„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!”
Európának szüksége van Magyarországra… amely soha nem hagyta magát legyőzni
A tridenti zsinat. Az ellenreformáció kezdete Európában. A katolikus megújulás Magyarországon
A tridenti zsinat (1545–1563)
Luther Márton fellépését /1517/ követően közel három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a római katolikus egyház megszervezze, majd összehívja a fordulatot hozó gyűlést, a tridenti zsinatot. (Ma Trentino, az Alpok alján fekvő város Észak–
Olaszországban.) A zsinat az egyház legfőbb gyülekezete, amelyen vezető papi személyek, egyházi méltóságok vesznek részt a pápával az élen. Itt vitatják meg a legfontosabb hitbéli, fegyelmi, szervezeti tennivalókat.
A másfél évezred alatt tespedtségbe, kényelembe süllyedt római katolikus egyházat a kívülről érkező reformáció rázta fel. Róma „szerencséje” volt, hogy Luther és Kálvin felfogása gyökeresen eltért egymástól, sőt számos ponton ellentétbe kerültek egymással. Luther még azt vallotta, hogy „Én magam vagyok tanaim magyarázata!” Kálvin azonban továbbment, amikor azt tanította, hogy az egyháznak mélyen be kell hatolnia a magán- és közélet minden részébe. A hitújító protestáns egyházak példát mutattak Rómának ahhoz, hogy rájöjjenek, a liturgiában sok a felesleges elem. A megújulás csak akkor érhető el, ha elhagynak az istentiszteletből több olyan gyakorlatot, ami az egyszerű emberek számára sokszor érthetetlen volt.
A tridenti zsinat helyszíne, a San Cataldo dóm a 19. században. A zsinat ülésterme a 255 tanácskozó főpappal. (Matthias Burglechner)
Amikor a reformáció gyors terjedéséről beszélünk, akkor az a kép marad meg a legtöbb emberben, hogy egész Európában hasonló mértékben hódított a protestáns vallás. A valóság azonban az volt, hogy a katolikus megmaradás jóval nagyobb területeket és tömegeket ölelt fel, mint amit a protestáns térhódítás után gondolnánk. Európa lakossága a 16. században mintegy 95 millióra tehető. Ebből egy egész világbirodalmat magába foglaló Spanyolország és Portugália 10 millió lakost számlált. A másik földközi-tengeri állam, Itália a maga 13 millió katolikus lakosságával Európa legsűrűbben lakott térsége volt. Európa legnépesebb városa a 16-17. században a háromszázezer lakosú Nápoly volt. Franciaországnak, ami szintén katolikus hiten maradt, 16 millióra tehető a lakossága. A 20 milliós Német Birodalom megosztott volt. Az északi részek zömmel áttértek a protestáns hitre, a dél-német Bajorországban kisebb hadakozásokat követően maradt a katolikus vallás. (Szántó Konrád adatai)
A hitújítás kezdeti sikerei nagy reménnyel töltötték el a protestáns híveket és vezetőiket. Az 1570-es években már mintegy 40%-os aránnyal számos országot uraltak. A 17. század közepére, az ellenreformáció sikeres politikájának köszönhetően ez az arány 25% alá csökkent Európában. A vallás és vallás közötti harcot két pusztító esemény változtatta meg. Az egyik a nagy pestisjárvány volt, ami zömmel a Földközi-tenger országaiban – Spanyolország és Itália – szedte a legtöbb áldozatát. Ez a biológiai katasztrófa azonban nem csak a római katolikusok uralta térséget érintette, hanem a református vidékeket is. A háborúskodás nyomán átterjedt a Német-római Császárság országaiba. A másik pusztító esemény a német földön dúló harmincéves háború (1618-1648), amit a közel 13 milliós embervesztesége okán „Európa első világháborújának” is szoktak nevezni. Joggal, hiszen a húsz milliós Németország lakossága hétmillióra esett vissza. (Pierre Chaunu adatai) A két pusztító esemény összefügg, mert ahol sűrű embertömegek mozognak – ez a katonaság -, ott elkerülhetetlen a pestis bevitele a laktanyai körülmények közé. Magyarországon az 1552-ben kezdődő várháborúk során – például Eger ostrománál – a török sereget is jócskán megtizedelte a pestis, amit aztán a visszavonuló török sereg még Konstantinápolyba is behurcolt magával.
