A következő egy hétben mi minden olyan kezdeményezést támogatni fogunk, ami közelebb visz a béke ügyéhez és el fogunk utasítani mindent, ami az eszkaláció kockázatát jelenti – jelentette ki Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető azt írja: az elmúlt néhány hónapban több háborús konfliktust is sikerült a megoldás irányába vinni a világban. Sajnos ezalól pont az a háború képez a leginkább kivételt, ami hozzánk a legközelebb van, ezzel még nagyobb veszélyt jelent ránk nézve.
Normál esetben az ENSZ Közgyűlése a béke reményét hozhatná el, de látva az eszkalációs eseményeket és a háborúpárti álláspontokat nincsenek illúzióink. Ugyanakkor ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne kellene mindent megtenni annak érdekében, hogy az ENSZ Közgyűlése közelebb vigyen minket a béke ügyéhez – tette hozzá.
Mire lehet számítani?
New Yorkba érkeznek a világ vezetői az ENSZ 80. közgyűlésére, amelyet rekordalacsony bizalom és súlyos globális kihívások jellemeznek. Kiemelt témák az izraeli–palesztin konfliktus, a Közel-Kelet és Afrika humanitárius válságai, a szervezet pénzügyi helyzete, valamint António Guterres főtitkár utódjának kérdése.
A fennállásának 80. évfordulóját ünneplő ENSZ soha nem látott kihívásokkal néz szembe. A szervezet iránti bizalom mélypontra süllyedt a drámai költségvetési megszorítások, a diplomáciai patthelyzetek és a globális konfliktusok terjedése, valamint az éhínség miatt. António Guterres főtitkár a találkozó előtt úgy fogalmazott: „Zavaros, sőt ismeretlen vizeken gyűlünk össze” – írja a Magyar Nemzet az RTE cikke alapján.
A portál szerint a pénzügyi nehézségek középpontjában az Egyesült Államok áll, amely az ENSZ éves költségvetésének közel egynegyedét biztosítja, de idén nem fizette be a tagdíját, és a 2024-es hátralékait sem rendezte. Kína és Oroszország is elmaradt a befizetésekkel, miközben az európai adományozók a védelemre helyezik át kiadásaik egy részét.
Ennek következményeként a főtitkár „kevesebbet kell tennie kevesebből” programot hirdetett: munkahely-átcsoportosításokat és irodák áthelyezését tervezik Genfből és New Yorkból olcsóbb helyszínekre, például Nairobiba.
A közgyűlés kiemelt figyelmet fordít az izraeli–palesztin konfliktusra. Hétfőn konferenciát tartanak a kétállami megoldásról, ahol várhatóan több G7-ország először ismeri el Palesztinát, miközben az Egyesült Államok és Izrael továbbra is ellenzi a lépést.
A palesztin államiság kérdése mellett a Gázai övezetben, Ukrajnában és Szudánban zajló fegyveres konfliktusok, valamint az éhínség kezelése is napirenden lesz. Az ENSZ jelentései szerint Szudánban az etnikai erőszak és az éhínség miatt jelentősen nőtt a civil áldozatok száma, de a világ vezetőinek figyelmeztető reakciójára kevés remény van.
A közgyűlés egyik fontos kérdése a főtitkár utódjának kiválasztása. António Guterres második ciklusa 2026 végén jár le, és bár korábban női jelöltet tartottak esélyesnek, az ENSZ nagyhatalmai – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság – befolyása miatt a döntés bizonytalan.
A diplomaták és az ENSZ tisztviselői egyaránt figyelemmel kísérik, hogy a szervezet megőrizheti-e relevanciáját a globális politikai színtéren.
A geopolitikai átrendeződés is központi szerepet kap. Az Egyesült Államok és Brazília vezetői, Donald Trump és Luiz Inácio Lula da Silva útjai akár keresztezhetik egymást, miközben Szaúd-Arábia Pakisztánnal kötött stratégiai védelmi megállapodása jelzi, hogy a Közel-Kelet és Dél-Ázsia új geopolitikai valóságba lép. Ezek a fejlemények tovább növelik a nemzetközi diplomaták körében a feszültséget.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ közgyűésére tart 2025. szeptember 22-én. Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
