Akár klímaaktivisták is rongálhatnának európai műemlékeket következmények nélkül egy új brüsszeli szabálynak köszönhetően.
Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy kiemelik az úgynevezett civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből – írta elemzésében Petri Bernadett jogász, a XXI. Század Intézet kutatója annak kapcsán, hogy az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás.
Mint rámutatott, mindezt úgy tennék meg, hogy a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítenék őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntethetné.
Egy téves állításokat közzétevő „tényfeltáró” szervezet számára elegendő lenne a közéleti részvételre hivatkozni, és ezt követően gyorsított eljárásban, érdemi vizsgálat nélkül szabadulhatna a helyreigazítási per alól. Akár klímaaktivisták is rongálhatnának európai műemlékeket következmények nélkül, hiszen bármilyen ellenük indított per közéleti részvételüket akadályozná, ezért a bírósági eljárás azonnal megszüntethető volna – mutatott rá a jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja.
Ez a világ, sajnos, nem egy távoli utópia, hanem rövidesen az Európai Unió valóságává válik. Egy új brüsszeli szabály ugyanis olyan eljárás kereteit teremti meg, ahol a civil szervezetek, tényfeltáró újságírók, lobbisták és közéleti aktivisták külön bizonyítás nélkül szabadulhatnak a velük szemben kezdeményezett perek terhétől – vonta le a következtetést a szakember.
A közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárás (angol nyelvű mozaikszóval SLAPP, vagyis pofon) fogalmát a nyolcvanas évek végén alkották meg az Egyesült Államokban. Az uniós intézmények most új keletű jelenségként próbálják beállítani Európában, holott a magyarok és a közép-kelet-európai nemzetek sajnos elég széles körű ismeretet szereztek a valódi koncepciós perek önkényuralmi módszertanával kapcsolatban a kommunista diktatúra évtizedei során – emlékeztetett Petri Bernadett. Hangsúlyozta: Brüsszel úgy döntött, hogy a jogállamiság árán is megvédi az NGO-kat saját tagállamaitól.
Felhívta a figyelmet: az NGO-kat, aktivistákat, jogvédőket senki sem választotta meg arra a feladatra, hogy képviseljék az állampolgárok érdekeit, mégis abszolút kivételt kínál számukra az Európai Unió a törvényes rend alól.
Pedig közhatalmi szempontból működésüket egyértelmű reprezentációs deficit, a felhatalmazottság hiánya jellemzi. Annak ellenére, hogy az esetek nagy részében politikai jellegű állásfoglalásokat tesznek, soha nem mérettetik meg magukat a demokratikus versenyben, nem áll mögöttük a választási eljárás eredményéből származó felhatalmazás. A civil szervezetek saját magukat, illetve legfeljebb egymást jogosítják fel arra, hogy bizonyos ügyekben eljárjanak. Befolyásuk mégis a hatalomgyakorlás egyik formája, amely azonban nélkülözi az arra vonatkozó alkotmányos korlátozásokat és garanciákat – vélekedett a kutató.
Kijelentette: Európa valódi jogállamot érdemel, a jogállamiság a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett. Amikor azt látjuk, hogy az uniós intézmények a jogállam, a demokrácia leépítése árán is megvédik a civil szervezetek érdekeit, azt a legkevésbé sem önzetlenül teszik, hanem valójában saját hatalmi pozíciójukat erősítik és biztosítják. A SLAPP-jogalkotás egy jogállamiságra mért pofon. Az a bírósági döntés, ami a megfelelő jogi eljárást mellőzve határoz az egyik fél javára, nyilvánvalóan nem tekinthető igazságszolgáltatásnak, legfeljebb jogszolgáltatásnak. Az így meghozott ítélet semmi esetre sem lehet igazságos – mutatott rá.
Petri Bernadett úgy fogalmazott: ahol a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás nem tartozik össze, az nem jogállam, hanem diktatúra.
Az Európai Unió intézményei a civil érdekek védelme mögé bújva a jogállamisági elveket felváltó önkényuralmat építenek, amely a szuverén tagállamok megkerülését és saját hatalmuk növelését célozza. Emlékeztetett: a magyarok láttak már ilyet és azt is tudják, valójában mit jelent a koncepciós per. Már voltak áldozatai hasonló törekvéseknek, legyőzték őket és nem fogják megengedni, hogy a hátsó ajtón visszatérjenek – figyelmeztetett.
Itt az idő, hogy megerősítsük a tagállamok szuverenitását, megerősítsük a nemzeti parlamentek szerepét és megteremtsük az uniós intézmények jogállamisági elszámoltathatóságának mechanizmusát, mert Európa jobb demokráciát, valódi jogállamot érdemel – zárta gondolatait a XXI. Század Intézet kutatója.