A pestis pusztítását illusztráló fametszet. Pestisben elhunytak temetése (semmelweismuzeum.blog.hu)
A katolikus megújulás
A tridenti zsinat 18 éven át tartó – éles vitákkal, közben négy pápa halálával, szünetekkel tarkított – ülését IV. Piusz pápa zárta le. A legfőbb pontok valóban hoztak változást X. Leó korához képest. Az első, hogy készült egy katekizmus, amely magába foglalta a katolikus tanítást és erkölcsi elveit. Kiemelt szerepet kapott a papképzés. Nagy súlyt fektettek az egyházi hitoktatás színvonalára. továbbá főpapok csak egy méltóságot tölthettek be, s az egyházmegyéjük dolgaival kellett foglalkozniuk. Összeállították a tiltott könyvek jegyzékét, az „eretnek” könyvek indexre kerültek. Szorgalmazták a nyomdák felállítását, látva a protestánsok példáján a könyv, az olvasás szerepének fontosságát. Kiemelt szerepet kapott a szentek, ereklyék, szentképek tisztelete, mindezek fölött a Mária–tisztelet. Eltörölték a búcsúcédulák árusítását.
Protestáns mintára a megszülettek az „első” katolikus Biblia–fordítások. (A Vulgata latin nyelvű bibliafordítás, ami Szent Jeromos már az 5. században kidolgozott. A 16. századi katolikus bibliák tulajdonképpen nem új alkotások, hanem a több mint ezeréves Vetus Latina új katolikus hitre történő átültetése. Az inkvizíciót, ami a legszigorúbb büntetést jelentette, a pápa hatáskörébe adták.
A Jézus Társasága címere (1586) Loyolai Szent Ignác, a rend alapítója A Ratio atque institutio studiorum Societatis Iesu címlapja, a jezsuita iskolák 1599-ben bevezetett és hosszú időn át érvényes tanulmányi szabályzata
A főpapok tudták, hogy hiába hoznak rendeleteket, fogalmaznak meg szépen hangzó pontokat a megújulás érdekében, ha nincsenek olyan rendek, olyan emberek, akik a tridenti határozatokat végre is tudják hajtani. Erre a feladatra hozta
létre már 1540–ben III. Pál pápa a jezsuita rendet. A jezsuiták, azaz Jézus Társasága rendjének feladata nem csupán az volt, hogy visszaszorítsa a reformáció előretörését, hanem az is, hogy az egész világon – elsősorban a spanyol és portugál gyarmatokon – elterjessze a katolikus vallást. A jezsuitákról szólva nem kerülhetjük meg a rend alapító, Loyolai Ignác életének témánk szempontjából fontos mozzanatát. A baszk (nem spanyol) származású nemesember katonai pályára lépett, s nagy élvezettel gyakorolta a fegyverforgatás tudományát. Számos véres csatában vett részt, megismerte a szerelem titkait, s a hadakozásban is az elsők között volt. 1521 pünkösdjén egy francia ágyúgolyó eltalálta a lábát, ami az eddig hiú katona életét gyökeresen megváltoztatta. Felépülését égi csodának tekintette, s ettől kezdve már nem a spanyol királyt, hanem Jézust, az ég és föld urát szolgálta. Ha hihetünk a legendának, a hosszú kórházi kezelés alatt csak két könyv került a kezébe, nem volt más. Az egyik a Jézus élete, a másik a Szentek élete című legendárium volt.
