A hivatalába hétfőn beiktatott új román elnök első vidéki útja a bajba jutott székelyföldi közösségeknél tett látogatás volt.
Nicușor Dan államfő Parajdra látogatott, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartottak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.
Az elnököt a Korond-patak vize által teljesen elöntött sóbánya igazgatósági épületében Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, bányászati és vízügyi szakemberek, valamint a helyi hatóságok képviselői tájékoztatták a sókitermelésből és a sóbánya idegenforgalmából élő székelyföldi településen kialakult drámai helyzet részleteiről. Az államfő érkezése után több száz helyi gyűlt össze a parajdi sóbánya bejárata előtt. Azt mondják, válaszokat várnak a hatóságoktól.
„Rövid és hosszú távú intézkedéseket kell hozni. A Salrom (sókitermelő vállalat) vállalta, hogy három hét alatt biztosít egy csövet a víz elvezetésére. A kérdés, amelyre egy tanulmánynak választ kell adnia, az, hogy az egész sóbánya megmenthető-e, vagy csak a felső rész, ahol a turisztikai terület van” – jelentette ki parajdi sajtótájékoztatóján Nicușor Dan. Elmondása szerint a tanulmány 3–4 hónap alatt készül majd el. A bánya mintegy 130 alkalmazottja kárpótlást fog kapni – ígérte az államfő, aki szerint a kormány dönt majd a turizmusból élő helyiekre vonatkozó intézkedésekről.
„Két üzenetem van. Meg fogjuk nézni, ki a vétkes, és nem hagyjuk magukra az embereket, akár a bányászatban, akár a turizmusban dolgoztak. Ha senki nem vállalja a felelősséget, de remélem, hogy igen, akkor a döntés a miniszterelnökön múlik. A kormányfő ellenőrző szervének kell tisztáznia és intézkednie” – jelentette ki Nicușor Dan.
„Úgy értesültem, hogy a sóbánya már 2007-ben tudott a lehetséges problémákról” – tette hozzá az államfő, leszögezve: „felelős hatóságokra van szükségünk”.
Az elnök szerint, miután munkába állnak a nagy teljesítményű szivattyúk, bizonyos határokon belül a vizet bele lehet engedni a patakba, a határértéket a sótartalom alapján számolják majd ki.
Hozzátette, tanulmány készül majd arról, hogy a teljes sóbánya megmenthető-e még. A kérdés az, amire egy tanulmány fog választ adni, hogy megmenthető-e a teljes sóbánya, beleértve az alsó részeket is, ahol a kitermelés zajlik, vagy csak a felső rész, ahol az idegenforgalmi rész található. Az érintettek számára – van körülbelül 130 ember, akik korábban a bányában dolgoztak, és akiknek jelenleg már nincs munkájuk – lesz valamilyen kompenzáció, meg kell vizsgálnunk a kollektív munkaszerződést is. „Továbbá sok ember esetében, akik a turizmusból éltek, és szervezett keretek között foglalkoztak vele, a kormány olyan intézkedéseket fog fontolóra venni, mint amilyeneket a világjárvány idején hoztak” – tette hozzá Nicușor Dan.
Emellett felvázolta az egyéb, hosszú távú intézkedéseket is. „Hosszú távon meg kell akadályozni, hogy a víz bejusson a talajba. Két megoldás is szóba jöhet. Az egyik egy vízgyűjtő tó kialakítása rendkívüli helyzetekre. A másik a folyó elterelése, ehhez szintén egy megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, hogy megvizsgáljuk a költségeket. De természetesen mindezeket már jóval a történtek előtt meg kellett volna tenni” – mondta Nicușor Dan.
A sajtótájékoztató után az államfő elhagyta a helyszínt és átvonult a művelődési házba, ahol Kelemen Hunor RMDSZ-elnök társaságában részt vesz egy falugyűlésen. Sok ideje azonban nem volt, hogy kimerítően válaszoljon a felmerülő kérdésekre, ugyanis a programja szerint hamarosan Kovászna megyében kellett lennie, ahol az árvízkárokról tájékozódott.
A hivatalába hétfőn beiktatott új román elnök első vidéki útja ez a – bajba jutott székelyföldi közösségeknél tett – látogatás, amelyet Kelemen Hunor kezdeményezett. Nicușor Dan Parajdról az árvíz sújtotta háromszéki településeket is felkeresi.
Borítókép: Nicusor Dan első útja államfőként Parajdra vezetett
Forrás: Facebook/Kelemen Hunor
