Bár rendszeresen az ellenkezőjével riogatnak az ellenzéki médiumok, a statisztikák szerint a szegénységi arányt tekintve Magyarországon az Európai Unió átlagnál évek óta jobb a helyzet.
Olyannyira jobb a helyzet, hogy a legalacsonyabb értéket Csehországban, Szlovéniában és hazánkban mérték – írta a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése alapján, melyből az is kiderül, hogy
a mutató értéke 2010 után növekedett, majd 2015-től évről évre csökkent.
A legutóbbi összegzés megállapítja, hogy 2022-ben a lakosság 12,1 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A szegénységi arány értéke hazánkban a második legkisebb (Szlovéniával megegyezően) az unióban. A nemek szerinti eltérés hazánkban nagyobb volt a tagállamok átlagánál, a férfiak 11,6 százaléka, míg a nők 12,6 százaléka számított jövedelmi szegénynek 2022-ben. A tartós szegénységben élők aránya 4,9-ről 4,4 százalékra csökkent 2021-hez képest. A korcsoportokat tekintve az átlagot az ötven felettiek szegénységi aránya haladta meg jelentősebb mértékben. A legnagyobb arányban az 50–64 évesek között találhatók szegénységben élők. A 65 évesek és annál idősebbek szegénységi aránya 15,4-ről 13,4 százalékra csökkent egy év alatt – ismertette a Magyar Nemzet a KSH számait.
Mi a helyzet az EU más országaiban?
Az Európai Unióban 2022-ben a lakosság 16,5 százaléka élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5 százalék, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. A KSH szerint 2022-ben a szegénység tekintetében az Európai Unió országai közül Bulgária (22,9 százalék), Észtország (22,8) és Lettország (22,5) voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (10,2), Szlovéniában (12,1) és hazánkban (12,1) mérték.
Grafika: Magyar Nemzet / Forrás: KSH