Loyolai Ignác fiatalon, katonai páncélban. A jezsuita rend katonai jellege talán a fiatal katonatiszt életével is összefüggésbe hozható. A jezsuita rend vezetője a generális volt Loyolai Szent Ignác hívei körében (Peter Paul Rubens műve)
A kórházból kijutva hosszú utat kellett megtennie – mind térben, mind időben – Ignácnak ahhoz, amíg úgy érezte, hogy felkészült az Úr szolgálatára. A Manréza kolostorában töltött egy év alatt írta meg a Lelkigyakorlatok című művét, ami az
útkeresés kezdete volt. Koldusként zarándokolt el a Szentföldre, majd onnan visszatérve megfordult Rómában, Barcelonában, Salamancában, Párizsban. A tanulás és igehirdetés közben az egyházi hatóságok felfigyeltek rá, gyanúsnak találták, s Ignácot az inkvizíció még börtönbe is zárta. Nem tudták eldönteni, hogy felforgató eretnek, vagy jószándékú hitújító? Kiengedték, így tovább folytathatta tevékenységét. Párizsban néhány igaz hitű társával – köztük Xavéri Szent Ferenccel, Fáber Péterrel – 1534–ben szövetséget kötöttek, aminek értelmében a szegénység vállalására és a kereszt szolgálatának útjára léptek. Itt alapították meg 1540–ben a Jézus Társasága rendet, amit a pápa jóváhagyott. A rendtagok száma rohamosan gyarapodott, s hamar elterjedt egész Európában, sőt Ázsia számos területén (Indiában, Távol–Keleten) is megtelepedtek a jezsuiták. Amikor Loyolai Ignác 1556. július 31–én meghalt, még javában tartott a tridenti zsinat. Talán nem is gondolta, hogy milyen nagy jelentőségű szervezetet hagyott hátra. Hiszen a jezsuita rend hatására alakult meg a papnevelés színvonalának emelésére az oratoriánusok társulata, az irgalmasok rendje, a ferencesekből kivált kapucinusok, a lazaristák, az angolkisasszonyok női rendje, vagy a gyermekek tanítására berendezkedett piaristák.
Rómában az Il Gesu templomban található Loyolai Ignác sírja. Az Il Gesu az első barokk stílusú templom Európában. A barokk, mint építészeti stílus, mint kulturális fogalom, az ellenreformációval szinte teljesen összefonódott A Szent Bertalan-éj Párizsban
Kálvin János tanításai Franciaországban is elterjedtek. A francia reformátusok, a hugenották és a katolikusok közötti harcnak egy véres esemény vetett véget. A Párizsban tanácskozásra összegyűlt francia hugenotta vezetők szállását 1572.
augusztus 23–ának éjszakáján (Szent Bertalan napja) a katolikusok megtámadták és lemészárolták őket. Az ezt követő harcokban mintegy húszezer hugenotta vesztette életét, ám ezzel Franciaország a római katolikus hiten maradt. Ehhez az
eseményhez kötődik a protestáns Bourbon Henrik francia király elhíresült mondása: „Párizs megér egy misét.” Azaz a király áttért a katolikus hitre, így megtarthatta hatalmát.
Ellenreformáció Magyarországon
A magyarországi reformáció – mint ez előző fejezetben már említettük – másként alakult, mint a kontinens nyugati felén. Ez magyarázható az ország három részre szakadásával, a „református” Erdélyi Fejedelemség létrejöttével, a véres német–,
angol–, németalföldi és franciaországihoz hasonló vallásháború elmaradásával. Magyarországon is voltak ellentétek, amelyek sokszor emberéleteket követeltek, vagy csak abban merültek ki, hogy egy–egy településen a katolikus templomot elfoglalták a reformátusok. Lefestették a freskókat, kihordták a szentek szobrait, képeit, az oltárt, a keresztet kakasra vagy/és csillagra cserélték. Ennek eredménye ma is látható sok helyen, amikor épségben maradt Árpád–kori templomokat
látogatunk, amelyek a református egyház kezelésében vannak. Gondoljunk Vizsolyra, Ócsára, Nyíracsádra, Karcsára, Tákosra, Csarodára, továbbá a több tucatnyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki templomokra. (Ez azért kell megjegyezni, mert az Árpád-korban még nem létezett a reformáció.)
