A magyar vértanú pap tanúságtétele az egyetemes Egyház számára is jelentőséggel bír.
Május 5-én megnyitották Wohlmuth Ferenc boldoggáavatási eljárásának úgynevezett római szakaszát: a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma megvizsgálja a Tanácsköztársaság alatt kivégzett pap vértanúságának tényét és körülményeit. A dikasztérium ülésén részt vett Veres András győri megyéspüspök és Törő András, a Wohlmuth-ügy római posztulátora is.
A vértanúság hírében meghalt Isten szolgája Wohlmuth Ferenc atya boldoggáavatási eljárása 2021 januárjában kezdődött, a záróülésére 2024. szeptember 25-én került sor. Az összegyűjtött peranyag közel 900 oldal, amelyet olasz nyelvre is lefordítottak.
A Szenttévatási Ügyek Dikasztériumában a viaszpecséttel lezárt dokumentumok felnyitása történt meg Rómában május 5-én, kedden Veres András és Törő András jelenlétében. Az eljárás római szakaszának megnyitása mérföldkőnek számít: Wohlmuth Ferenc egykori császári plébános ügye továbblépett a vizsgálat következő szintjére, ami azt jelzi, hogy a magyar vértanú pap tanúságtétele az egyetemes Egyház számára is jelentőséggel bír.
Veres András püspök Rómában a Vatikáni Rádió magyar adásának főszerkesztője, Vértesaljai László SJ vendége volt. Elmondta, hogy Törő András atyát, a római Pápai Magyar Intézet rektorát nevezte ki a boldoggáavatási ügy posztulátorává, feladata pedig az lesz, hogy kövesse nyomon a dikasztériumban az eljárás alakulását. Évente majdnem ezernyi eset érkezik a hivatalba, így azt nem ígérik, hogy nagyon gyors lesz az eljárási folyamat, de miután túl sok írás nem maradt fent Wohlmuth Ferenc atya után – a hiteles leiratok a vértanúságáról és néhány személyes följegyzése a lelkinaplójában, – ez esélyt ad a bizakodásra, hogy minél hamarabb lezárulhasson az ügy.
Az egykori császári plébános lelkinapolóját olvasva megbizonyosodhatunk arról, hogy szerette az Egyházat, szerette a népét, és valóban kész volt a vértanúságra is. Wohlmuth Ferenc atya naplójában megjegyzi: „lehet, hogy olyan idő következik a vörös hatalom jelenlétével, amikor életünket is áldozni kell az Egyházért”. És ő ezt készséggel meg is tette.
Veres András püspök kiemelte, hogy ez év novemberében ad limina látogatásra érkeznek Rómába a Szentatyához, ekkor szeretnék majd megemlíteni ezt az ügyet, hiszen maga a Szentszék bátorította a magyar egyházat, hogy a kommunizmus alatt történt vértanúságokat dolgozza fel, terjessze be a dikasztériumhoz. „Bízom benne, hogy egyfajta elsőbbséget is kaphat Wohluth Ferenc atya ügye, mert nem sok írás maradt ránk, ugyanakkor egyértelmű, hogy vértanúságról van szó, ezért nem szükséges hozzá egy külön csoda, ami a vértanúságot hitelesítené” – fogalmazott Veres András.
Nemcsak Magyarországon a Győri Egyházmegyében, hanem Ausztriában is – hiszen az akkori monarchia területén, született Wohlmuth Ferenc atya – rendszeresen megemlékeznek halála évfordulójáról. A császári település templomában minden esztendőben közös ünnepet szerveznek, ahová Ausztriából is busszal érkeznek.
Itt a Wohlmuth Ferenc atya életét és vértanúságát bemutató állandó kiállításon személyes tárgyai mellett látható azt a bitófa is, amelyen kivégezték a vértanúhalált halt plébánost.
A Tanácsköztársaság 133 napja alatt a Győri Egyházmegyében két ártatlan papot végeztek ki: Az 1919. április 10-én meggyilkolt Szemelliker Antal fülesi plébános után a vörösterror második áldozata Wohlmuth Ferenc, Császár község plébánosa volt.
Wohlmuth Ferenc Sopronnyéken született, 1855. július 27-én. 1881-ben szentelték pappá Ruszton, ezt követően Nezsideren (Neusiedl am See), Sopronkeresztúron (Deutschkreutz), Harkán, Győrben és Bánfalván végzett lelkipásztori szolgálatot. 1894-ben a Komárom megyei Császárra került, ahol huszonöt éven keresztül volt plénános.
A munkáshatalom példát akart statuálni a köztiszteletben álló, szent életű pap kivégzésével. Hiába ajánlotta fel egy módos gazda négy ökör árát az életéért, Wohlmuth Ferenc atyát – koholt vádak alapján – 1919. június 5-én a császári községháza előtt, a falu lakóinak szeme láttára felakasztották.
Utolsó szavai a következők voltak: „64 esztendőt éltem, és ebből 25 évet szenteltem plébánosként a császáriaknak. Életem utolsó pillanataiban állok előttetek. Elmegyek, mert elveimért pusztulnom kell. Sokat dolgoztam értetek, hogy boldogok legyetek. Ezért csak imáitokat kérem. Isten veletek.”
A Szenttévatási Ügyek Dikasztériumában a viaszpecséttel lezárt dokumentumok felnyitása történt meg Rómában május 5-én, kedden Veres András és Törő András jelenlétében – Fotó: Győri Egyházmegye