Műhelyre cserélte a színpadot: fa- és elektromos autót épített a kolozsvári opera volt énekese. Szabó Péter három évig dolgozott a faautón, míg az elektromos meghajtású gépkocsi megépítése hat évbe tellett.

Egy, úgymond Kolozsváron gyártott elektromos autóval pózolt és verte a mellét Emil Boc pár hete Bukarestben, az Európai Néppárt kongresszusa alkalmából. Az egésznek annyi volt a szépséghibája, hogy a kolozsvári polgármesternek semmiféle érdeme nincs a sportos vonalvezetésű jármű egyedi megszületésében, mely részben

egy koronkai műhelyben készült, s Szabó Péter és pár munkatársa fáradozásainak a gyümölcse.

Az eredeti koncepciójú jármű megépítése elképesztő műszaki teljesítmény, s még inkább az annak fényében, hogy tervezője és fő kivitelezője, Szabó Péter nem mérnök, hanem a Kolozsvári Magyar Opera korábbi énekese. Az, hogy felsétálhatott a világot jelentő deszkákra, tulajdonképpen a véletlen számlájára írható, ugyanis asztalosként dolgozott Marosvásárhelyen, amikor valaki énekelni hallotta, s felismerte a tehetségét.

Nemsokára már a helyi filharmónia kórusában énekelt, ahonnan felkerült Kolozsvárra, az opera kórusába, rövid időn belül pedig szerepet kapott a Csárdáskirálynőben. Több mint két évtizeden át volt a Kolozsvári Magyar Opera szólóénekese, mígnem úgy döntött, hogy lezárja színpadi pályafutását.

„Viszketett a kezem, hogy alkossak valamit”

– idézi fel a döntés fő okát.

Az is hozzájárult, ismeri el, hogy úgy érezte, 55 évesen túl idős ahhoz, hogy hősszerelmeseket alakítson.

Egy hintóval kezdődött

A kétkezi munkával történő alkotás iránti vonzalma nem volt újkeletű, fiatal korában szobrászkodott is, s a műszaki talentumért sem kellett soha a szomszédba mennie. Az elektromos autónak azonban voltak előzményei, elsőként egy hintó. Ezt még 2010-ben, operai pályafutása idején építette Szabó Péter, pusztán kedvtelésből.

Két évre rá úgy érezte, hogy nagyobb kihívásra vágyik, s belevágott egy faautó építésébe. Amikor először hallottam, hogy egy vásárhelyi ezermester fából épített személygépkocsit, kezdetleges, karikatúraszerű tákolmánynak képzeltem a járgányt. Így aztán döbbenten, valószínűleg kikerekedett szemmel, s még az is lehet, hogy tátott szájjal bámultam, amikor riportalanyom bevezetett a koronkai háza melletti, garázsként is szolgáló műhelyébe, s megláttam az autót. Egy lenyűgözően elegáns, erőt sugárzó, karakteres járművet pillantottam meg, a karosszériája nem a fém ridegségével, hanem a fa melegségével csillogott.

Hívogatott, hogy érintsem meg, húzzam végig az ujjaimat a finoman megmunkált ívelt felületeken. Egy James Bond film kelléke lehetne, futott át az agyamon.

A teljes egészében saját tervezésű autó alváza és az alkatrészei fémből vannak, a karosszéria azonban rétegelt kőrisfából, ahogyan fa a kormány, a kapcsolók és az ablaktörlők is. Azért esett a kőrisre a választása, mert nem csak kemény, hanem rugalmas is, magyarázza Szabó Péter. Három köbméter faanyagot dolgozott fel, aminek azonban legfeljebb a 25 százaléka került bele az autóba, az ívelt formák miatt rengeteg volt a hulladék.

A fára 11 réteg lakk került, így aztán tökéletesen vízálló. A karosszéria egy része pácolt fából készült, ami patinát, retró stílust ad az autónak. „Ez iparművészet” – mondja önérzetesen az alkotó, s a kijelentésben szemernyi túlzás sincs.

Egy forgatócsoport Nagy-Britanniából utazott el Koronkára, hogy klipet forgasson a faautóról, s elnézve a járművet, arra gondolok, megérte a fáradtságot.

Az automata sebességváltós személygépkocsit egy hathengeres Ford Taunus motor hajtja. A gyönyörű jármű megfordult több kiállításon és vásáron, volt többek között a Hungexpón, Frankfurtban, Nürnbergben és Bukarestben. Bár nincs forgalomba íratva, s ezért közutakon nem közlekedhet, az alkotója elismeri, hogy párszor kimerészkedett vele Koronka utcáira. Elmondása szerint Romániában esélytelen megpróbálkozni a forgalomba íratásával.

300 lóerő, 450 km hatótávolság

Az elektromos autó megépítésére egy kolozsvári informatikai cég, az Arobs tulajdonosa kérte fel Szabó Pétert, miután látta a keze alól kikerült faautót. Ez műszakilag komplexebb feladatot jelentett, hat évet vett igénybe, s informatikusok is részt vettek a projektben.

elektromos autó

Áramvonalas karosszériát kapott az elektromos autó | Fotó: Szabó Péter archívuma

A tervezés a dizájnnal kezdődött, először egy makettet készített. A járműhöz egy Audi A8-as felfüggesztését használták, a karosszéria karbonszálból készült. Az autót két darab, egyenként 150 lóerős, a kerekekbe beépített villanymotor hajtja. Be van íratva a forgalomba, ami nagyrészt Nicolae Ciucă volt kormányfőnek köszönhető, aki látta egy kiállításon, s közbenjárt az illetékes hatóságnál. Kolozsváron elég sokat közlekedtek vele, egyszer pedig az autópályára is kimerészkedtek. A hatótávolsága egyszeri töltéssel 450 km, a végsebessége kérdéses.

„300 lóerő van benne, 300 kilométerrel kellene menjen, de mi csak 120 km/órával mentünk. Ez egy kézzel épített autó, lehet, hogy nem ajánlatos túl gyorsan száguldozni vele”

– mondja Szabó Péter. A jármű önköltségi ára meghaladja a 450 ezer eurót, a költségeket az Arobs állta. A két gépkocsit nem teljesen egyedül építette, Csákány József „Öcsi”, Mátyus Csaba és Ritz István fontos munkatársai voltak, hangsúlyozza.

Az első és ezidáig egyetlen erdélyi elektromos autó megalkotóinak az elképzelése az, hogy legyártsanak belőle egy tízdarabos sorozatot. Ehhez azonban egy kisüzemre volna szükség, ami jelentős befektetést feltételez, a finanszírozás pedig egyelőre megoldatlan.

Szabó Péter azonban addig sem nyugszik a babérjain, amíg az anyagi akadályok elhárulnak.

„Háromkerekű biciklit akarok építeni, fűthetőt, kabrió megoldással. Kőrisfából lesz, rétegelt anyagból még a rugókat is megoldom. Télen nekifogok”

– mondja.

Az eddigi projektjeiben élt meg nehéz pillanatokat, volt rá példa, hogy egyheti munka eredményét kellett kidobni, azonban, állítja, sosem fordult meg a fejében, hogy feladja.

„Az Istenbe vetett hit nélkül nem tudtam volna megcsinálni. Tőle kaptam az erőt, imádkoztam”

– árulja el, hogy mi segítette át a nehézségeken.

Maszol

Kiemelt kép: Szabó Péter a kőrisfa autóban | Fotó: Szabó Péter archívuma