Tákos temploma a Tiszaháton. A keleti országrészben, például Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a lakosság zöme ma is a református hiten él A Budapesttől délre, az ország közepén fekszik Ócsa, minek a 13. században épült román stílusú, kéttornyos bazilikája ma a református híveket szolgálja Balatonalmádi-Vörösberény nevezetessége a református erődtemplom, amely többször gazdát cserélt a katolikus-református templomfoglalások során. A 12- 13. században épült Árpád-kori Isten háza a Dunántúlon ritkábban fellelhető református templomok közé sorolható
Ezeknek a templomfoglalásoknak számos következménye adódott. Az egyik az épület visszafoglalása, rosszabb esetben lerombolása. A másik, hogy a templom nélkül maradt hívek új épületet emeltek. Ezért látható ma is, még a kisebb falvakban is két, sőt három templomépület. Ezek a római katolikus, a lutheránus (evangélikus), a református, a görögkatolikus, Erdélyben az unitárius, számos településen pedig a zsinagóga és a szerb ortodox templom épülete látható
A kisebb falvakban is jól megfértek egymás mellett az eltérő felekezetek templomai (Például Sajókazán az evangélikus és a református templomok, Kővágóörsön az evangélikusok és a katolikusok temploma)
Az 1500–as évek végére az ország lakosságának nagy része a protestáns hitet gyakorolta. A tridenti zsinat hatására a magyar katolikus klérus is sokszor erőszakos akciókat kezdeményezett a lutheri és a kálvini tanok követői ellen. Az első kezdeményező Oláh Miklós érsek volt, aki 1561–ben zsinatra hívta össze a magyar főpapokat, továbbá behívta az országba a jezsuita rend papjait. A katolikus egyház erős támogatóra talált Habsburg Rudolf császár személyében, aki 1576–
ban került trónra. A három részre szakadt országban az első támadást a királyi Magyarországhoz tartozó Felvidéken indították meg, ahol Bécs támogatásával módszeres és rendszeres protestánsüldözést folytattak.
Oláh Miklós (1493-1568) képmása. A korábban egri püspök 1553-tól foglalta el az esztergomi érseki széket Habsburg Rudolf (1576-1612) német-római császár, aki 1576-1608 között volt Magyarország királya
A magyarországi ellenreformáció vezére azonban a nagy műveltséggel, erős hitbéli elkötelezettséggel, kimagasló szónoki és szépírói tehetséggel megáldott alakja Pázmány Péter érsek lett. Nem volt egyszerű feladat a három részre szakadt
országban a római katolikus hitet visszaállítani, tekintettel arra, hogy a három országrészben három egymástól gyökeresen eltérő vallás uralkodott. Az Erdélyi Fejedelemségben Luther, Kálvin és az unitáriusok tanai uralták az ott élő népek
hitvallását. A Hódoltságban Allah, illetve Mohamed próféta vallása uralkodott. A királyi Magyarországon pedig részben a római katolikusok hite maradt meg az emberek sokaságában.
Pázmány Péter esztergomi érsek Pázmány Péter fő műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz. Címlapján találkozunk először a Szent István-i gondolat képi megfogalmazásával: Mária, mint Magyarország pártfogója
Az 1570–ben Nagyváradon született, s 1637–ben Pozsonyban elhalálozott és ott eltemetett esztergomi érsek nagyívű pályát írt le a magyar egyháztörténet, illetve a magyar történelem, de bátran állíthatjuk, a magyar irodalomtörténet alakításában.
Mert nagyívű pálya az, amikor a protestáns szülők gyermeke a magyar katolikus hit megújítója lesz. Édesanyja korai halála változtatta meg a protestáns szellemben nevelkedő ifjú életét. Pázmány Miklós bihari alispán új felesége, Toldy Borbála
csepegtette a kamaszkorú ifjúba a katolikus tanokat. Váradról, a szülőházból elkerülve Kolozsvárott folytatja tovább tanulmányait, de itt már a jezsuita gimnázium diákjaként. A protestánssá váló Erdélyből Báthory István fejedelem és
lengyel király 1586–ban bekövetkezett halála után a jezsuitáknak távozniuk kellett. Az akkor tizenhét éves Pázmány néhány társával együtt lehetőséget kapott arra, hogy Európa jeles egyetemein folytathassa tanulmányait. 1588–ban már
Krakkóban élt a jezsuita kollégiumban, ahol novíciusként (a novíciusi időszak az, amikor egy szerzetes jelölt dönthet arról, hogy elkötelezi–e magát végleg Isten szolgálata mellett, vagy más utat választ) már nem volt kérdés számára, hogy a
jezsuita rend tagja lesz. Krakkóból Bécsbe került a bölcsészkarra, ahol megismerkedett a barokk műveltség számos ágával. Mozgalmas, utazásokkal, tanulással teli élete Rómába irányította, ahol a teológia tudományában mélyítette el ismereteit.
