Az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen. Marco Rubio külügyminiszter közölte, hogy Washington megtiltja az intézménnyel folytatott tranzakciókat, és korlátozza az ICC erőforrásait. „Vagy a bíróság beszünteti fenyegetéseit, vagy mi vetünk véget a bíróságnak” – fogalmazott.
Az intézkedés túllép a korábban szankcionált bírák és ügyészek elleni lépéseken: ezúttal magát a bíróságot és a vele kapcsolatban álló szolgáltatókat is érintheti. Az amerikai szankciók a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a technológiai cégekhez és a dollár használatához való hozzáférést is korlátozhatják. Az érintett amerikai vállalatok kezdetben hat hónapos türelmi időt kaptak, és egyes tranzakciókra kivételek is vonatkozhatnak – írja a reuters. A hágai intézmény már hónapok óta készült erre a forgatókönyvre, többek között számítógépes rendszereik átalakításával.
Washington az ICC-t és az amerikai cégeket is nyomás alá helyezi
Marco Rubio kijelentette, hogy Trump elnök sosem engedi meg amerikai állampolgárok felelősségre vonását.
Az amerikai külügyminiszter nem kertelt, amikor a szervezet jövőjéről beszélt.
„Vagy a bíróság beszünteti fenyegetéseit, vagy mi vetünk véget a bíróságnak” – szögezte le a tárcavezető. Az USA elvárja szövetségeseitől is, hogy korlátozzák a testület munkáját, hivatkozva arra, hogy sokan közülük biztonságuk érdekében az amerikai katonai védelemre szorulnak.
Washington azzal érvel, hogy az Egyesült Államok nem részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, ezért nem fogadja el annak joghatóságát amerikai állampolgárok felett.
Az amerikai kormányzat különösen az ICC Izraellel kapcsolatos eljárásait bírálja, köztük a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsot. A feszültséghez az is hozzájárult, hogy a bíróság korábban vizsgálta az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák ügyét. A Reuters ugyanakkor arra is emlékeztetett: az ICC az amerikai katonák ügyében folytatott vizsgálatot háttérbe sorolta, és amerikai tisztviselők ellen nem indított eljárást.
Az ICC folytatja a munkáját, szövetségesek bírálták a döntést
A bíróság a szankciókat a jogállamiság és a nemzetközi jogrend elleni támadásnak nevezte, és arra kérte 125 tagállamát, hogy lépjenek fel az intézmény védelmében.
Nazhat Shameem Khan helyettes főügyész a Reutersnek azt mondta:
az ICC folytatja vizsgálatait és eljárásait.
Az Egyesült Államok több szövetségese is bírálta a bejelentést.
Kanada, Dánia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Hollandia és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatban fejezte ki egyet nem értését, és arra figyelmeztetett, hogy a szankciók jelentősen érinthetik a bíróság munkáját és dolgozóit. Stefanie Hubig német igazságügyi miniszter a Reuters szerint „megdöbbentőnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok kész lerombolni a nemzetközi büntetőjog eszméjét, amelynek kialakításában a nürnbergi perek után maga is fontos szerepet játszott.
A szankciók bejelentése azon a napon történt, amikor kihirdették, hogy Navi Pillay, az ICC korábbi bírája kapja a 2026-os Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-bizottság a díj odaítélésekor kifejezetten figyelmeztetett az igazságszolgáltatási intézményekre nehezedő politikai nyomásra. A kitüntetett, Navi Pillay egykori bíró elismerése szimbolikus válasz a globális jogrendet érő támadásokra.
Címlapkép: Donald Trump amerikai elnök (b) Marco Rubio amerikai külügyminiszter a washingtoni Fehér Házban 2026. szeptember 30-án – Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo