Kampányrendezvényt tartott Dobrev Klára, a DK vezére, amelyen arról értekezett, hogy el kellene venni a határon túli magyarok szavazati jogát. Mindez nem újdonság, az utóbbi évtizedekben a baloldal rendre a külhoni honfitársak ellen folytatott kampányt. Jól illeszkedik ebbe a baloldali sorba Magyar Péter is, aki Nagyváradon Erdélyt román földnek nevezte.
A törpepárttá zsugorodott Demokratikus Koalíció (DK) rendezvényén Dobrev Klára pártelnök végső elkeseredettségében ismét hadat üzent a külhoni magyaroknak. Az Index beszámolója szerint Dobrev a pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
Vegyük el a határon túliak szavazati jogát! Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt és nem viseli a döntése következményét!
– jelentette ki Dobrev Klára.
A régi baloldali hagyományoknak megfelelően a pártvezér úgy vélekedett, hogy
a határon túliak szavazati joga egy káros és igazságtalan intézmény, ami elárulja a magyar adófizetőket és megosztja a határon innen és határon túl élőket.
A baloldal mindig ellenségként tekintett a külhoniakra
Mondhatni menetrendszerű, hogy a határon túli magyarok ellen hergel Dobrev Klára. Tavaly szeptemberben még fizetett Facebook-hirdetésben kampányolt a határon túliak szavazati joga ellen.
A Demokratikus Koalíció mindig is ellenezte a külhoni magyarok választási jogát, ezt többször ki is fejtették az elmúlt években.
A politikától mostanra visszavonult Gyurcsány Ferenc is folyamatosan uszított a külhoniak ellen. Még pár hónappal a bukása előtt is arról beszélt egy videóban, mennyire ellenzik a kettős állampolgárok szavazati jogát, pár órával később pedig tömören annyit írt közösségi oldalán:
Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt.
Gyorsan beszállt a versenybe Vadai Ágnes is, aki azt írta: „Igazságtalannak tartom, hogy az is szavazhasson választáson, aki nem él vagy nem élt Magyarországon!”
A mostanra a DK-hoz csatlakozott Jakab Péter pedig többször írta Facebook-oldalán például, hogy a Nép Pártján elvenné a határon túliak szavazati jogát.
Kampány a magyarok ellen
A baloldalon a külhoni magyarok elleni kampánynak hosszú története van, mivel maga Gyurcsány Ferenc volt az, aki még 2001-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként azt javasolta:
azzal kampányoljanak a közelgő választáson, hogy 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot.
Gyurcsányék ellenséges hozzáállása az anyaországon kívüli magyarokhoz 2004-ben is tetten érhető volt, amikor az MSZP–SZDSZ-kormány miniszterelnökeként a kettős állampolgárságról tartott referendumon arra buzdított:
ne támogassák a határon túl élő honfitársaink állampolgársághoz jutását.
Gyurcsány akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoni magyarok állampolgársághoz jutnak, akkor azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől. Noha akkor sikerült elérnie, hogy érvénytelen legyen a referendum, a baloldal azóta is issza a levét a 2004-es magatartásának, hiszen jelentéktelen a támogatottsága az azóta szavazati joghoz jutott határon túli magyarok körében.
Magyar Péter és a „román föld”
Velük ellentétben Magyar Péter először megpróbálta megszerezni a külhoni magyarok bizalmát, de a szög hamar kibújt a zsákból.
A politikus Erdélyt román földnek nevezte, a helyi magyarokat képviselő pártot pedig támadta, többek között azt állította, hogy az RMDSZ a Fidesznek kémkedik és a kormánypárt kottájából játszik.
A Tisza Tolna vármegyei embere, Kátai István pedig arról is beszélt egy fórumon, hogy az RMDSZ-nek a román nyelvet kellene erőltetnie, és tiszteletben kell tartani a román emberek érzékenységét.
Borítókép: Facebook/Dobrev Klára