Pázmány Péter bécsi és római tanulóévei után, 1598-tól a Grazi Egyetem oktatója, illetve a grazi nevelőintézet felügyelője lett. Bécsben a barokk Károly templom, Rómában a 15-16. századi városkép, Grazban a katolikus negyed látható a képeken
Külföldi tanulmányai elvégzése után a jezsuita rend vezetői hazaküldik az ekkor már a harmincadik évét betöltött Pázmányt Magyarországra, hogy kezdje meg hitújító tevékenységét. Pázmány Péter a sellyei rendházban 1601–1603 töltött évei
alatt kezdett hozzá haláláig tartó aktív hitújító tevékenységéhez. Közben, a déli országrészből útja a Felvidék jeles városaiba és környékére is elvitte. A királyi Magyarország nyugati és keleti részeit prédikátorként járta be. Kassán és környékén, illetve Nyitrán és környékén terelte át ékes magyar nyelven tartott beszédeivel, hitet sugárzó prédikációival az egyszerű embereket a római katolikus hitre. Nagy sikerű szónoklataira azonban felfigyeltek az ország legfőbb méltóságai is. Közöttük volt gróf Forgách Miklós főtárnokmester, Esterházy Miklós nádor, a Thurzó család több tagja. A főnemesek visszatértek a katolikus hitre, s velük együtt a jobbágyok, köznemesek, városok lakosságának jelentős része. Hitbéli meggyőződésük mellett a vallásváltásban azonban nagy szerepet játszottak elemi érdekeik is.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekben az években, évtizedekben zajlottak a hitviták, új protestáns vallások születése, templomfoglalások, Erdély két nagyhatalom közé szorítása, pestisjárvány, török invázió, a parasztok mértéktelen adóztatása. Amikor Pázmány Péter megkezdte magyarországi működését, akkor kezdődött el a Bocskai István vezette hajdúfelkelés, s akkor erősödött meg a Habsburgok hatalma. Bécsnek és a rekatolizált magyar főuraknak célja van a
tehetséges Pázmány Péterrel, mert meglátták benne azt az embert, aki képes az egész országra kiterjedő hitújítás vezetésére. Az első magyarországi tevékenysége után visszament Grazba, ahol 1607–ig a teológia professzora volt az egyetemen.
Forgách Ferenc esztergomi érsek (1566-1615), bíboros. Jeremias Gottlob Rugendas rézmetszete a 18. században Nagyszombat (Tirna) látképe az 1600-as évek elején. Az első barokk templom Nagyszombatban épült fel, aminek alapkövét 1629-ben az akkor már érsek Pázmány Péter rakta le. Esztergom városa 1543-ban török kézre került, s végleges felszabadításáig, 1683-ig Nagyszombat volt az érseki központ
Grazi évei után másodszor is Magyarországra küldik Pázmányt, akit Forgách Ferenc esztergomi érsek magához vett az érseki udvarába, Nagyszombatba. Jóllehet az érseki székhely a felvidéki városban működött közel másfél évszázadon
keresztül, az ország első főpapjának címe mindig is az esztergomi érsek elnevezés maradt. Kifejezte ez a magyarok azon hitét, hogy Esztergom előbb utóbb vissza fog kerülni a Magyar Királyság kebelébe.
Az 1608. évi pozsonyi országgyűlés
Az 1608. évi országgyűlés jelentőségét azzal lehet érzékeltetni, ha tudjuk, ez egy évszázadra meghatározta, új alapokra helyezte Magyarország és a Habsburgok viszonyát. A történelmi, politikai lényege az volt, hogy ettől kezdve a Habsburg
császár, aki egy személyben magyar király is volt, nem dönthetett Magyarország sorsáról semmiben a magyar nemesség beleegyezése nélkül. Ez a tény (hatalom, országos tisztségek, birtokviszonyok) a főnemesek nagy részét visszatérítette a
katolikus egyház kebelébe. (A köznemesség egy része azonban továbbra is a protestáns hiten maradt.) Az országgyűlésen Pázmány Péter is felszólalt, aki nagyívű beszédében visszakövetelte a jezsuitáktól korábban elvett birtokszerzési
jogot. Továbbá elérte, hogy Nagyszombatban 1611–ben zsinatot tartsanak, ami a papság nevelését célozta, hogy aktívabban tudjanak részt venni a katolikus hitújítás munkájában. Az 1608. évi országgyűlés a történelmi jelentősége mellet a
magyarországi ellenreformáció kezdetét is jelentette. (Meg kell jegyezni! Pápai engedély kellett ahhoz, hogy Pázmányt felmentsék jezsuita szerzetesi fogadalma alól, hogy esztergomi érsek lehessen. Ezekben az években jezsuita nem lehetett
sem püspök, sem pápa, semmiféle egyházi méltóság.
