Ukrajna jól jár, az európai gazdák pedig kaptak egy üres ígéretet arról, hogy majd megvédik a jogaikat…

Az Európai Bizottság és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a kétoldalú mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) felülvizsgálatáról. Az új rendszer hosszú távú stabilitást ígér – Ukrajnának. Ám a korábban bevezetett átmeneti kedvezmények után most is jelentős vámmentességek maradnak érvényben. Sőt, bizonyos érzékeny termékek esetében az új kvóták meghaladják a háború előtti szinteket – írja összefoglalójában a korkep.sk.

A korábbi kedvezmények helyett tartós megállapodás

Az Európai Unió 2022-ben vezette be az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedéseket (ATM), melyek egyoldalúan eltörölték az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámokat és kvótákat. Ezek 2025. június 5-én lejártak, helyükbe pedig ideiglenes szabályozás lépett – immár a 2016-os DCFTA-megállapodás kvótáin alapulva.

A most bejelentett, elvi megállapodás szerint Ukrajna 2028-ig fokozatosan igazítja mezőgazdasági termelését az EU előírásaihoz (például az állatjóléti vagy növényvédelmi szabályokhoz), cserébe hosszabb távon bővülő exportlehetőségeket kap.

A legérzékenyebb termékeknél is bővülő kvóták

A legnagyobb vitát az érzékeny mezőgazdasági termékek (cukor, tojás, baromfi, búza, kukorica, méz) kvótáinak emelése váltotta ki, ugyanis ezek az új kereskedelmi rendszerben is magasabbak, mint a 2016-os megállapodásban voltak. Bár elmaradnak az ATM-időszak csúcsértékeitől, a korábbi, „békebeli” volumeneket így is meghaladják.

Most érthetőbben:

A kvóták nem azt jelentik, hogy Ukrajna egy megadott mennyiségnél többet nem exportálhat az EU-területére, hanem azt, hogy a kvóta alatti mennyiséget vámmentesen, az afeletti mennyiséget vám ellenében exportálhatja az EU-ba. Az EU által – elsősorban Maroš Šefčovič uniós biztos által letárgyalt feltételek szerint – meghatározott kvóták magasabbak, mint a 2016-2022-es időszak kvótái, vagyis Ukrajna több terméket hozhat be vámmentesen, mint a háború előtt.

A nyilatkozatok szerint a kvóták nagysága nem éri Ukrajna eddigi, teljesen vámmentes exportszintjét. Azt azonban könnyű belátni, hogy ha a kvóta alatti mennyiségek és a kvóta feletti (vámköteles) mennyiségek vámköltségéből átlagot vonunk, akkor is olyan azonnali versenyelőnyt kap Ukrajna, ami igazságtalan az európai gazdákkal szemben.

Ráadásul ez a versenyelőny azonnali, míg Ukrajnának évei vannak arra, hogy bevezesse az EU-n belüli gazdákat már évek óta terhelő uniós szabályokat – miközben Ukrajna korrupció és a szabályok megkerülésének melegágya…

Ez a körülmény nyomást gyakorol majd a határ menti tagállamok gazdáira, különösen Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Románia esetében, amelyek az utóbbi időben többször is jelezték fenntartásaikat.

Vészfék van, de ki húzhatja meg?

A Bizottság persze azt állítja, hogy a kvóták emelése mellett alkalmazott védelmi mechanizmus – amely lehetővé teszi az import korlátozását piaci zavar esetén – elegendő biztosítékot nyújt.

Az említett védelmi mechanizmusnak a legfontosabb része az úgynevezett „robusztus záradék”. Elvileg az EU azonnal (értsd: az ígéretek szerint 14 napon belül) védekező mechanizmust léptethet életbe káros piaci torzulások megjelenése esetén.

És itt van a bökkenő

Az eddig ismert információk szerint a védelmi mechanizmus ravaszát csakis Brüsszel húzhatja meg. Ha az ukrán dömping miatt piaci zavar keletkezik, azt a tagállam ugyan saját maga is megállapíthatja, ami alapján kérheti a védelmi mechanizmust.  

De nem vezethet be egyoldalú intézkedést, miközben Brüsszel saját vizsgálatot indít a piaci zavar létének vagy nem létének megállapítására. És Brüsszel szintén saját hatáskörben dönt, hogy aktiválja-e a védelmi mechanizmust az adott ország mezőgazdasága védelmében, vagy sem. 

Sajnos az borítékolható, hogy ez nem lesz jól működő rendszer. Az EU már korábban más területen is letagadta egyes tagállamok jogos sérelmeit, hogy Ukrajnát (és a területén működő, nyugati kézben lévő, nagy mezőgazdasági vállalatokat) helyzetbe hozhassa. Ez a rendszer ezt betonozná be.

Kedvezmények oda-vissza

Ukrajna nemcsak többletpiacot kap az EU-ban, hanem maga is vámcsökkentéseket és kvótanöveléseket hajt végre. Többek között megnöveli az EU-ból érkező sertéshús, baromfi és cukor importkereteit, valamint csökkenti más mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat.

Ez különösen fontos a szomszédos tagállamok exportőrei számára, mivel így versenyképesebbé válhatnak az ukrán piacon. Kérdés, hogy Ukrajnán tud-e annyit nyerni Közép-Európa mezőgazdasága, amennyit elvesz tőle az ukrán dömping.

Fotó: felvidek.ma