Komoly közjogi következményei lehetnek annak, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz–KDNP indítványának, és megsemmisíti az Alaptörvény 17. módosításának a köztársasági elnök megbízatását megszüntető rendelkezését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy ilyen döntés nyomán akár legitimációs konfliktus is kialakulhatna, miközben az Alkotmánybíróság mozgástere elsősorban az eljárási szabályok vizsgálatára korlátozódik.
Jelentős közjogi következményekkel járhat, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz–KDNP képviselőinek indítványának, amely az Alaptörvény 17. módosításának köztársasági elnököt érintő rendelkezését támadja. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint amennyiben a testület megállapítja, hogy a módosítás elfogadása nem felelt meg az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeknek, a vitatott rendelkezést a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítheti meg.
A szakértő rámutatott: ebben az esetben jogilag úgy kell tekinteni, mintha a kifogásolt szabály soha nem is lépett volna hatályba. Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása valójában nem szűnt meg jogszerűen, vagyis az időközben lebonyolított új államfőválasztás jogalapja is megszűnne.
Ennek következtében az új köztársasági elnök megválasztása és hivatalba lépése is közjogilag érvénytelennek minősülhetne, mivel annak alapja éppen az lett volna, hogy az előző államfő megbízatása megszűnt.
Elméletileg kialakulhatna kettős legitimáció
Ifj. Lomnici Zoltán szerint átmenetileg akár olyan helyzet is előállhatna, amelyben két személy is igényt tartana a köztársasági elnöki tisztségre. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság döntése helyreállítaná Sulyok Tamás mandátumát, miközben az Országgyűlés időközben új köztársasági elnököt választ, legitimációs konfliktus alakulhatna ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar közjog nem ismeri a párhuzamosan érvényes köztársasági elnöki mandátum intézményét. A megsemmisített rendelkezésen alapuló döntések közjogi érvényessége ugyanis megkérdőjeleződik, ezért hosszabb távon nem maradhatna fenn olyan helyzet, amelyben két államfő regnálna egyszerre.
Az alkotmányjogász szerint a jogbiztonság és az állam működésének folytonossága miatt a politikai szereplőknek gyorsan rendezniük kellene a kialakult helyzetet. Ez történhetne újabb alaptörvény-módosítással, politikai megállapodással vagy az érintettek lemondásával is.
Szűk az Alkotmánybíróság mozgástere
Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre ebben az ügyben korlátozott. Az Alaptörvény alapján ugyanis kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az alaptörvény-módosítás elfogadása és kihirdetése megfelelt-e az alkotmányos eljárási szabályoknak.
Ez azt jelenti, hogy a testület nem dönthet arról, helyes vagy helytelen volt-e politikailag a módosítás, nem vizsgálhatja annak tartalmát, és nem mondhatja ki, hogy a szabály sérti-e a jogállamiságot vagy a hatalommegosztás elvét.
Az Alkotmánybíróság kizárólag a norma érvényességéről határozhat.
A szakértő ugyanakkor felidézte, hogy a kérdésben a korábbi alkotmánybírák között sem volt teljes egyetértés. Pokol Béla korábbi alkotmánybíró szerint bizonyos esetekben a jogállamiság elvére is figyelemmel lehet megsemmisíteni egy alaptörvény-módosítást, míg Stumpf István korábbi alkotmánybíró azt hangsúlyozta: a testület alkotmányos kötelessége megvédeni az Alaptörvény belső egységét minden olyan jogalkotói döntéssel szemben, amely megbontaná annak koherenciáját.
Harminc napon belül dönthet az Alkotmánybíróság
Az indítvány benyújtására az országgyűlési képviselők egynegyede jogosult, tehát a Fidesz–KDNP ötven képviselője elegendő számú. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra is, hogy az indítványt a kihirdetéstől számított harminc napon belül nyújtották be, így az megfelel a törvényi feltételeknek.
„Az Alkotmánybíróságnak az ügyben soron kívül, legkésőbb harminc napon belül kell határoznia. Ha megállapítja az eljárási szabályok megsértését, megsemmisítheti a vitatott rendelkezést, ugyanakkor nem dönthet közvetlenül arról, ki töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget”
– jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán, aki szerint a közbenső időszakban keletkezett jogviszonyok – például az ideiglenes államfői hatáskörök gyakorlása vagy az esetlegesen megválasztott új köztársasági elnök intézkedései – sorsát a jogbiztonság követelményére figyelemmel kell rendezni.
Az alkotmányjogász összegzése szerint a jogi helyzet jelenleg továbbra is nyitott: Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, az államfői feladatokat átmenetileg az Országgyűlés elnöke látja el, az új köztársasági elnök megválasztását pedig a következő napokra tervezik. Az ügy végső közjogi megítélését az Alkotmánybíróság döntése határozhatja meg.
Az Alkotmánybíróság döntése helyreállíthatná Sulyok Tamás mandátumát – Fotó: MTI/Máthé Zoltán