Pázmány Péter esztergomi érsek (1616-1637). Pázmány érseki címere és aláírása
A nagyszombati érseki jezsuita székesegyház, az első barokk stílusban épült templom Magyarországon A katolikus megújulás, illetve a barokk építészet terjedése Magyarországon
Pázmány Péter szobra a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban. A Szlovák Püspökkar 2010-ben jelentette be, hogy Pozsonyban, a Szent Márton-dóm szentélye alatt megtalálták Pázmány Péter sírját A pozsonyi koronázó templom, amelyben négy évszázadon át koronázták magyar királlyá a Habsburg császárokat Pázmány Péter egész alakos szobra az esztergomi érseki Székesegyházban
Ki kell emelni, hogy a magyar érsek, bíboros szinte egyedülálló volt az európai főpapok között abban, hogy a szép szó, a meggyőzés fegyverével térített és nem a testi, fizikai erőszakkal. Persze elkerülhetetlen volt, hogy mint esztergomi érsek,
minden eszközt megengedettnek tartott a protestantizmus visszaszorítása érdekében, de Pázmány a szó, a meggyőzés erejét tartotta a legfontosabbnak. Ékes bizonyítéka tevékenységének, hogy a művelt, erkölcsös papság kinevelésére
létrehozott 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára egy nevelőintézetet, majd ezt követően 1623-ban Bécsben alakított meg hasonló iskolát. Ez utóbbi intézet ma is működik, amit Pázmáneum néven ismerünk. (A bécsi intézetet gróf
Széchényi Miklós nagyváradi püspök építtette újjá. Az új Pázmány-intézet építése 1899-ben kezdődött el.) A nagy hitújító egyik legmaradandóbb műve a Nagyszombatban 1635-ben létrehozott egyetem, amelynek jogutódja a Budapesti
Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A Makovecz Imre tervezte Pázmáneum épületei Piliscsabán A felújított Pázmáneum épülete Bécsben
(A mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1993–ban kezdhette el működését, aminek jogelődje az 1635–ben alapított nagyszombati egyetem Hittudományi Kara volt. Itt kell megjegyezni, hogy a mai Károli Gáspár Református Egyetem szintén
1993–ban alakult újjá, folytatva az 1855 óta létező jogelőd, a Budapesti Református Teológiai Akadémia munkáját.)
Pázmány Péter, mint korábban már említettük, nem csupán lenyűgöző szónoklataival, a tudomány és a teológiai ismeretek páratlanul magas szintű átadásával magaslott ki kortársai közül. Az ékesszólás mellett legalább olyan teljesítményt nyújtott írásművészetével. Joggal állíthatjuk, hogy nevéhez fűződik a magyar irodalmi próza megújítása. A későbbi korok írói, költői Pázmány Péter írásaiból tanulták a veretes szép magyar nyelvet, mint például Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és számos kortársuk. Pázmány Péter szépírói munkássága nem csak minőségével, hanem mennyiségével is lenyűgöző méretek öltött. Az érsek műveit amikor a 19-20. század fordulóján kiadták, az hét vastag kötetben jelent meg. Összességében közel ötezer oldalra tehető a hét kötet terjedelme. Továbbá hat kötet latin nyelvű írásmű és két kötetnyi levelezés látott napvilágot.
Pázmány Péter több tucat művéből néhány könyvének címoldala
Az ellenreformáció vezéralakjának munkássága a műveltségre, a kultúrára, a tudományokra épült, ami a barokk stílusban teljesedett ki. A barokk, a hitújítás és Pázmány neve, fogalma elválaszthatatlanok egymástól. A 16–17. század meghatározó művészete nem csak a prédikációkban, a könyvekben, hanem a zenében, a szobrászatban, a festészetben, az építészetben is megmutatkozott. A templomok mellett barokk stílusban kezdték építeni a kastélyokat, melyek közül több ma is megcsodálható. Ilyenek a Fertődön, Kismartonban, Keszthelyen, Edelényben, Tatán, Pápán, Sümegen látható főúri épületek. Városaink egy részének polgárházai is magukon viselik a barokk stílusjegyeket. Például Budán, Egerben, Győrben, Veszprémben, Sopronban.
