Eldugult a szennycsatorna, a szenny pedig elárasztotta a közösségi platformokat.

Tulajdonképpen nincs ezen csodálnivaló, hiszen a gyűlülködők csak azt tették, amit eddig, legfeljebb megnyilvánulásaik visszataszítóbbak az átlagosnál. Végső soron azonban azt nyújtják, ami a lényegük.

Az ember hajlamos arra, hogy optimista legyen, hogy a jót feltételezze és lássa másokban. Mondom: az ember. De ember-e az, aki bárki halálát kívánja? Kizárt.

Nem értem, hogyan süllyedhetnek egyesek olyan mélyre, hogy onnan csak csillagászati távcsővel láthatja a bányászbéka tomporát? Márpedig ott vannak és időnként meg is mutatják magukat.

Most is ezt tették, olyan ocsmány módon, ahogyan csak lehetséges.

Nem először öntötte el ilyen mocsok az internetet, ez történt akkor is, amikor merényletet követtek el Robert Fico ellen. Emlékeznek rá?

„A szlovákok nem csak a GDP-ben, hanem ebben is leelőztek minket:” „Ezt a bátor embert (a merénylőt!!!!) szeretettel várjuk Magyarországon is!” „Van remény aggodalomra?” „Reménykedhetünk a rosszabbodásban?” Így reaagált a legalja a merénylet hírére. Szlovákiában is, de nálunk is.

Ujabb merénylet – újabb szennyáradat.

Ráadásul most liberálnáciék már szavazást is rendeztek arról, vajon mikor lesz merénylet a magyar miniszterelnök ellen.

Kocsis Máté: Rideg vérvágy uralja a liberális gyűlölködőket

Ennél undorítóbb „viccet” (mert utóbb így próbálják igazolni az aljasságot) nem is lehet elképzelni. Milyen valami az – majdnem azt írtam, hogy ember, de az ilyen alakok nem sorolhatók az emberek közé –, akinek egyáltalán megfordul a fejében ilyen aljasság?

Persze csodálkozni felesleges lenne, hiszen az úgynevezett közösségi média mára közönségessé, mi több, gyomorforgatóan trágárrá, aljassá silányodott.

Gyáva, sehonnai bitangok álnév vagy álprofil mőgé bújva ontják magukból a mocskot, tudván, hogy nem derül ki, ki rejtőzik gyűlölettel átitatott kommentjeik mögött.

Annyira bátrak, hogy saját véleményüket sem merik névvel-arccal vállalni.

Ugye milyen remek dolog a közösségi média? Ha nem lenne, ki kéne találni, másként hol áradhatna a szenny?

Hosszú lenne az elemzés, amely feltárhatná, miként süllyedhetett ennyire mélyre a tomboló – remélhetőleg – kisebbség. Még tágabban, hogyan süllyednek egyre mélyebbre Európa fiataljai, de az bizonyos, hogy nagy része van ebben a nevelés teljes hiányának, a pozitív erkölcsi úzenetek eltűnésének, az egoizmus határtalan ösztönzésének és eluralkodásának, a nevelés nélküli oktatásnak, a médiának, a megvásárolt politikusok aljasságának és döbbenetesen emberellenes üzeneteinek és még folytathatnánk.

Apropó, politikusok. Úgy tűnik, hogy Amerika, Európa és Magyarország is sokat „köszönhet” a bolsevik és liberális elvtársak gyűlöletpolitikájának.

Természetesen a keresztény-konzervatív oldalt vádolják azzal, hogy gyűlölködő, de ha elvétve akad is néhány ilyen, nem emlékszem arra, hogy bármelyik balos vagy liberális politikus halálán örvendeztünk volna, vagy azok halálát kívánnánk.

Mint ahogy célkeresztbe sem akarunk állítani senkit, nem akartunk lámpaoszlopra akasztani, IFA-platóra vasvillával felhányni, földönfutóvá tenni senkit. Mégis ez az igazi gyűlöletkeltés, nemde?

Okok és indokok. Elemezhetők, de mit érünk vele? A szellemet könnyű kiereszteni a palackból, aztán rácsodálkozni, hogy jé, sehogyan sem akar visszamenni oda.

Hát ha magától nem akar, miért nem gyömöszöljük vissza?

Miért engedjük, hogy a közösségi fórumokon háborítatlanul, következmények nélkül dúljanak a gyilkos indulatok? Mióta beszélünk – de csak beszélünk! – arról, hogy gátat kell emelni ennek? És mi történt eddig? Tudtommal semmi, és az is lassan.

Elég volt! Legyen végre vége a tehetetlenségnek, szülessen meg a szigorú szabályozás!

Ami persze nem tetszene az uniós gazfickóknak, de akit még érdekel, mit szólnak döntéseinkhez, az menthetetlen. Eddig sem szerettek minket, ez után sem fognak. Eddig is hiába próbáltunk megfelelni igényeiknek, hiába teljesítettünk Isten tudja, hány mérföldkőnyi követelést, mákszemnyit sem csökkent magyarellenességük.

Ideje a sarkunkra állni és igazodni a mondáshoz: Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Szóval, mi van? Lesz fellépés az interneten garázdálkodók ellen? Lesz szigorítás? Nagyon ideje, mert ha nem, még nagyobb baj lesz.

Ifj. Tóth György

Borítókép: Az interneten büntetlenül uszíthatnak
Forrás: Pixabay.com