A Fidesz és a KDNP képviselői utólagos normakontrollt kértek.
Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án, azaz most csütörtökön tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amelyben az ellenzéki képviselők amelyben többek között kifogásolják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az Integritás Hatóság kibővített jogköreit és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását.
A képviselők utólagos normakontroll keretében kérik a záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott, a köztársasági elnök mandátumát azonnali hatállyal megszüntető 34. pont visszamenőleges megsemmisítését.
A Donáti utcai testülethez benyújtott 56 oldalas beadvány különleges jogi érvelésre épül. Mivel az Alkotmánybíróságnak nincs jogköre az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára, a képviselők eljárási szabálytalanságra hivatkoznak. Az indítványozók szerint az Országgyűlés kormánytöbbsége
„visszaélt az alkotmánymódosító hatáskörével, amikor azt általános érvényű normák alkotása helyett egy konkrét személy elmozdítására, azaz egyedi közhatalmi döntés meghozatalára használta fel.”
Ez az eljárás a beadvány szerint sérti az Alaptörvény eljárási követelményeit, így a módosítás közjogilag érvénytelen.
A képviselők emellett egy váratlan jogi lépést is javasolnak:
indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi döntés előtt kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
A luxembourgi testülettől azt várják, hogy értelmezze a jogállami legalitás követelményeit, és mondja ki, hogy az elnöki mandátum közvetlen parlamenti megszüntetése egyedi közhatalmi döntésnek, és nem valódi alkotmányos normának minősül. Amennyiben a hazai testület befogadja a javaslatot, az alapjaiban akaszthatja meg a kormány államfőcserére irányuló menetrendjét.
Bóka: Ha elhozták, akkor nem értem, mi az ok az aggodalomra
Magyar Péter később azzal vádolta meg a Fideszt: az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványaival megpróbálja megakadályozni a mintegy hatezer milliárd forintnyi uniós támogatás felszabadítását. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban többször azt közölte, sikerült megállapodni Brüsszellel az uniós pénzek ügyében.
A frakcióvezető úgy fogalmazott:
„ha elhozták, nem érti, mi az ok az aggodalomra, ha pedig nem hozták haza, akkor álljanak ki a választók elé, vallják be ezt a tényt, és jelöljék meg, milyen további intézkedések kellenek még az uniós források elhozatalára.”
Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az Alkotmánybíróság előtti eljárás nem veszélyezteti az uniós források megszerzését, mivel a törvények hatályban vannak, és egy esetleges alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén is olyan megoldások születhetnek, amelyek nem akadályozzák a pénzek lehívását.
Bóka János ugyanakkor azt állította, hogy az uniós forrásokra valójában az Európai Parlament által indított, az Európai Bizottsággal szembeni eljárás jelent veszélyt, amelyet korábban az Európai Néppárt kezdeményezett. A frakcióvezető szerint ennek sikeres lezárása esetén Magyarország elveszítheti a már megszerzett és a jövőben megszerezhető uniós támogatásokat is. Ennek kapcsán úgy fogalmazott:
„Ha Magyar Péterek valóban fontosak az uniós források, akkor győzze meg legjobb barátját, Manfred Webert,
hogy vonja vissza ezt az eljárást az Európai Parlament. Jó lenne, ha hergelés helyett tényszerűen lehetne beszélni az uniós források kérdéséről.”
A Portfolio az augusztus 13-i döntés kapcsán arra emlékeztetett, hogy megtámadott törvény a Tisza-korány és Brüsszel közötti alkunak az egyik hazai jogi pillére, és maga a jogszabály is rögzíti, hogy a helyreállítási tervhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek, valamint a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek teljesítését szolgálja.
Címlapkép: Sulyok Tamás köztársasági elnök sajtónyilatkozatot tesz a Nemzeti Választási Irodában (NVI), miután hivatalosan befejezõdött a szavazás az országgyûlési választáson 2026. április 12-én – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka