Szigorúbb fellépést sürget az Európai Parlament az európai demokratikus folyamatokat befolyásolni kívánó külföldi beavatkozások ellen. Az EP szerint a tagállamok önállóan már nem képesek kivédeni az ilyen fenyegetéseket, ezért uniós szintű megoldás kell. A Parlament erről szóló jelentésében továbbá a szabad média támogatása, valamint a társadalmi ellenállóképesség javítása mellett érvel. A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatta, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta a jelentést.
A demokrácia napján, szeptember 15-én, kedden szavazott az Európai Parlament az ún. Európai Demokráciapajzsról (EUDS) szóló jelentésről, amit a még 2024 végén létrehozott különbizottság készített. A bizottság feladata az volt, hogy megállapítsa a tagállamokat és európai demokráciát fenyegető külső beavatkozásokat, dezinformációs kampányokat, valamint ezek kivédésére tegyen javaslatokat.
Az erről elkészült jelentést végül 420 szavazattal, 220 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Nem csak a külföldi beavatkozás ellen lépne fel az EP
A most elfogadott jelentésben megállapítják, hogy az európai demokráciára Oroszország jelenti az első számú külső fenyegetést, de mellette Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea sem tétlen.
Kiemelik, hogy Oroszország a dezinformációs kampányok mellett gyakran hajt végre támadást a kritikus infrastruktúrák ellen, például kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal, gyújtogatással vagy kémkedéssel, ami ellen továbbra is fel kell lépni. Ugyanakkor a most elfogadott jelentésben
az EP azt szeretné, ha a szankciókat kiterjesztenék a dezinformációt támogató szereplőkre, és azokra, akik segítenek megkerülni az Oroszországgal szemben hozott szankciókat.
Az ilyen jellegű fenyegetésekre ugyanakkor új jogszabályt nem hoznának létre, hanem arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy a már meglévő szabályok végrehajtását vegyék szigorúbban – például a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), valamint a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet (AI Act), amivel a leginkább digitális térben lévő dezinformációs kampányokkal szemben hatékonyan lehetne fellépni.
Azonban a jelentésben új lépéseket is szeretnének az Európai Bizottságtól, valamint a tagállamoktól. Egyrészt az EP támogatja, hogy létrehozzák az ún. Demokratikus Reziliencia Európai Központját, amit már korábban a Bizottság is javasolt. Szerintük egy ilyen intézmény koordinálhatná a tagállami intézkedéseket a külföldi dezinformáció, valamint az információmanipulációval szemben.
Másrészt pedig arra szólította fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy
csökkentsék a kritikus ágazatokban a külföldi, elsősorban az amerikai és kínai technológiától való függést.
Az amerikai szoftverek és tech-termékek, valamint a kínai hardverek helyett elsősorban európai termékek beszerzését javasolnák, valamint a kritikus nyersanyagok beszerzéséhez megbízhatóbb partnereket szeretnének.
A jelentésben az EP emellett azt szeretné, hogy a választási infrastruktúrákat minősítsék kritikussá, hogy az EU is nagyobb figyelmet fordítson a választási integritással szembeni beavatkozásokra.
Ezzel kapcsolatosan kiemelik, hogy a demokrácia védelme érdekében támogassák a független, szabad sajtót és civil szervezeteket, miközben a társadalom médiatudatosságát és mesterséges intelligencia-ismeretét is növelni kellene.
Ugyanakkor, mint fentebb jeleztük, az EP által most megszavazott jelentés jogi kötőerővel nem rendelkezik, az egy politikai állásfoglalás, amiben a tagállamokat és az Európai Bizottságot szólítják fel a fentebbi lépésekre, valamint az utóbbi által bejelentett, de jelenleg is kidolgozás alatt lévő európai demokráciavédelmi keret kapcsán fogalmaz meg több olyan elemet, amit a Parlament szívesen látna majd a Bizottság javaslatában.
A magyar EP-képviselők közül a Tisza és a DK képviselői támogatták, a Fidesz és a Mi Hazánk ellenezte
A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg a jelentést, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta azt – a szavazástól a tiszás Gerzsenyi Gabriella és a DK-s Dobrev Klára maradt távol, valamint a Fidesz jelenleg még betöltetlen mandátuma, amit Orbán Balázs majd a következő plenáris előtt vehet át.
A jelentéssel kapcsolatosan Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője a parlamenti vitán felszólalásában üdvözlte, hogy az EP a Bizottság javaslatánál jóval ambiciózusabb fellépést szeretne.
„Betilthatjuk a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljut a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azokat. Ezért is örömtelinek tartom, hogy a társadalmi ellenállóképesség és a médiatudatosság a jelentés középpontjában állnak”
– fogalmazott Lakos, aki szerint az elmúlt 16 évben Magyarországon az erőforrásokat a hazugságok terjesztésére fordították, nem pedig arra, hogy segítsék az embereket a szabad és önálló döntéshozatalban.
Ezzel szemben a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk azzal érvelt a jelentés elfogadása ellen, hogy szerintük az valójában nem védené a demokráciát, sőt, épp ártana annak, mivel az Európai Bizottság újabb eszközt kapna a kezébe, amivel szerintük a mainstreamtől eltérő hangokat és álláspontokat üldözhetnék.
Gál Kinga, a Patrióták Európáért (PfE) alelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott,
„A külföldi beavatkozás elleni küzdelem ürügyén az uniós finanszírozású civil szervezetek és tényellenőrzők legitim álláspontokat is »dezinformációnak« minősíthetnek. Ez nem a demokráciát védené, hanem korlátozná a politikai vitát, és ezáltal befolyásolná a tagállamokon belüli választási versenyt”
– véli a Fidesz EP-képviselője, aki szerint a jelentés valójában a cenzúrát, valamint az uniós intézmények ideológiai beavatkozását segítené, mivel szerinte azzal üldöznék a mainstreamtől eltérő véleményeket, az Európai Bizottság pedig újabb politikai eszközt kapna erre.
Arra már nem tért ki, hogy a jelentés elsősorban az orosz dezinformációs kampányok és hibrid támadások elleni védekezés, azok semlegesítése, valamint a társadalom ezekre való felkészítése mellett érvel.
Címlapkép: Facebook / Európai Parlament