Aggasztó döntések várnak az EU vezetőire Cipruson, miközben a Közel-Keleten fokozódik a feszültség és az energiaárak az egekbe szöknek. Ez az első csúcs Orbán Viktor választási veresége óta, ami alapjaiban írhatja át az európai politikát.
Az EU vezetői Cipruson tartanak csúcstalálkozót, amelyet Ayia Napában egy nyitóvacsora indít, majd pénteken egész napos, zárt ajtók mögötti tárgyalások követnek. A találkozó különösen jelentős, mert ez az első alkalom azóta, hogy Orbán Viktor elvesztette a választást, ami az EU politikai erőviszonyainak átrendeződését vetíti előre.
A csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája a Közel-Keleten zajló háború, különösen az Egyesült Államok és Izrael által indított konfliktus, amely már a nyolcadik hetébe lépett. A vezetők a béke kilátásait, valamint a Hormuzi-szoros lezárásának következményeit vitatják meg.
A szoros kulcsfontosságú az energiaszállítás szempontjából, lezárása pedig jelentős globális energiaár-emelkedést idézett elő, ami közvetlenül érinti az európai gazdaságokat és a lakosságot. Emiatt az energiaárak csökkentése közös prioritás, bár az ehhez szükséges intézkedések megítélésében már vannak nézetkülönbségek – írja a Politico.
Megosztottság figyelhető meg a biztonságpolitikai válaszlépések terén is.
Franciaország és Németország például nem ért egyet abban, hogy az EU-nak részt kellene-e vennie a tengeri szállítási útvonalak katonai védelmében.
Felmerült egy védelmi jellegű misszió lehetősége is, azonban kérdéses az Egyesült Államok szerepvállalása és a konkrét feltételek.
A találkozó másik kulcskérdése az EU következő költségvetése.
A tárgyalások hagyományosan nehezek: az északi, gazdagabb tagállamok alacsonyabb befizetéseket és szigorúbb költségvetési fegyelmet szeretnének, míg a déli és keleti országok nagyobb költségvetést és a támogatások fenntartását támogatják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy
az EU-nak 2028-tól évente jelentős összeget kell visszafizetnie a Covid-járvány idején felvett közös adósságból, miközben a geopolitikai feszültségek – különösen az iráni konfliktus – további pénzügyi nyomást jelentenek.
Szintén napirendre kerül az EU kölcsönös védelmi mechanizmusa, amely elvileg kötelezi a tagállamokat egymás megsegítésére támadás esetén.
Bár ez papíron erős kötelezettség, a gyakorlatban nem világos, hogy pontosan milyen segítséget nyújtanának egymásnak az országok. Ez különösen fontos kérdés Ciprus számára, amely nem tagja a NATO-nak, így más biztonsági garanciákra támaszkodik.
A csúcstalálkozó megszervezése biztonsági szempontból is kihívást jelent, ugyanakkor szimbolikus jelentősége nagy: a ciprusi vezetés abban bízik, hogy hozzájárulhat a turizmus visszaélénküléséhez, miután a térség instabilitása visszavetette az utazási kedvet.
Politikai szempontból az EU előtt változások állnak: több országban új vezetők jelenhetnek meg, de diplomaták szerint egyikük sem lesz olyan befolyásos szereplő, mint Orbán Viktor.