Rendkívül szoros eredményt hozott a szeptember 13-án, vasárnap tartott svéd parlamenti választás, így egyelőre nem látható biztosan, melyik politikai oldal alakíthat kormányt. Bár a szavazatok több mint 95 százalékát már feldolgozták, a hivatalos végeredményt csak a hétvégére ígérik, mivel a régiók automatikusan újraszámlálják az összes voksot.

A svéd választási hatóság előrejelzése szerint a Magdalena Andersson vezette balközép ellenzéki összefogás minimális többséget szerezhet az Ulf Kristersson jelenlegi miniszterelnök által irányított, hárompárti jobboldali kisebbségi kormány (és az azt kívülről támogató Svéd Demokraták) erőivel szemben.

A kedd délután ismert adatok alapján a Szociáldemokraták, a Zöldpárt (MP), a Baloldali Párt és a Centrumpárt alkotta blokk a voksok 49,5 százalékát gyűjthette be. Ezzel szemben a Kristersson-féle „kék-sárga” jobboldali tömb – amely a miniszterelnök Mérsékelt Pártjából, a Kereszténydemokratákból (KD), a Liberálisokból, valamint a kormányt korábban már említett módon kívülről támogató Svéd Demokratákból (SD) áll – 48,9 százalékos eredményre számíthat. A 80,3 százalékos részvétel mellett megtartott választás szavazatainak (kedden) 95,3 százalékos feldolgozottságánál ez azt jelenti, hogy a balközép 176 mandátumot szerezhet a jobboldal 173 helyével szemben a 349 fős törvényhozásban (Riksdag).

Svédországban a politikai erőtér hagyományosan erre a két, egyenként négy-négy pártot számláló tömbre oszlik, így a koalíciós kényszer és a kisebbségi kormányzás egyáltalán nem számít ritkaságnak. A választási kampány hajrájában beigazolódott a papírforma, és valóban kiélezett küzdelem alakult ki a 2022 óta kormányzó jobboldal és a kihívó baloldal között. Jimmie Åkesson pártjának, a Svéd Demokratáknak a térnyeréséhez egyébként komoly reményeket fűztek Európa más szuverenista erői is – mindenekelőtt a németországi tartományi választásokon nemrég diadalmaskodó Alternatív Németországért (AfD), valamint a 2027-es francia elnökválasztásra készülő Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés.

Gazdasági hullámvasút és a NATO-csatlakozás kényszere

A kampány gerincét egyértelműen a gazdasági és biztonságpolitikai kérdések adták. A svéd gazdaság a többi uniós tagállamhoz hasonlóan 2023-ban és 2024-ben még recesszióval és stagnálással küzdött, ám 2025 második felétől látványos kilábalás vette kezdetét. Az infláció radikális, 1 százalék alatti szintre való leszorítása és a reálbérek növekedése újra lendületet adott a belső fogyasztásnak.

A biztonságpolitika terén történelmi jelentőségű időszakot hagyott maga mögött Svédország, amely feladta évszázados semlegességét, és 2024 márciusában hivatalosan is a NATO 32. tagjává vált. A külső védvonalak megerősítése mellett azonban a belbiztonság, a közbiztonság megrendülése jelentős feszültséget szült. Stockholm évek óta küzd a szervezett bűnözéssel és a drogbandák fegyveres leszámolásaival. Mivel a bűnszervezetek egyre gyakrabban toboroznak 15 év alatti kiskorúakat, az eddigi kormányzat a büntetőjogi felelősségre vonás korhatárát a korábbi 15-ről végül 14 évre szállította le.

A megélhetési válságra reagálva a hivatalban lévő jobbközép kabinet az üzemanyagadók csökkentésével, újabb adókedvezményekkel és a szülők között szabadon (azaz kvótamentesen) felosztható gyermeknevelési szabadság ígéretével kampányolt. A Szociáldemokrata párt hasonlóan adócsökkentést, de mellette a nyugdíjak emelését és az energiaárak hatósági letörését is követelték. A kereszténydemokraták a kvótamentes szülői szabadságot tették meg legfőbb feltételüknek a jövőbeli koalíciós tárgyalásokra.

A jobboldali blokkon belül a Svéd Demokraták és a Liberálisok egy külön megállapodást is aláírtak „Svédországi Fogadalom” néven, amely az oktatástól és egészségügytől kezdve a klímapolitikán át egészen az euróbevezetés és a migráció kérdéséig részletesen rögzíti közös szakpolitikai céljaikat. A kormány emellett a menedékkérelmek számának visszaszorításával igyekezett szavazókat megnyerni, és tény, hogy a migráció terén drasztikus szigorításokat vezetett be, a menekültkvóták radikális csökkentése mellett megnehezítve a családegyesítést, és felvetette a tartózkodási engedélyek visszavonásának lehetőségét is. Ezzel párhuzamosan a klímapolitikát súlyos bírálatok érték, mivel az ellenzék szerint az atomenergia előtérbe helyezése és az üzemanyagárak csökkentése háttérbe szorította a korábbi zöldvállalásokat.

Hogyan tovább? Patthelyzet a láthatáron

A számok tükrében egy stabil kormány megalakítása rendkívül nehéz feladatnak ígérkezik. Ulf Kristersson miniszterelnök ugyan jelezte, hogy készen áll kibővíteni a jelenlegi koalíciót a Svéd Demokraták közvetlen bevonásával, a jobbközép szövetség parlamenti többsége azonban jelenleg teljesen bizonytalan. Jimmie Åkesson a Svéd Demokraták részéről mindenesetre előre leszögezte: elfogadja Kristersson miniszterelnökségét még akkor is, ha a saját pártja végül jobb eredményt ér is el, mint a kormányfő Mérsékelt Pártja.

A választási eredmények nemcsak a mandátumok hajszálvékony különbségű megoszlása miatt adnak okot az aggodalomra, hanem azért is, mert a svéd politikai kultúrát hagyományosan jellemző konszenzuskeresés immár teljesen háttérbe szorulhat. Bármelyik blokk is kerül végül hatalomra, a minimális többség miatt a kormányzás folyamatos politikai egyensúlyozássá válhat. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a törvényhozásban akár egyetlen képviselő átszavazása vagy hiányzása is megbuktathat egy-egy kulcsfontosságú reformot, ami hosszú távon politikai instabilitáshoz vagy akár előrehozott választásokhoz is vezethet.

A kormányalakításra esélyes balközép szövetség (Szociáldemokraták, Baloldali Párt, Zöldpárt és Centrumpárt) helyzete tehát egyáltalán nem egyszerű. Az utolsó hetekben már csökkent is a különbség a két blokk között, és a négy párt ideológiai törésvonalai – különösen a radikálisabb Baloldali Párt és a piacpárti Centrumpárt közötti ellentétek – komoly gátat szabhatnak a közös kormányzásnak. Emiatt elemzők szerint lényegesen valószínűbb forgatókönyv, hogy a Szociáldemokrata párt egy vagy legfeljebb két partner bevonásával egy instabilabb, kisebbségi kabinetet alakít majd.

Címlapkép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök – Fotó: Facebook / Ulf Kristersson