A legszebb barokk kastélyok közül néhány. Pázmány Péter hatással volt az építészetre is, hiszen tudta, hogy a látványos, díszes templomok, kastélyok vonzóak lehetnek az egyszerű emberek számára is. Edelény, Kismarton, Tata és Sümeg szépen felújított barokk épületei
Az ellenreformáció vezéralakja azt is jól tudta, hogy a térítést, a visszatérítést a főúri családoknál kell kezdeni. Tudomásunk szerint mintegy harminc főrangú magyar családot nyert meg a római katolikus hit számára. Többek között az Erdély
aranykorának nagy fejedelmét, a Bibliás őrtálló I. Rákóczi Györgyöt, ha nem is, de testvérét, Rákóczi Pált visszatérítette a katolikusok közé. Nem kisebb feladatra vállalkozott, amikor a nagy fejedelem, Bethlen Gábor özvegyét, a protestáns
földről érkező Brandenburgi Katalint is sikerült megnyerni ügyének. Hasonló sikereket ért el a Pállfyak, Erdődyek, Draskovichok, Hallerek között is.
Az Erdélyi Fejedelemség és a királyi Magyarország
Egyre gyakrabban hallom a legfelsőbb tudományos szinttől kezdve a történelem iránt érdeklődő, de tájékozott honfitársainkig a sommás ítéletet: az Erdélyi Fejedelemség a török bérence volt, az egész, úgy ahogy működött, az a hazaárulók
időszaka volt. Megjegyzem, ezt nem kizárólag a vallási hovatartozás, hanem a nemzet Mohács utáni építkezésének értékelése mondatja sokakkal.
Rögtön leszögezem, ezzel a szemlélettel messze nem értek egyet. Mert ha ezt elfogadjuk, akkor a történelem árnyoldalához lehet sorolni Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort, I. Rákóczi Györgyöt és Lorántffy Zsuzsannát, de még a katolikus
fejedelmet, Báthory Istvánt is. Erdély egész történelmével, a kezdetektől napjainkig, beleértve a fejedelemség kiemelkedő korszakát, ennél többet érdemel. Nem dobhatjuk ki az ablakon a 16–17. században épült kollégiumokat, nyomdákat,
templomokat, sőt egész városokat, várakat. Ezek azok a helyek, ahol a magyar nyelvet, a magyar kultúrát életük árán is mentették, gyarapították a kor nagy tanítói, mesteremberei, a magyarságukat soha meg nem tagadó fejedelmei. Nem
szeretnék ezzel a témával vitát generálni, az egész sorozat, beleértve ezt a 44. részt a rövid tények összefoglalását próbálja az olvasó elé vinni. Azt azonban a történészek munkássága alapján tudni kell, ahogy haladunk a 2026–os esztendő
felé, egyre gyakoribb lesz Mohács értékelésének sokszínűsége, sokszor egymásnak ellentmondó megközelítése.
Feltehető az a kérdés, miként fordulhat elő az oly sokszor büszke magyarsággal említett Gyulafehérvári Székesegyház – amit Európa legkeletibb román stílusú templomaként emlegetünk, s ahol a Hunyadiak sírja található – mégis magába
foglalja Erdély nagy református fiainak sírját is.
A Gyulafehérvári Székesegyházban a katolikus Fráter György mellett méltó helyen, a Hunyadiak szarkofágjának közelében alussza örök álmát a reformáció két nagy alakja Bocskai István és Bethlen Gábor
Vajon mi lehetett az oka annak, hogy a négy Rákóczi fejedelem – I. és II. Rákóczi György, illetve I. és II. Rákóczi Ferenc – közül a dédapa és nagyapa református volt, az unoka és dédunoka pedig római katolikus? A válasz röviden az, hogy az
ország sorsa és az életük múlott azon, hogy vallást váltsanak. II. Rákóczi György felesége a katolikus Báthory család kemény nagyasszonya úgy tudta a főúri összeesküvésben részt vevő fia (I. Rákóci Ferenc) életét megmenteni, ha az rekatolizál.
