Újabb terület kerül a NAV látóterébe, szeptembertől mintegy 270 ezer vállalkozásnak kell adatot szolgáltatnia az eddig jórészt papíron maradó nyugtáiról. Ami elsőre újabb adminisztratív kötelezettségnek tűnik, valójában egy több mint egy évtizede épülő rendszer következő állomása, amelyben az adóhatóság egyre részletesebb képet kap a gazdaság mindennapi működéséről.

Az év végéig még tart a türelmi idő, januártól azonban már a mulasztásnak is ára lehet – írja az Index.

Szeptember 1-jén látszólag minden ugyanúgy indul a vállalkozásoknál, mint előző nap, ugyanúgy nyitja ki az üzlet ajtaját, kapcsolja be a számítógépet, veszi elő a nyugtatömböt, és kezdi meg a napot, egyvalami azonban megváltozik: az állam innentől fogva valamivel többet fog lát róluk. Mostantól már nemcsak a számlák, hanem a papíron vagy számítógéppel kiállított nyugták adatait is továbbítani kell az adóhatóságnak. Az új kötelezettség bevezetése egyelőre nem jár azonnali retorzióval.

A változás léptéke korántsem elhanyagolható: mintegy 270 ezer vállalkozást érinthet. Miközben az év végéig tartó türelmi idő egyelőre tompítja az átállás következményeit, a NAV célja egyértelmű: az adóhatóság a gazdaság további fehérítését és az áfacsalások visszaszorítását várja az új rendszertől.

Januártól azonban véget ér a türelmi időszak, és a mulasztásnak már pénzügyi következménye is lehet. Az első pillantásra technikai jellegű változás azonban jóval több egyszerű adminisztrációs kötelezettségnél. A háttérben egy olyan rendszer rajzolódik ki, amely átalakíthatja, hogy az adóhatóság milyen részletességgel lát rá a vállalkozások működésére. A változásról rengeteg információ kering, ezek azonban láthatóan nem jutottak el minden érintetthez. A szamlazz.hu felhasználói kutatások szerint sok olyan cég is van, amely ma még kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát használ, és nem tud arról, hogy új adatszolgáltatási kötelezettsége lesz.

Egyre kevesebb marad láthatatlan a NAV előtt

A változás megértéséhez először érdemes rendet tenni a különböző nyugtatípusok között. A hagyományos kézi nyugta a jól ismert, papíralapú nyugtatömbből, kézzel kiállított bizonylat. Ennek digitális rokona a számítógéppel előállított nyugta: ezt már egy program generálja, a végeredményt azonban ugyanúgy papíron nyomtatják ki. Más kategóriát jelent a gépi nyugta, amelyet online pénztárgéppel állítanak ki, és amelynek adatai automatikusan eljutnak a NAV-hoz. Az e-nyugta pedig már teljesen elektronikus bizonylat: ezt kizárólag e-pénztárgéppel lehet kiállítani, és az új e-pénztárgép-szabályozással jelent meg.

A fogalmak körül ráadásul van némi zavar. A számítógéppel előállított nyugtát korábban sokan e-nyugtának nevezték – így tett a Számlázz.hu is –, az új e-pénztárgép megjelenésével azonban ez az elnevezés már nem helytálló. E-nyugtának ugyanis már kizárólag azt az elektronikus bizonylatot nevezik, amelyet e-pénztárgéppel állítanak ki. Vagyis ami korábban e-nyugtaként futhatott, az ma már nem feltétlenül az. A most életbe lépő kötelezettség tehát elsősorban azokat érinti, akik továbbra is kézzel, papíralapú nyugtatömbből állítanak ki nyugtát, illetve számítógépes vagy nyugtázó programot használnak. Nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a nyugták adatai eljussanak a NAV-hoz.

Az online pénztárgépet használóknak ezzel nincs külön teendőjük, ahogy azoknak sem lesz, akik e-pénztárgépre váltanak: ezeknél a rendszereknél az adatszolgáltatás automatikusan megtörténik.

A szeptembertől érkező változás súlya így éppen azokra nehezedik, akik eddig a legegyszerűbb nyugtázási megoldásokkal működtek. A NAV iránymutatása alapján három naptári napon belül kell a nyugtákról adatot szolgáltatni. A nyugtákat napi szintű összesítésben kell majd feltölteni, szerencsére nem egyesével, de adómérték szerinti bontásban. Tehát amennyiben csak egy áfakulcs alá tartozó terméket vagy szolgáltatást értékesít valaki, az összesítés egyszerűbb lesz, ezzel a bontással nem kell foglalkozni.

A NAV ugyanakkor már egy másik irányba terelné azokat is, akik eddig ragaszkodtak a papírnyugtához. Az adóhatóság szerint nekik is érdemes kipróbálniuk a digitális nyugtaadást: az ehhez szükséges alkalmazás okostelefonon is működik, külön pénztárgépre nincs szükség, a nyugtaadatokat pedig nem kell utólag, kézzel rögzíteni. Aki mégis marad a papírnyugtánál, annak a NAV a Pénztárgép Portálon biztosít lehetőséget az adatok kézi rögzítésére. Ehhez oktatóvideó és részletes tájékoztató is készült, míg a nagyobb forgalmú vállalkozások gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthetik az adatszolgáltatást. A NAV tájékoztatása szerint a kézi adatrögzítés szeptember 1-jén, kedden élesedik a portálon.

A mostani változás valójában egy több mint egy évtizede tartó folyamat újabb állomása. Minél több adat érkezik közvetlenül a NAV-hoz a vállalkozások tényleges forgalmáról, annál könnyebben vetheti össze azokat az adóbevallásokkal és a már rendelkezésére álló egyéb információkkal. Ennek különösen az áfánál van jelentősége: az eltitkolt forgalom visszaszorítása közvetlenül növelheti az állam bevételeit.

A fordulat 2014-ben, az online pénztárgépek bevezetésével kezdődött, amely jelentősen kibővítette az adóhatóság ellenőrzési lehetőségeit. Ezt követte az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER, miközben az e-útdíj révén is újabb gazdasági adatok kerültek az állam látóterébe. Lépésről lépésre épült fel tehát az a rendszer, amelyben egyre kevesebb gazdasági tranzakció marad kizárólag a vállalkozások saját nyilvántartásaiban.

Ennek pénzügyi eredménye is mérhető volt. A G7 korábbi számítása szerint 2018-ra a gazdaság fehéredése mintegy 500 milliárd forinttal növelte az áfabevételeket ahhoz képest, mintha a 2010-ben mért, 22 százalékos áfarés változatlan maradt volna. Az áfarés lényegében azt mutatja meg, mekkora a különbség az elméletileg beszedhető és a ténylegesen befolyó áfa között. Magyarországon ez az arány a 2010-es évek elején még 20 százalék felett járt – ahogy azt a Pénzcentrum összefoglalta –, a 2020-as évekre azonban egy számjegyűre zsugorodott. Ezzel Magyarország az áfabeszedés hatékonyságában az uniós élmezőnybe került.

Borítókép: Pexels