Valódi szenzációról számoltak be harmadik Árpád-házi királyunk, az Aba-nemzetséghez tartozó Sámuel székhelyén, Abasáron végzett régészeti és genetikai kutatás vezetői a Mandinernek adott interjújukban.
Szent István élete alkonyán Orseolo Pétert nevezte ki utódjául, ám a velencei származású királyt, aki az országalapítónk unokaöccse volt, három évnyi kormányzás után letaszították a trónjáról. 1041-ben Aba Sámuel foglalta el a fiatal királyság trónját. Korábban úgy gondolták a régészek, hogy Sámuel a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó kabarok közül való, netán zsidó volt az ország első választott királya. Orseolo Péter bajor támogatással történt visszatérése során valahol a Tisza vidékén esett el.
Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum genetikusa, Neparáczki Endre és a múzeum régésze, Makoldi Miklós beszélt azokról a felfedezésekről, melyek 2024 októberében kerültek publikálásra a ScienceDirekt szakportálon.
Az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés kolostortemplomban feltárt sírok között nem találták meg a király maradványait, azok vélhetően a tatárjárás során semmisültek meg, ám amit találtak, azok alapjaiban írhatják át a magyar őstörténetet, hiszen az ott talált csontok genetikai elemzése egy Európában rendkívül ritka férfiági haplocsoportot tárt fel, mely
gyakorlatilag kizárólag a belső-ázsiai hun (Hsziongnu) eredetű populációk körében fordul elő, leginkább Mongólia és Dél-Szibéria térségében. Ugyanebbe a genetikai örökségbe illeszkednek bele az Árpád-házi királyaink is, bár az ő haplocsoportjuk eltér az Abákétól – tehát közvetlen férfiági rokonság nem áll fenn, ám közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, tehát őseik már ezer évvel a honfoglalás előtt is ismerhették egymást.
A szenzációs felfedezések sorát bővíti, hogy az Abasáron eltemetett, Aba nembeliként azonosított személyek
genetikai kapcsolatban álltak a Báthory családdal és Hunyadi Mátyás törvénytelen fiának feleségével, Frangepán Beatrixszal is.
Anyai ágon pedig Szent László királlyal sikerült kimutatni a rokonságot, vagyis immár nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a középkori krónikáknak megfelelően,
Aba Sámuel felesége Szent István testvére volt.
Ez magyarázhatja, hogy miért épp I. István sógorát, Sámuelt választották királlyá.
Nem utolsó sorban pedig
mindkét család ősei Belső-Ázsiából, a Hsziongnu birodalom területéről származtak,
amit akkoriban valószínűleg minden magyar nemes és nemtelen tudhatott.
A magyar őstörténetet átíró felfedezések alátámasztják Anonymus állítását, miszerint az Abák ősei a honfoglalás során csatlakoztak Árpád magyarjaihoz, ám a névtelen jegyző által leírt „kun” eredetük nem a 13. századból ismert népcsoportot jelöli, sokkal inkább megfeleltethetők a „Qun”-oknak, vagyis a belső-ázsiai hunoknak. A fonetikai hasonlóság és a történeti környezet alapján tehát felmerülhet, hogy Anonymus „kunjai” valójában hun eredetűek voltak – ez a kérdés természetesen további nyelvészeti és történeti kutatásokat kíván.
A 20. század történeti irodalma jórészt negatívan értékelte Aba Sámuelt, és háttérbe szorította az Aba nemzetség jelentőségét.
A mostani feltárások viszont azt mutatják, hogy az Abák nemcsak keresztények voltak – templomokat, kolostorokat alapítottak, mint az abasári apátság –, hanem fontos közéleti szereplők is.
Aba Sámuel és maga a keleti eredetű Aba nemzetség tehát igen is Szent István szövetségesei voltak
– csakúgy, mint ősei egykoron Árpád vezér hű társai – és mindent megtettek azért, hogy István király nagy műve fennmaradjon és ne vesszen el a növekvő nyugati, német-római befolyás által – amit pontosan Sámuel ellenfele, Orseolo Péter képviselt.
A tudósok az új eredmények fényében átértékelték a Kárpát-medencébe érkező magyarság származását is:
a honfoglaló elit nem egyetlen úton érkezett a Kárpát-medencébe, hanem több, egymással rokon, de eltérő csoportból állt, akik tudatosan újraszervezték a hun örökségű keleti népek nyugati hatalmi centrumát – Magyarországot – és egészen az Árpád-kor végéig megtartották uralkodói, illetve „tartományúri” hatalmukat.
Belőlük a középkor folyamán még számos nemesi család származott, kiknek leszármazottai még ma is élnek Kárpát-medence szerte.
A teljes interjú ITT olvasható
Címlapkép: Abasár, légifotó, 2022
