.hu

Címlapkép: Illusztráció / MTI/Koszticsák Szilárd