Életének 103. évében elhunyt vitéz Bartha Mihály, aki élete végéig részt vett az úzvölgyi megemlékezéseken, és szívén viselte az ott elesett honvédek emlékének őrzését. 

„Búcsúzunk a 102 éves vitéz Bartha Mihálytól, aki egész életével a szülőföld iránti hűségről, a kötelességtudatról és a magyarságba vetett hitről tett tanúbizonyságot” – írta közösségi oldalán Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott,

„Misi bácsi őrzője volt az úzvölgyi hősök emlékének, helytállása, bátorsága és embersége pedig örök példa marad.”

Vitéz Bartha Mihály az 1944. augusztus 26-i úzvölgyi harcok túlélője volt, és évtizedeken át visszajárt az egykori harcok helyszínére, hogy lerója kegyeletét elesett bajtársai előtt.

A kommunista diktatúra idején is igyekezett életben tartani az emlékezést, később pedig

rendszeres résztvevője maradt az úzvölgyi katonatemetőben tartott megemlékezéseknek.

Bartha Mihálynak 2020-ban Áder János akkori köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta

„az 1944-es Úz-völgyi csatában tanúsított bátor helytállása, valamint az ott elesett katonák emlékének ápolása érdekében végzett több évtizedes munkája elismeréseként”.

• Bartha Mihály Árkoson született,
• Brassóban asztalosinasnak tanult,
• 1943. október 4-én sorozták be katonának,
• majd egy év kiképzőtábor után vitték ki az Ugra-tetőre munkaszolgálatra.
• 1944 augusztusában kapta meg a behívót,
• majd az Úz-völgyébe vezényelték a 11. Székely Határőr-zászlóalj nehézfegyverszázadába.

Ekként emlékezett Bartha Mihály azokra az időkre: Amikor három-négy tank egyszerre megállt, és az ágyúcsöveket nekünk fordították, akkor már nem volt amit csináljunk, mert az a máktörő, amivel mi lőttünk, az semmit sem ért a nagy tankkal szemben.

„Hiába lőttünk kettőt-hármat, az elrepült a levegőbe. Muszáj volt menekülni, mert ott maradtunk volna mind.”

Akkor a Székelyhon kérdésére, hogy félt-e a tűzharcban, Bartha Mihály azt mondta, „ha féltünk, ha nem, helytálltunk, a kötelességünket teljesítettük”. Mint mondta, már a hetvenes évektől minden évben visszajárt az Úz-völgyébe, vitte az unokákat, majd később már a fiatalok vitték őt, hogy ápolják a csatában elesettek emlékét. Bartha Mihály 2025-ben is részt vett az úzvölgyi megemlékezésen.

Úzvölgyi harcok

Amint az ismeretes, miután Románia 1944. augusztus 23-án kilépett a tengelyhatalmak oldaláról, a Vörös Hadsereg augusztus 26-án reggel megindította első támadását az Úz völgyében, így itt kezdődtek meg a harcok. A völgyet a csíki származású Horváth Ferenc vezérőrnagy vezette Székely Határvédelmi Erők csapatai védték 1944 augusztusában és szeptemberében.

A védelmi rendszer első vonalában, elővédként, a 17–18 éves fiúkból álló 11. székely határőr-zászlóalj kapta az első csapást. Mintegy 310 honvéd, nagyjából 200 fős erődszázad és 110 fős határőrszázad,

szinte felszerelés nélkül védte magát és az erődöt déli 12 órától délután 4 óráig, és a székely határőrök közül csak 70–80-an élték túl az ütközetet. Az áttörés után a szovjeteknek eleinte a terep okozott gondot, mert a páncélosok az aklosi elágazás és a Rugát-tető előtt elakadtak a tíz kilométer hosszú szurdokban, a frontvonal pedig hullámzott a hegyekben, míg szeptember 9-én Észak-Erdély kiürítésének részeként a magyar csapatokat kivonták a völgyből. Az elesetteket az Úz völgyében és Csíkszentmártonban temették el, emléküket pedig az akkor még szép számban élő csíki és háromszéki veteránok 1994-ben emlékművel örökítették meg, azóta minden év augusztus 26-án megemlékezést tartanak a helyszínen. Bartha Mihály az utóbbi időben minden évben jelen volt a megemlékezéseken.

Tisztelgés a Corvin közben

Ma a Corvin közben a Mi Hazánk Mozgalom ágyúlövéssel tiszteleg Misu bácsi emléke előtt.

Szekelyhon.ro, Civilek.info, kronika.ro

Címlapkép: Vitéz Bartha Mihály – Fotó: Facebook / Tamás Sándor