Normális esetben egy miniszterelnöknek olyan politikát kellene csinálni, amely minél olcsóbban teszi lehetővé a hozzáférést az energiához – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában pénteken.
Az interjú elején a műsorvezető, Törőcsik Zsolt először azzal kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort, hogy a minap a kormányfő az ukrán fenyegetés magasabb fokozatba kapcsolásáról írt. Felvetette továbbá, hogy az Európai Bizottság Magyarországnak az orosz energiához való hozzáférését is korlátozni akarná.
A kérdésre, hogy Kijev megsegítéséről, vagy Budapest és Pozsony megleckéztetéséről van-e szó inkább, Orbán Viktor azt mondta: egy harmadik dologról lehet inkább szó szerinte ezek helyett. Mint kifejtette, alapesetben egy kormányfő azon dolgozik, hogy minél olcsóbb legyen az energia, de most nem ez látszik Európa legtöbb államánál.
A kormányfő szerint az európai vezetők többsége, így a csehek és a németek is ennek az ellenkezőjét teszik, annak érdekében, hogy ártsanak Oroszországnak. Nekik ez fontosabb, mint hogy segítsék az európai családokat.
De miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, kiemelve: az EU az energiaár-politikájával az oroszoknak akar ártani, és Ukrajnát akarja segíteni.
– Csupa olyan lépést támogatnak, amivel a háztartások és vállalkozások számára az energia drágább lesz – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: ha megengednénk a szankciók kiterjesztését, az bajt okozna.
Hozzátette: a magyar családokat is az a veszély fenyegeti, hogy Brüsszel Oroszország elleni terve tönkreteszi őket.
Utalt arra is, hogy ha nem lenne a Déli Áramlat vezetékrendszer – amelyen továbbra is érkezik az orosz energiaimport Magyarországra – akkor az ukrán tranzit 2025 eleji leállítása után már bajba került volna Magyarország.
De ha most Brüsszel ukrán kérésre teljesen megtiltaná az orosz energia vásárlását, akkor Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie a más forrásból vásárolt energiáért.
„Ha az ukránoknak sikerülne keresztülvinniük a tervüket […] akkor az áramszámla az mindenkinek a duplájára növekedne, a fűtésszámla pedig a négyszeresére növekedne. […] Ez az ukrán követelés következménye, az ukránok ezt akarják, és ez ellen kell nekünk magunkat megvédeni” – fűzte hozzá Orbán Viktor, miközben arra is utalt: ebben az esetben a rezsicsökkentést sem lehetne fenntartani.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mostani helyzet igazolta azt, hogy miért volt fontos kiépíteni a Magyarországot és a szomszédos országokat összekötő energiavezetékeket. Megjegyezte azt is, hogy Szlovákia lenne most igazán nagy bajban, ha ez nem történt volna meg, mivel ők Magyarország segítségével tudták megoldani az energiaimportot.
Beszélt arról is, hogy a törökök révén a Déli Áramlat megbízható energiaforrás, és emellett azt is elérték a közelmúltban, hogy Azerbajdzsánban a Mol segítségével saját energiatartalékokat tegyenek félre Magyarország számára.
„Ezt az ukrán törekvést mindenképp meg kell akadályoznunk” – fűzte hozzá ugyanakkor Orbán Viktor az orosz gáz európai betiltásával kapcsolatban.
A kormányfőt arról is friss hírről is kérdezték, miszerint nemrég huszonhat EP-képviselő követelte a Magyarországnak járó összes uniós támogatás befagyasztását. Orbán Viktor válaszában azzal kezdte, hogy Ukrajna egymilliós hadseregét az Európai Uniónak kellene eltartania,
holott semmi garancia nincs rá, hogy az ukrán hadsereg mindig barátságos lesz velünk szemben – ebből szerinte akár egy biztonsági kockázat is
„A másik kérdés a tagság.” Összefügg ezzel, mert könnyebb ilyen döntéseket hozni, „ha Ukrajna bent van az Unióban, vagy ha nincs” – mondta Orbán Viktor. Ezután utalt a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásra, amely még zajlik, és megjegyezte, hogy Magyarországon vita van a kérdésben.
„Mindenkit biztatok, hogy ebben a fontos és jelentős kihatású ügyben hallassa a véleményét. Ne engedjük, hogy mások döntsenek a fejünk felett” – fogalmazott a kormányfő.
„Láttuk, hogy intenzív ukrán kémtevékenység van Magyarországon” – mondta Orbán Viktor a kémügyről, utalva arra, hogy egy alacsony szinten még normális a kémkedés, és még a szövetségeseink is „benéznek ide néha”, és ez fordítva is igaz. „De azt tapasztaltuk, hogy az ukrán aktivitás az nagyon megnőtt Magyarországon” és operatív akciókra is sor került – fejtette ki.
Ezt követően megjegyezte: az ukránok dezinformációs akciójára számítottak, de arra nem, hogy a magyar sajtó és az ellenzéki politika egy része is melléjük áll. Orbán Viktor e ponton arról is beszélt, hogy véleménye szerint azt a Tisza párt sem cáfolta érdemben, hogy kapcsolatokat építettek ki Ukrajnával.
Ezt követően került szóba az átláthatósági törvény, amelyről Orbán Viktor azt mondta:
szerinte ez enyhe szabályozás, összevetve például az Egyesült Államok hasonló törvényével.
„Én azt hittem volna egyébként, hogy ebben egyetértés lesz” – fogalmazott, utalva arra, hogy lehetne nemzeti egyetértés szerinte abban, hogy külföldről ne fogadhassanak el pénzt a közéleti szereplők, szervezetek.
Orbán Viktor arról is beszélt a költségvetéssel kapcsolatban (amelyről pénteken tárgyal a parlament), hogy a családok támogatásán lesz a hangsúly, ezen belül is az édesanyák támogatásán lesz főképp a fókusz.
Mint mondta: a kormány garantálja, hogy a 2025 októberére, valamint 2026 január elsejére tervezett új adómentességi programok be lesznek vezetve.
Ezt követően került szóba, hogy a kínai BYD nemrég döntött arról, hogy Magyarországra hozza a fejlesztőközpontját is a gyára mellé. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Hiába erősödik Magyarország, annyira erősek azért nem vagyunk”, hogy a technológiafejlesztések élvonalában legyünk, és ezért van szükség a külföldi beruházásokra.
„Mindig a legjobbat kell behozni” – mondta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy az elektromobilitásban Kína a legjobb. „Komoly siker, nagyon örülök, hogy ezt tető alá tudtuk hozni” – jegyezte meg az interjú végén.
Borítókép forrása: Facebook / Orbán Viktor
