Az Egyesült Államok 690 millió dollárt (242 milliárd forint) ajánl fel a demokráciát ösztönző programokra világszerte az amerikai kormányzat által szervezett második, Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű konferencián szerdán – közölték Washingtonban az esemény nyitónapján. A találkozóra idén több országot is meghívtak, de Törökországnak és Magyarországnak nem küldtek meghívót.

A virtuális találkozót megnyitó közös nyilatkozatban Joe Biden elnök és Jun Szok Jol dél-koreai államfő azt hangsúlyozta, hogy a transzparens, elszámoltatható kormányzás megerősítése a kormányzottak beleegyezésével a mai idők alapvető szükségszerűsége. A dokumentum szerint a konferencián részt vevő kormányok az első, 2021. decemberi találkozó óta a cél érdekében több száz vállalást tettek jogszabályaik és politikájuk megváltoztatására.

A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján szerdán. Joe Biden kifejtette, hogy a világtörténelem válaszút előtt áll, a ma meghozott döntések pedig évtizedekre befolyást gyakorolnak a világ folyamatainak irányára.

Joe Biden: a világ válaszút előtt áll

Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését. Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár

új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.

Az elnök arról is beszámolt, hogy

új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd.

Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.

A konferencián a világ 120 politikai vezetője vesz részt, társszervezőként Dél-Korea mellett Costa Rica, Zambia és Hollandia.

Joe Biden elnök helyi idő szerint késő délelőtt szólal fel a csúcstalálkozó virtuális paneljében, amelyen részt vesz mások mellett Zuzana Caputová szlovák államfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Fredriksen dán miniszterelnök és Maja Sandu moldovai államfő.

Amerikai idő szerint kora reggel felszólalt többek között a német kancellár, a brit miniszterelnök, a francia elnök, a holland kormányfő, valamint az indiai miniszterelnök is.

Az eseményre meghívást kapott Izrael, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselt. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elmúlt napokban kialakult amerikai-izraeli politikai feszültség nem befolyásolta a meghívást. Benjámin Netanjahu és Joe Biden elnök kedden élesen szembenálló nyilatkozatokat tett az izraeli igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Kedden a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője egy sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem küldött meghívót két NATO-tagországnak, Törökországnak és Magyarországnak, úgy válaszolt, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a kapcsolatok fejlesztése és erősítése iránt Törökországgal és Magyarországgal.

John Kirby hangsúlyozta, hogy NATO-szövetségesekről van szó, amelyekkel számos kérdésben együttműködnek.

Megjegyezte, hogy az első konferenciához képest idén további országokat hívtak meg az eseményre, amelyek politikai akaratot mutattak a csúcstalálkozó céljainak erősítésére.

Előzetesen amerikai kormányzati tisztségviselők a konferencia céljaként említették, hogy biztosítsák: „a technológia a demokrácia érdekében és nem az ellen hat”. Közölték, hogy az Egyesült Államok előzetesen megállapodott tíz országgal azokról az alapelvekről, hogy a kormányok milyen keretek között alkalmazzák a titkos megfigyelő és adatgyűjtő technológiákat.

MTI / civilek.info

Fotó: United States Department