Az írás, a beszéd ügyeletes szürkítői egyetlen szóval intézik el a dédelgetést, a komfortosságot vagy éppen ennek tagadását: a kényeztet igével.
Arany Lajos
Tömérdek nyelvhasználó szakadatlan „biztosít”
Az értelmetlenségig sűrűn szerepelteti mind a köznapi beszéd és írás, mind a média a biztosít igénket.
A félreértés „nem került tisztázásra”, ezért „összeszólalkozásra került sor”
Gyakori szószaporítás a kerül ige felesleges használata: a mai beszédben, írásban számtalanszor előforduló terjengős kifejezések egyike ez.
Az üres locsogás „keretein belül”…
A sajtónak, a hivatali nyelvnek, a közbeszédnek egyaránt divatozó terjengős kifejezése a keretében és – főleg – a keretén belül, keretein belül.
Vannak, akik adóssággal és hiányossággal is „rendelkeznek”
A beszédet és az írást sújtó hibák egyike a rendelkezik ige szövegkörnyezetbe nem illő, pontatlan használata. Ráadásul e téves szóalkalmazás napjainkban mértéktelenül burjánzik.
„Dinnye termelők” a „disznó vásárban”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.
Egy nyelvi ragályról
Mulatságos anyanyelvi járvány terjed: mértéktelenül hódít a nyelvhasználatban az igazából határozószó. Immár nyakló nélkül élnek vele ifjak és vén szülék egyaránt.
Miről szól a meccs?
Napjainkban mértéktelen jelentésbővülésen ment át, s unos-untalan felbukkan a beszédben és az írásban is a szól (valamiről) kifejezés. Vessünk előbb egy pillantást e szerkezet eredeti jelentésére, szabatos alkalmazására! A kísérletező ember című esszégyűjteménye előszavában írja Németh László: e sokféle írás „mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, … Olvass tovább
Komolytalan komolykodás
Van, amikor természetes és stílusos a komoly szó használata. Jókai Az arany emberben így vázolja néhány vonással Timéa alakját: „Igaz, hogy még gyermek, alig több tizenhárom évesnél; de magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.” Molnár Ferenc … Olvass tovább
Özön „történet” – sztori nélkül
Semmibe véve a történet főnév meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs semmiféle eseménysor, és egyáltalán nincs sztori.