Elképzelhető, hogy a vád alá vont korábbi amerikai elnök a jövőbeni jelöltségét áldozza be annak érdekében, hogy ne kerüljön rács mögé.

Egyes vélemények szerint Donald Trump volt elnök vádalkut köthet a börtönbüntetés elkerülésére, amelynek értelmében nem indulhatna újra az elnökségért.

Az elmélet, amely egyelőre csak feltételezés, az MSNBC amerikai televíziós csatorna műsorában hangzott el, amelyet a Breitbart amerikai híroldal szemlézett. A műsorvezető szerint ha az ügy olyan erős, mint amilyennek a vádirat alapján tűnik, akkor a kémkedési törvény alapján akár komoly börtönbüntetés is várhatna a volt elnökre. Ezt viszont elkerülhetné, ha olyan vádalkut kötne, mint Agnew Spiro alelnök az 1970-es években.

Spiro Richard Nixon alelnöke volt, azonban „főnökével” ellentétben nem a Watergate-botrány okozta a vesztét, hanem egy korrupciós ügy miatt vonták felelősségre 1973-ban. Mivel Nixon széke ekkor már erősen ingott, és nem akarták, hogy megválasztott alelnökként esetlegesen Spiro kerüljön a helyére, olyan alkut kínáltak neki, amelynek értelmében le kellett mondania az alelnöki posztról, de elkerülte a börtönbüntetést. Így lett Nixon lemondása után Gerald Ford az Egyesült Államok elnöke.

Egy ilyen alku főnyeremény lehetne a demokratáknak, hiszen Trump a leendő demokrata jelölt (nagy eséllyel a jelenlegi elnök, Joe Biden) legerősebb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson. A folyamatban lévő eljárások nem befolyásolják az indulását.

A volt elnök az ellene felhozott 37 vádpontban ártatlannak vallotta magát, a vádemelést pedig „boszorkányüldözésnek” minősítette.

Az amerikai sztárjogász, Alan Dershowitz szerint a Trump elleni vádak, bár komolyak, elmaradnak a Richard Nixon elnök, valamint a Hillary Clinton volt külügyminiszter, majd demokrata elnökjelölt ellen felhozottaktól. Az utóbbi esetben az igazságügyi minisztérium annak ellenére nem vizsgálódott, hogy bizonyítékok vannak arról, hogy Clinton titkos információkat semmisített meg.

A magát liberálisnak valló Dershowitz képviselte Trumpot a második vádemelési perében, de a volt elnök ellen szavazott, kétszer is. Egy, a Sky News ausztrál kiadásának adott áprilisi interjúban a Trump elleni másik, hallgatási pénzekkel kapcsolatos vádemelést az igazságszolgáltatási rendszer átpolitizálása szélsőséges példájának nevezte.

A jogi eljárások nemhogy nem rengették meg a szavazók bizalmát, de még növekszik is Donald Trump támogatottsága, derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Magyar Hírlap