„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”

Arany Lajos

Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt asztalra készített, egy-egy személynek az étkezéséhez szükséges tárgyak’ halmaza. „Hosszu rakott asztal s királyi teríték / Körül ott szolgálnak mind úrfi leventék” – írja Arany János (Toldi szerelme), és emlékezhetünk … Olvass tovább

Királynők és versenygyőztesek

Az öncélúan túlzó, fellengzős szavak, kifejezések egész sorát vonultatja fel napjaink sajtója. Meghökkentő a jelentősbővülése például a királynő szónak: a szépségversenyek tudósításaiban – tekintet nélkül arra, hogy e rivalizálás nemzetközi, országos, illetve regionális, megyei, avagy csak járási, települési, intézményi rangú, s korlátozódjon az akár néhány merész, önkritikát talán nem mindig … Olvass tovább

Trendi feeling (vagy too much?): welcome drink a backstage-be pillantó rapfan barbacktől

A kitűnő Molnos Angéla lélektantankönyvet írt – egyetlen idegen szó nélkül. Purizmus – mondja az idegen szavak tudásfitogtató imádója. Egyetértek! – mondja anyanyelvünk szigorú kapuőre. Az igazság e kettő között van, mint oly gyakran: csak akkor érdemes idegen szót használni, ha a szóban forgó jelenségre, fogalomra stb. nincs jobb magyar kifejezés.

Olvass tovább