Brüsszel vezető diplomatája elmondta, mire készülnek. Küszöbön az orosz szankciók meghosszabbításának kérdése, a gazdasági sikerekkel finoman sem büszkélkedhető EU pedig eltökélt: erre a jövőben is szükség van. Csakhogy Magyarország ezzel nem ért egyet.
Szokatlanul nyílt interjút adott az Európai Unió vezető diplomatája a Financial Timesnak. Kaja Kallas ebben az Európára váró egyik legfontosabb gazdasági döntés kapcsán terítette ki a brüsszeli lapokat. Ez nem más, mint az orosz szankciók jövője.
A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő arról beszélt, hogy az EU egy „B tervet” készít elő azért, hogy hogyan tartsák fenn az Oroszország elleni gazdasági szankciókat arra az esetre, ha a Trump-adminisztráció felhagyna az ukrajnai béketárgyalásokkal és Moszkvához próbálna közeledni.
Kaja Kallas kissé egyoldalú értékelése szerint, ők látják a jeleit annak, hogy Amerika fontolgatja az ukrán-kérdés elengedését és azt, hogy egyáltalán próbáljanak-e megállapodni az oroszokkal, „mert az nehéz”. Tény, hogy az amerikai kormányzat kilátásba helyezte, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben nem történik előrelépés a béke érdekében, de mindez inkább a nyomásgyakorlás része, ami ugyanúgy szól az ukránok felé is.
Mindenesetre Kallas szavaiból kiderült, Brüsszelben azon aggódnak, hogy az amerikaiak a békemegállapodás részeként gazdasági közeledést is előirányoznak Moszkvával. Ez szerinte azért ijesztő, mert egyes EU-országok követelni fogják az EU-tól, hogy a következő hónapokban tegyen lépéseket az Oroszország elleni uniós szankciók feloldása érdekében.
Hogy ez a gazdasági eredményekkel finoman sem büszkélkedhető Európának, miért okozna problémát – hacsak nem ideológiai alapon –, az nem egészen világos. De Kallas azt is elmondta, hogy az európai tisztviselők tartanak amiatt is, hogy az Egyesült Államok esetleg engedélyezheti a vállalatainak a gazdasági együttműködés újraindítását Oroszországgal, miközben az uniós vállalkozásoknak ez továbbra sem lehetséges.
A csúcsdiplomata ezen a ponton „dobta le az atombombát” és jelentette be, hogy
létezik egy B terv is, amely rendelkezik arról, hogyan lehet és kell továbbra is gazdasági nyomást gyakorolni Oroszországra, ha Magyarország júliusban megakadályozza az EU gazdasági szankcióinak meghosszabbítását.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kallas azt is hangsúlyozta: Brüsszel továbbra is arra összpontosít, hogy minden tagállam között összhang jöjjön létre.
„Igen, van egy B terv is, de az A terv szerint kell dolgoznunk, mert különben a B tervre kezdünk koncentrálni és akkor az fog történni” – érvelt. Jelezte azt is, hogy tárgyalások folynak Washingtonnal és más nemzetközi partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a nyugati szankciós rendszer érvényben maradjon.
A Financial Times megjegyezte, hogy az egyik lehetőség az, hogy a nemzeti kormányok egyénileg fogadják el a szankciókat a magyar vétó megkerülése érdekében: például Belgium királyi rendeletet ad ki, amely 190 milliárd euró értékű orosz állami vagyont tart befagyasztva belga földön. A belga kormány nem kívánt nyilatkozni a témában.
Kaja Kallas végezetül azt is leszögezte, hogy az Európai Unió nem fogad el akármilyen békemegállapodást. Szerinte ugyanis egyetlen uniós ország sem fogadná el a Krím Oroszországhoz tartozásának elismerését, ami viszont az amerikai javaslat eleme, de vörös vonal Kijev számára.
Az európai oldalon ezt újra és újra elmondtuk. A Krím Ukrajna – szögezte le a kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.
Borítókép: Kaja Kallas
Forrás: Facebook/Kaja Kallas