A főúri összeesküvés helyszíne a Sub Rosa terem Sárospatakon Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (Madarász Viktor)
A református Rákóczi családban a feleségek közül egyedül Lorántffy Zsuzsanna volt református, a többiek katolikusok
Különösen érdekes és a magyar történelem sokszínűségére, vallási, földrajzi hovatartozására jellemző a Rákócziak és a Zrínyiek találkozása. A Rákócziak az ország keleti térségét és Erdélyt birtokolták, gyakorolva a református és a katolikus
hitet egyaránt. A Zrínyiek az ország délnyugati vidékén, Bécshez kötve éltek félig horvátként, félig magyarként óriási birtokaikon. Mind a két család kiemelkedő politikusai ugyanazt akarták, mint a többi politikában szerepet játszó magyar főúr,
az ország egyesítését. Ezért került vérpadra Zrínyi Péter, majd a bécsi vadkan elé Zrínyi Miklós. Ezért kellett száműzetésbe vonulnia Rákóczi Ferencnek és édesanyjának, Zrínyi Ilonának. Ezért kellett idő előtt meghalnia Bocskainak, s menekülnie hazájából az evangélikus Thököly Imrének. Láthatjuk, a vallás hol összeköt, hol elválaszt. Hogy ki volt „jobb magyar”? A református, vagy a katolikus? Attól függött mindig, hogy miképpen kötődött a vallásához, s legalább ennyire fontos, miképpen a hazájához.
Mert Pázmány Péter nagy ember volt, jelentős államférfi, kiemelkedő egyházi szerepe mellett. De milyen ember volt az őt később követő Kollonich Lipót? Az osztrák–horvát gyökerekkel rendelkező, de esztergomi magyar érsek, messze esett
elődje értékeitől. Pedig nem volt tehetségtelen, csak éppen a szemlélete érzékelteti a magyar történelemben elfoglalt helyét. Tevékenységét a tőle származó idézet fejezi ki: „Magyarországot rabbá, koldussá, végül katolikussá teszem!” Amikor
a kis Rákóczit elszakították édesanyjától, Kollonich gyámsága alá helyezték, aki cseh és osztrák iskolákban próbálta „átneveltetni” a gyermeket. Nem sikerült, mint a történelmi példa igazolta.
Kollonich Lipót, a roszemlékű esztergomi érsek. Győr belvárosában a Mária oszlop, amit Kollonich érsek – korábban győri püspök – állíttatott 1686-ban, Buda visszafoglalásának napján
Magyarországon és Erdélyben a vallásnak már nincs olyan meghatározó szerepe, mint például a 16–17. században volt. Azt azonban nyugtázzuk elégtétellel, hogy még mindig nagyobb, mint tőlünk nyugatra, ahol pedig annyi vér folyt a katolikusok és a reformátusok között. Lehet, hogy akkor is csak a hatalomért és a pénzért.
A 21. századi Magyarországon és Erdélyben egymást követően épülnek a római katolikus templomok, református emlékművek. A csíkszeredai római katolikus angyalos templom, a siófoki evangélikus templom, továbbá a pesterzsébeti református templom három példa a tucatnyi Makovecz-épület közül. A kiragadott templomépületek igazolják a magyar építőművészet egyik legnagyobb alakjának és magyar gondolkodójának ökumenikus világnézetét
A történelem kereke forog! Ki tudja, látva Európa mai állapotát, el kell–e vetni bármelyik bevett vallásunkat? Legyen az római katolikus, evangélikus, görögkatolikus vagy református, hogy csak a legnépesebb egyházakat említsem
meg. Ám a felsorolt keresztény vallások közös tulajdonsága, hogy voltak és vannak olyan egyéniségeik, akik maradandót alkottak a magyar történelem évszázadai alatt. Erre gondoljunk, amikor pálcát törünk bármelyik vallás fölött,
vagy csupán hitbéli elkötelezettsége mellett bárki a többi fölé emeli egyházát.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2021. szeptember 5-12. között zajlott le Budapesten. A központi rendezvényt a Hősök terén tartották. Az esemény jelentősége nem csak abban fogalmazható meg, hogy Magyarország adott otthont a világkongresszusnak. Azt is láthatjuk, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatása óta beszédeiben észrevehető „változás” jelentkezett a magyar ügyek – családpolitika, migránsválság, a kereszténység védelme – elfogadása terén
(Folytatjuk)
Bánhegyi Ferenc
Az eddig megjelent részek itt olvashatók: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,21.,22., 23.,24,, 25.,26., 27.,28.,29/1.,29/2., 30., 31., 32.,33., 34.,35., 36.,37.,38., 39., 40., 41., 42. 43,
