A hit és a kultúra nem öröklődik automatikusan, minden nemzedéknek dolgoznia kell azért, hogy továbbadhassa a következőnek – vallja Radetzky András. A Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese a Civilek Podcastban beszélt a katolikus média küldetéséről, az európai és magyar identitásról, a fiatalok megszólításának nehézségeiről és arról is, kinek kell megépítenie a generációk közötti hidat.

A hit adomány, de ápolni kell

Radetzky András számára katolikusnak lenni mindenekelőtt adomány. A hitet azonban szerinte – akárcsak a kultúrát – nem elég megkapni: életben kell tartani, meg kell élni és tovább kell adni.

„Engem úgy neveltek, úgy élem az életemet, meg úgy próbálom a gyerekeimet is nevelni, hogy ezt az adományt ápolni kell, és életben kell tartani. Tehát a kultúra önmagában egy olyan jószág, amit nem magától kapunk meg, nincs benne a DNS-ünkben, nem születik velünk, hanem azt minden egyes generációnak át kell adni a következő generációknak is.”

Hozzátette: ugyanez igaz a hitre is, amelyért szintén dolgozni kell.

Nem a hallgatottság oltárán kell feláldozni a küldetést

A Magyar Katolikus Rádió feladatát Radetzky a „pre-evangelizációban” látja: nem csupán azokhoz szeretnének szólni, akik már hívők, hanem azokhoz is, akik keresnek valamit, de még nem találtak el Istenhez vagy az egyházhoz.

A rádió napi hallgatottsága elmondása szerint nagyjából kétszázezer fő, amihez az online közönség is hozzáadódik. A hallgatók száma azonban nem írhatja felül a küldetést.

„Nem áldozhatjuk fel ezt a küldetést a hallgatottságnak az oltárán, tehát nem lehet mindenáron több százezres hallgatottságot létrehoznunk pusztán azért, hogy legyen. Mi szeretnénk mindenkihez szólni. Az nem volna igaz, ha azt mondanám, hogy ez sikerül is, de ez egy folyamatos munka.”

A Katolikus Rádió ezért inkább a klasszikus közszolgálati hagyományt követi: közélettel, kultúrával, irodalommal és művészettel foglalkozik, miközben természetesen a liturgikus és vallási tartalmak is jelen vannak.

Más nyelvet beszélnek a fiatalok

Radetzky András egyetemi oktatóként közvetlenül is megtapasztalja, milyen gyorsan változik a fiatalabb nemzedék gondolkodása és nyelvhasználata. Úgy érzi, ötven felett már neki is egyre nagyobb erőfeszítést jelent megérteni azt a világot, amelyben a mai egyetemisták élnek.

Éppen ezért fontosnak tartja a személyes kapcsolatot. Évente közel száz egyetemistával tölt el három napot a Balatonnál, ahol – mint mondta – ő maga is rengeteget tanul a fiatalok világáról. Az alkalmazkodást nem megalkuvásnak tekinti, hanem szükségszerűségnek.

„Próbálok lépést tartani, de hát mondjuk elviszek minden évben majdnem száz egyetemistát a Balaton-partra táborozni három napra. És ott én magam is nagyon sokat tanulok az ő világukból, amikor három napig az ember együtt eszik-iszik velük és együtt mulat és szórakozik.”

Radetzky szerint a katolikus egyház erejét is mutatja, hogy az elmúlt ezer évben képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Az idősebbeknek kell elkezdeniük a hídépítést

A generációk közötti távolságot Radetzky sem tagadja. Abban azonban határozott álláspontot képvisel, hogy nem a fiataloktól kell várni az első lépést.

„Muszáj. És azt kell, hogy mondjam, hogy ezt a hidat elsősorban az idősebbeknek kéne legalábbis elkezdeni ácsolni. Tehát az nem várható el egy tizenéves vagy egy huszonévestől, hogy hidakat kezdjen építeni egy hatvan- vagy hetvenéveshez.”

A hídépítés alapját a szeretetben látja: az idősebb generációnak kell közelednie, a fiatalok pedig később folytathatják és fejezhetik be ezt a munkát.

„Mindenki, aki ma magát kereszténynek, katolikusnak vagy hívőnek gondolja, az legyen tisztában annak a felelősségével, hogy ez elsősorban az ő felelőssége. Van még valahány évünk arra, hogy ezt a hitet, ezt az értékrendet, amiben mi hiszünk, amiben neveltek minket, ezt valamilyen formában átadjuk azoknak, akik utánunk jönnek.”

A gondolatot a kultúrára is kiterjesztette: ahogy senki sem születik úgy, hogy ismeri Kölcseyt, Petőfit, Lisztet vagy Bartókot, úgy a keresztény hagyomány sem öröklődik magától. Ha egy nemzedék elmulasztja átadni mindezt, idővel elveszhet. Ezért Radetzky András gondolkodásában a hídépítés nem pusztán lehetőség, hanem generációs kötelesség.

A beszélgetést itt lehet visszanézni:

Riporter: Németh Miklós Attila
Készítette: Görgényi Levente
Médiaigazgató: Petán Péter

Címlapkép: Radetzky András egyetemi docens, a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info