Gyors beavatkozás vár a folyamra a paksi atomerőmű hűtése érdekében.
Egy dunai fenékküszöb építésének azonnali megkezdését rendelte el a kormány a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek település között – közölte Magyar Péter miniszterelnök szerdán a Facebookon.
A miniszterelnök a közösségi oldalára feltöltött videóban bejelentette: a kormány a csütörtöki helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján meghozta a döntést arról, hogy haladéktalanul, már pénteken megkezdik a Duna két partjától a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek település között egy dunai fenékküszöb építését, első körben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter kő felhasználásával.
Magyar Péter közölte:
ezen beruházással pár héten belül biztosítható, hogy a dunai vízszint az atomerőmű hűtőcsatornájánál ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá, és ennek következtében Magyarország legfontosabb erőműve teljes kapacitással működhessen.
Mivel várhatóan a következő napokban tovább apad a vízszint, két, egyenként 80 méter hosszúságú bárkát vezényelnek a helyszínre. Szükség esetén ezeket elsüllyesztik, amelynek segítségével a fenékküszöb elkészültéig mintegy 20 centimétert emelhessenek a Duna vízszintjén a kritikus területen. Magyar Péter arról is beszámolt, hogy több megoldást sorra vettek, és a hűtővíz-csatorna lezárásának ötletét elvetették – ez a nukleáris biztonság szempontjából jó hír, mert HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat éppen egy ilyen bevatkozás elkerüléséért érvelt a minap.
Lépni kellett
A paksi atomerőmű hűtésének kérdése az idei nyáron Közép–Európa-szerte kialakult súlyos aszály, közvetlenül pedig a Duna szélsőségesen alacsony vízállása miatt vált meghatározó témává a politikában, a közbeszédben és a területet érintő szakmákban is. A folyamot kiszárító csapadékhiány történelmi lépésre kényszerítette az atomerőmű üzemeltetőit: bő négy évtizedes üzemelése után először kellett leállítani a négy reaktor nyolc turbinájából hetet – az utolsó csak hajszállal úszta meg a lekapcsolást. A helyzet az elmúlt napokban kissé javult, így az utolsó működő blokkban, a 2-esben hétfőre (augusztus 10-re) már sikerült visszatérni a teljes névleges teljesítményhez, miután bekapcsolták a másik turbinagenerátort is, miután valamelyest emelkedett a vízállás. Így a létesítmény mintegy 2000 MW-jából nagyjából 500 MW villamos energiát táplál az országos hálózatba ezekben a napokban. Az pedig nem jó, ha az ország legolcsóbban és legnagyobb mennyiségben termelő erőműve sokáig parkolópályán áll.
Sok az ötlet, de kevés az igazi megoldás
Az elmúlt hetekben több megoldás is felmerült a paksi atomerőmű hűtésével kapcsolatban. Ezek egyik csoportja a hűtőtornyok építését szorgalmazta, mások a Duna szabályozását az atomerőmű mellett. Egyes aggodalmak pedig érintették azt a kérdést is, mi lesz, ha elkészül a Paks II kiépítés is, és a hat blokk együttesen üzemel. Erre részletes választ kaptunk Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnöktől, aki elmondta: a tervezők felkészítették a Paks II atomerőművet az extrém alacsony vízállásra és a Duna túlmelegítésének elkerülésére is.
A hűtőtornyokat felvetők azzal érvelnek, hogy több, a paksihoz hasonló, szovjet építésű atomerőmű is rendelkezik hűtőtornyokkal. Ám ez egyáltalán nem ilyen egyszerű kérdés, és nem véletlenül döntöttek annak idején a frissvizes hűtés mellett. A zárt, hűtőtornyos rendszerek – mint a szlovákiai Mohi vagy a csehországi Dukovany – a hőt a légkörnek adják át párologtatással. Bár ezeknek is szükségük van pótvízre, frissvíz-igényük töredéke a nyílt rendszerekének, így jóval ellenállóbbak a hőséggel szemben, ami kétségtelenül mellettük szól. De ezért komoly műszaki és gazdasági árat kell fizetni. A hűtőtornyok drágítják a beruházást, egyetlen darab megépítése több száz millió euróba kerülhet. Nagyobb területet igényel, bonyolultabb az építése és az üzemeltetése. Rontja az erőmű hatásfokát is: a hűtőtorony nem képes olyan hideg hűtővizet biztosítani, mint egy nagy folyó, ami akár 4-5 százalékos teljesítményveszteséget is jelenthet meleg időben. Minden berendezés, így a hűtőtornyok is igénylik a karbantartást, de a vízkőképződés, a korrózió és a biológiai lerakódások miatt többet, mint az átfolyó hűtőrendszer.
A kormány szerdai döntését érdekes kontextusba helyezi az, hogy az elmúlt, aszályos hónapok közepette a pénzügyminiszter több vízügyi fejlesztésre is nemet mondott – ez annak a közérdekű adatigénylésnek a nyomán derült ki, amelyet a Magyar Nemzet indított Kármán András tárcájánál. A letiltott tételek között több milliárdos egészségügyi kiadások is szerepeltek.
MTI, Magyar Nemzet
Címlapkép: Az MVM Paksi Atomerõmû 2026. július 31-én. A paksi atomerõmû jelenleg a névleges teljesítményének közel felén, 960 megawatton (MW) üzemel a Duna vízállásának alacsony szintje miatt – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert