Még hogy a Tisza nem tud gyorsan dolgozni! Mindössze négy nappal a benyújtás után, szeptember 15-én meg is szavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége az első komoly adóemelést, a dohánytermékek jövedéki adójának felsrófolását. Nem maradt ki egyetlen dohánytermék sem: a cigaretta jövedéki adója például 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé pedig 26 százalékkal emelkedik. Mégpedig hamarosan, november elsején.
A kormány számításai szerint az adóemelés – a jövő év elején rendszeresen bekövetkező inflációkövető növeléssel együtt – 90 milliárd forinttal duzzasztja az állam bevételeit, amit a Tisza egészségügyi kiadásokra tervez fordítani.
Legalább kétmillióan vannak
Hogy a pénz valójában hol landol majd, az talán sosem derül ki, az ugyanakkor nagyjából sejthető, hogy honnan érkezik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a társadalom nagyjából 24 százaléka fogyasztott hagyományos dohánytermékeket, ami durván kétmillió – 15 évesnél idősebb – fiatalt és felnőttet jelentett. Nem volt ennyire biztos a dolgában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amikor náluk érdeklődtünk a dohányosok számát illetően. Az elmúlt években a dohánykereskedelmet felügyelő állami szervezet – amelynek felszámolását egyébként a Tisza-kormány már megkezdte – kérdésünkre létszámadatot nem közölt, azt ugyanakkor rögzítette, hogy az elmúlt öt évben a dohányosok tábora bizonyosan csökkent idehaza.
A hatóság megjegyezte azt is, hogy a fogyasztók számát meglehetősen sok tényező befolyásolhatja, az egyik leglényegesebb az ár.
Mikor jön drágulás?
Időzzünk el egy kicsit ennél, az árnál! Amikor a lehetséges áremelkedés mértékéről kérdezősködtünk, iparági szereplők arra hívták fel a figyelmünket, hogy most éppen az történik, ami minden adóemelésnél történni szokott. A kiskereskedők, azaz a trafikosok annyi dohányárut vesznek, amennyit csak tudnak: betáraznak a termékekből még az alacsony adó mellett. Ez lépéskényszerbe hozza a nagykereskedőket is, hatalmas a kereslet, így ezek a szereplők annyi terméket bocsátanak áruba, amennyit csak lehet. A trafikpiac tehát most pörög, hogy novemberben, az adóemelés élesedésével visszaessen, majd decemberre újra visszaérjen a megszokott kerékvágásba.
Fontosabb a dohányosoknak, miként alakulnak majd az árak.
A várakozás szerint a trafikokban elkért összeg ütemesen emelkedik majd, a gyártók, forgalmazók általában nem egyszerre zúdítják rá a fogyasztókra az adónövelés nyomán bekövetkező emelkedést.
Az árakat jelenleg hetente kétszer emelhetik: hétfőn és csütörtökön.
Mennyivel drágul a bagó?
Kérdés, összességében mennyivel. A változtatás a cigaretta esetében mintegy 5, a hevített dohánytermékek esetében nagyjából 10 százalékos emelkedést eredményez a végső árban, attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át a jövedékiadó-emelést a fogyasztókra. Másként számolt a Magyar Dohány-kiskereskedők Szövetsége, amely a jogszabály elfogadása idején úgy becsülte: a jövedékiadó-emelés nyomán akár 300 forinttal is drágulhatnak egyes dohánytermékek. Gondolatmenetük azonban itt nem állt meg. Megemlítették, hogy a dohánytermékek ára az átlagos, munkabérből élő fogyasztók számára már jelenleg is a megfizethetőség határán mozog.
Felidézték egy tavalyi kutatásuk eredményét, eszerint a válaszadók 20 százaléka tartotta a legfontosabb tényezőnek a termék árát, 21 százalék pedig már akkor azt mondta, hogy a jogszerű kereskedelemben kapható árucikkek árát nem tudja vagy nem hajlandó megfizetni.
A szervezet attól tart, hogy az év vége előttre időzített újabb áremelés tömegesen fordítja majd a vásárlókat a legális és ellenőrzött beszerzési csatornák helyett a szervezett bűnözői csoportok által uralt feketepiac irányába. A szövetségnél megjegyezték emellett, hogy az áremelkedés miatt a dohánytermékek iránti kereslet nem szűnik majd meg egy csapásra, legfeljebb új utat talál magának. Nyilván az illegális források felé.
Feketébe hajlik majd?
Illegális források pedig bőven akadnak.
Becslések szerint a dohány-feketepiac mértéke idehaza nagyjából 15–20 százalékos lehet, akadt olyan szakmabéli beszélgetőtársunk, aki ennél is nagyobb számot becsült.
Amíg a feketepiac nehezen mérhető, a trafikok forgalma annál könnyebben. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától megtudtuk azt is, hogy míg öt éve, 2021-ben több mint 6,8 milliárd szál cigarettát adtak el a hazai dohányboltok, addig tavaly 5,3 milliárd szálat. Ugyanennyi idő alatt az értékesített cigarettadohány 4000 tonnáról évi 3000 tonnára csökkent, és a hevített termékeknél is visszaesést jelent a tavalyi 2,7 milliárd szálas eladott mennyiség. Nőtt ugyanakkor a dohányzási célú gyógynövénytermékek piaca, pontosan úgy, mint a nikotinos párnáké. A hatóság számai szerint tehát a forgalom néhány terméktípus kivételével csökkenő tendenciát mutat.
Ez pedig a fogyasztási szokások átalakulása mellett arra vezethető vissza, hogy a feketézés számottevő a dohánypiacon.
Tehát a szakmai becslés és a hatósági tapasztalat is arról árulkodik, hogy az illegális viszonyok jelentősek a dohánypiacon. Ez azonban a jelek szerint nem zavarta a kormányt abban, hogy egy markánsnak mondható jövedékiadó-emelésről határozzon.
Címlapkép: commons.wikimedia.org