A műveltség jele, ha a közbeszéd korstílusokat emleget, ám fejcsóválva vesszük tudomásul, ha e kifejezéseket – újabb nyelvi hóbortként – eredeti jelentésüktől messze eltérő értelemben használják.
nyelvőrzés
A „sült malac árus” és az „életképtelen felállások”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapi nyelvhasználatban számos helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére.
Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat – „A magyar szavakat még soha annyian nem írták le, mint mostanában”
A Magyar Nyelvőr Alapítvány rangos elismerését idén Haader Lea, az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) nyugalmazott tudományos főmunkatársa; Ádám Zita tanár, a felvidéki oktatásügy meghatározó személyisége és Bartos Erika író, meseíró, építészmérnök kapta.
Tartalmas szinonimák vagy ködszürke divatszavak?
„Lelkünk lelke, szívünk vére…” E metaforákkal illette Jókai Mór a magyar nyelvet. Mint kincsre kell tehát vigyáznunk rá, elemi igény éberen figyelnünk a használatára!
„Iszonyúan szép” lányok és becstelen „úriemberek”
A zabolátlan szavak divatját éli a sajtó. Ezek olykor félreérthetők, és ráadásul mulatságos közlések állnak elő.
Nyelvi „gyöngédség”: „páros lábbal beleszálltak” és „kirúgták”
A nyelvi erőszak netovábbját produkálja a média: immár az évszakokból is agresszort faragott. Nemrég még ezt harsogta: „páros lábbal száll Magyarországba a tél”, most meg „páros lábbal rúgja be az ajtót a nyár”.
„Drasztikus” és „horrorisztikus” beszéd
Az erőszakos jelentésű szavak gyakran olyan közlésekben is felbukkannak, amelyekben egyébként nincs szó durvaságról, sőt ennek éppen az ellenkezőjéről beszélünk.
Bölcselő tinik és filozofáló focisták
Nyakló nélkül megy a médiában meg a mindennapi írásban és beszédben a nyelvi fennhéjázás. Példa erre a filozófia főnév parttalan jelentésbővülése, a szövegkörnyezetbe nem illő alkalmazása.
„Beelőzték”, ezért „behisztizett”
Az alapjelentésétől gyakran messze elszakadva burjánzó divatszóvá (-szóelemmé) vált az újabb nyelvhasználatban a be– igekötő.
„Egyből” kettőt nyerünk
Az ’előkészület nélkül, rögtön’ jelentésű egyből szavunk a sportnyelvben éppúgy burjánzik, mint a köznapi élet számos területén. Egyre-másra tapasztaljuk a mindennapi beszédben, egyre inkább a médiában is a nyelvhasználatbeli szürkeség újabb és újabb jeleit. Ilyen például az egyből szavunknak – ennek a határozószóvá vált ragos számnévnek – a divatozása. Különösen … Olvass tovább