Az ukrajnai 90 millárd eurós hitelfelvételi terv kapcsán, a magyar kormány álláspontja szerint az Alaptörvény tiltja Magyarország részvételét az Európai Unió (EU) által Ukrajna finanszírozására javasolt közös hitelfelvételben. Ez a tilalom a magyar kormány értelmezése szerint abból ered, hogy az Alaptörvény szigorú feltételekhez köti az államadósság növelését. A magyar vezetés következetesen elutasítja az EU által javasolt közös hitelkonstrukciókat, a legutóbbi, orosz befagyasztott vagyonból származó hitel kapcsán is.
Az Alaptörvény N) cikke a közpénzügyek alkotmányos rendjének alapelvi kiindulópontját rögzíti, amikor a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét írja elő. Ez a rendelkezés nem önmagában értelmezendő, hanem az Alaptörvény 36–37. cikkeivel összhangban, amelyek konkrét alkotmányos korlátokat állítanak az államadósság alakulásával szemben.
Az Alaptörvény 36. cikk (4) bekezdése tiltja olyan költségvetés elfogadását, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a GDP felét.
Az (5) bekezdés pedig előírja, hogy mindaddig, amíg az államadósság GDP felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
A 37. cikk (2)–(3) hasonló logikai rendszeren belül értelmezhető. A költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) kivételeitől eltekintve – nem vehető fel kölcsön és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely 50% fölé vinné az államadósságot, illetve 50% felett nem növelhető az államadósság/GDP arány az előző évhez képest.
A 37. cikk (7) kimondja, hogy Magyarország az EU olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, csak az Országgyűlés kétharmados, egyedi határozatával adott felhatalmazás alapján, majd a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.
A 37. cikk (4) bekezdése 50% feletti államadósság esetén az Alkotmánybíróság érdemi felülvizsgálatát a költségvetési és adótörvények körében alapjogilag erősen korlátozza (főszabály szerint csak néhány nevesített alapjog sérelméhez kapcsoltan semmisíthet).
E logikát jól illusztrálja az Országgyűlés 2025. márciusi döntése a „Fegyverezzük újra fel Európát” (REARM Europe) program hitelfelvételi eleméről. A parlament 138 nem, 29 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett politikai nyilatkozatban utasította el a közös európai hitelfelvételt. A nyilatkozat kifejezetten rögzítette, hogy Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével, ugyanakkor e cél megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti, és az Alaptörvény értelmében csak kétharmados országgyűlési felhatalmazás és kormányzati egyedi döntés alapján járulhatna hozzá olyan uniós hitelfelvételhez, amely magyar fizetési kötelezettséget keletkeztet.
A magyar alkotmányos adósságfék tényleges működését az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata is megerősíti.
A 3234/2020. (VII. 1.) AB határozat, a 29/2022. (XII. 6.) AB határozat és a 3214/2023. (V. 5.) AB végzés egyaránt abból indul ki, hogy amennyiben az államadósság a GDP 50%-át meghaladja, az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése nemcsak a jogalkotó költségvetési mozgásterét szűkíti, hanem az alkotmánybíráskodás tartalmát is tudatosan korlátozza. A testület ezekben az ügyekben egyértelművé tette, hogy a költségvetést, adórendszert és állami pénzügyi kötelezettségvállalásokat érintő normák alkotmányossági felülvizsgálata ilyenkor főszabály szerint csak szűk körű, nevesített alapjogok sérelméhez kapcsolódhat, és nem terjedhet ki általános gazdaságpolitikai vagy fiskális mérlegelésre.
Ez utóbbi is azt támasztja alá, hogy az államadósság szintje a magyar alkotmányos rendben meghatározó jelentőségű alkotmányos tény, amelyhez a jogalkotó és az alkotmánybíráskodás egyaránt igazodik, és amelyből következően az Európai Unió által javasolt közös hitelfelvételi konstrukciókhoz való csatlakozás nem pusztán politikai döntés, hanem szigorú alkotmányos korlátok közé szorított jogi kérdés.
Forrás: Alaptörvényblog
Fotó: depositphotos.com
