Veszélyesen kevés földgázzal fordul rá Európa az őszi hónapokra, miközben már csak szűk négy hónap maradt a készletek feltöltésére. A legsúlyosabb helyzet éppen az Európai Unió legnagyobb fogyasztójánál alakult ki: ha Németország rosszul számol, a következmények nem állnak meg az országhatáron. A mostani számok kísértetiesen hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekhez, amelyek akkor az európai gázpiacok első nagy ártüskéjéhez vezettek.
Az európai gáztárolók mindössze 58 százalékig teltek meg, Németországban pedig még rosszabb a helyzet: ott alig 47 százalékon állnak a készletek – írta a Világgazdaság a Politico cikke alapján.
Utóbbi a valaha mért legalacsonyabb augusztusi szint, amely egy rendkívül hideg tél esetén nemcsak Európa legnagyobb gazdaságát, hanem több szomszédos állam energiaellátását is veszélybe sodorhatja.
A helyzet röviden:
- Történelmi mélyponton vannak a gázkészletek: az európai földgáztárolók töltöttsége mindössze 58 százalékos. Az iráni háború következményei, a globális gázpiac bizonytalanságai és a szélsőséges időjárás egyszerre nehezítik a készletek feltöltését.
- Németország a leggyengébb láncszem: az Európai Unió legnagyobb gázfogyasztójának tárolói csupán 47 százalékig teltek meg, amire augusztusban korábban nem volt példa.
- Berlin nem akar beavatkozni: a német kormány továbbra is a piacra bízná a gáz beszerzését, és nem utasítja közvetlen vásárlásra az állami tulajdonú energiacégeket. Szerintük a kötelező állami feltöltés csak felhajtaná az árakat.
- A német kockázat egész Európára átterjedhet: ellátási válság esetén Németországnak Ausztria, Olaszország, Dánia és Svájc felé is segítségnyújtási kötelezettségei vannak. Ha a tárolók nem telnek meg, a hiány és az áremelkedés dominóhatást indíthat el.
A Politico szerint az európai fogyasztóknak magasabb energiaszámlákra, kedvezőtlen esetben pedig akár ellátási nehézségekre is fel kell készülniük, ha a tagállamok nem gyorsítják fel a földgáz beszerzését.
A tél kimenetele egyre inkább attól függ, milyen gyorsan érkeznek meg a szükséges szállítmányok, és mennyire bizonyul hidegnek a következő fűtési időszak.
Berlin tehát nem egyszerűen a következő téli gázszámláról dönt. Azzal, hogy továbbra is a piacra bízza a tárolók feltöltését, saját iparának versenyképességét és több szomszédos ország ellátásbiztonságát is kockára teszi. Ha a fogadás nem jön be, a német tárolókból induló válság egész Európán végigfuthat.
Visszatért a gázpiaci rémálom
A mostani számok kísértetiesen hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekhez. A különbség különösen szembetűnő a következő évekhez képest. 2022-ben ugyanis ugyanebben az időszakban 67 százalék körül álltak a készletek, 2023-ban és 2024-ben pedig 80 százalék felett volt a töltöttség. A 2021 nyarának alacsony készletszintje érdemben hozzájárult ahhoz, hogy ősszel kialakuljon az első nagy európai gázártüske.
– Ahogy közeledett a betárolási időszak vége, egyre nagyobb lett a pánik amiatt, hogy a téli időszakban túl szűk lehet a kínálat. Az árak már a nyár folyamán folyamatosan emelkedtek, a betárolási szezon végére pedig árrobbanás következett be – idézte fel Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője a Magyar Nemzetnek, de hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet két olyan tényező súlyosbítja, amelyek öt éve még nem voltak jelen.
Most több tényező is nehezíti a gáztárolók feltöltését
– Az egyik a RePowerEU program végrehajtása – mondta Hortay Olivér, részletezve, hogy az unió fokozatosan kivezeti az orosz energiahordozókat. Tavasszal már életbe lépett az azonnali vezetékes és cseppfolyós gáz (LNG) vásárlásának tilalma, 2027. január 1-jétől pedig a hosszú távú orosz LNG-szerződések is megszűnnek. Ez éves szinten több milliárd köbméter földgázt érint, miközben az idei első fél évben a nyugat-európai országok a korábbi éveknél jóval nagyobb mennyiségben vásároltak orosz LNG-t.
A másik jelentős kockázatot a közel-keleti háború jelenti. Bár időről időre békéről szóló nyilatkozatok jelennek meg, ezek kimenetele ingatag, újabb és újabb katonai műveletek követik egymást.
A metánkibocsátás is gondot okoz
– A Hormuzi-szoros hajóforgalmát jelenleg kettős korlátozás nehezíti: az Egyesült Államok Irán elleni intézkedései és Irán saját lépései. A háború előtt naponta 120–140 tanker haladt át a szoroson, a konfliktus csúcspontján azonban ez a szám tíz alá esett. A tűzszünet idején ugyan harminc fölé nőtt, jelenleg azonban ismét csak mintegy tíz hajó jut át naponta. Ennek következtében a katari LNG-szállítások jelentősen akadoznak, a beszállítók már az októberi szerződések egy részét is vis maiorra hivatkozva mondják le – ismertette a szakértő.
Hozzátette, hogy a bizonytalanságot tovább fokozza az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vita a metánkibocsátási szabályokról. Az amerikai energiaügyi miniszter néhány hete arra figyelmeztetett, hogy a tervezett uniós előírások mellett az Egyesült Államok nem tudja érdemben növelni LNG-exportját Európa felé. Bár azóta enyhítettek a szabályokon, azok továbbra is nehezítik a hosszú távú szerződések megkötését.
Emelkednek az árak, akár tartósan
Mindez jól látható az árakban is. Míg a közel-keleti feszültségek előtt egy megawattóra földgáz 40 euró körül mozgott, később 60 euróig emelkedett, ami mintegy 50 százalékos drágulást jelent. Hortay Olivér szerint
különösen aggasztó, hogy a világ más nagy importőr térségeiben ennél jóval kisebb volt az áremelkedés, vagyis az Európai Unió versenyképességi hátránya tovább mélyül. Erre reagálva több tagállam már ösztönzőprogramokat dolgoz ki a betárolás felgyorsítására.
A szakértő szerint az olaj- és gázárak közötti kapcsolat ugyan már jóval lazább, mint korábban, de a Hormuzi-szoros kiesése egyszerre érinti a világ olajellátásának csaknem húsz százalékát és az LNG-kereskedelem mintegy ötödét. A közel-keleti szállítmányok ugyan elsősorban Ázsiába tartanak, de amikor ezek kiesnek, az ázsiai országok más források felé fordulnak, ami globálisan felfelé hajtja az árakat. Az energiát exportáló országok – Kanada, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok – ebből az árak emelkedése és javuló alkupozíciójuk révén profitálhatnak.
Címlapkép: depositphotos.com