A Mirotvorec nem csupán egy névjegyzék: a tapasztalatok szerint azok, akik felkerülnek az „Ukrajna ellenségeit” listázó weboldalra, könnyen merénylet áldozataivá válhatnak. Ez a módszeres megfélemlítés ráadásul egy olyan országban zajlik, amely az Európai Unió tagja kíván lenni. Az adatbázisban már európai vezetők és ismert közéleti szereplők is megjelentek – Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Robert Fico, Peter Pellegrini, Gerhard Schröder és Silvio Berlusconi neve egyaránt szerepel rajta. Az ukrán halállista a celebeket sem kíméli.
Az ukrán halállistaként is emlegetett Mirotvorec oldalon azoknak a személyeknek az adatait teszik közzé, akiket az üzemeltetők Ukrajna ellenségeinek tartanak. Az oldal működését több szál is az ukrán belügyminisztériumhoz és a kormányzathoz köti, így közvetve Volodimir Zelenszkij elnökhöz is. Több esetben előfordult, hogy az érintetteket azután gyilkolták meg, hogy adataik és lakcímük megjelent az oldalon. Külön aggodalomra ad okot, hogy a listán Orbán Viktor és Szijjártó Péter neve is szerepel, sőt még kiskorúaké is. Az oldal készítői a kegyeleti határokat sem tartják tiszteletben, de már öt orosz paralimpikont is felvettek az adatbázisba.
A Za Novomoszkovszk orosz regionális hírportál arról írt, hogy az Oblivszkajai járás vezetője, Nyikolaj Terekhov is felkerült a Mirotvorec nevű ukrán adatbázisba. A portál szerint Terekhovot azért listázták, mert a weboldal készítői szerint közreműködött Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésében. A Mirotvorec oldalán közzétett adatlapon azt írták:
„Az érintett orosz tisztviselő tudatosan követett el Ukrajna nemzetbiztonsága, békéje és a nemzetközi jogrend elleni cselekményeket, valamint egyéb bűncselekményeket”.
Az Al Jazeera beszámolója alapján Gerhard Schröder volt német kancellár neve 2018 augusztusában került az adatbázisba. Schröder korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva 2014-es krími annektálása „olyan valóság, amelyet egy napon el kell ismerni”.
Az oldal üzemeltetői ezt úgy értékelték, hogy ezzel megpróbálja igazolni az annektálást. Berlin tiltakozott Schröder feketelistára kerülése ellen, és felszólította Ukrajnát a weboldal betiltására. A volt kancellár felesége attól tartott, hogy a férjét támadás érheti.
Nem csoda, hisz az etikai és személyiségi jogi kérdések mellett fennáll a legsúlyosabb veszély, a fizikai likvidálás.
Több áldozatot is azután gyilkoltak meg, hogy adataik és pontos lakcímük megjelent az oldalon. 2015-ben két sokkoló gyilkosság is történt. Oles Buzina ukrán újságírót azután ölték meg lakása közelében, hogy a Mirotvorec közzétette a címét; a nyomozás eredménytelen maradt. Egy nappal korábban Oleg Kalashnikov volt parlamenti képviselőt is meggyilkolták saját otthonában, miután az ő adatai is felkerültek a listára.
Az egyik legmegdöbbentőbb eset Andrij Portnov ukrán ellenzéki politikusé, akit Madridban gyilkoltak meg nem sokkal azután, hogy a Mirotvorec „Kazbek ügynök” néven listázta és árulónak bélyegezte. Halála után a honlapon azonnal megjelent a fotója a hírhedt piros felirattal: „Likvidálva.”
Az ukrán Mirotvorec weboldal felvette adatbázisába Peter Pellegrinit, Szlovákia elnökét is – számolt be róla a Gazeta decemberben. Pellegrini korábban érzékeny kérdésnek nevezte azt az uniós tervet, amely szerint a Belgiumban befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna támogatására fordítanák. Az államfő arra figyelmeztetett, hogy nem világos, milyen hatással lennének az esetleges garanciák az eurózóna stabilitására nézve. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott: támogatni kell az Egyesült Államok béketörekvéseit.
Hangot adott véleményének, miszerint tárgyalóasztalhoz kell ülni Vlagyimir Putyinnal, mert ha továbbra is tíz- és százmilliárd eurókat küldenek fegyverekre és katonai eszközökre, az csak elnyújtja a konfliktust.
Az adatbázisban szerepel Robert Fico szlovák miniszterelnök neve is.
A feketelistára felkerült a 2023-ban elhunyt Silvio Berlusconi is, több francia törvényhozó, Roy Jones Jr. egykori bokszvilágbajnok, valamint számos orosz pop- és filmsztár is,
amiért Oroszország felől utaztak a Krím félszigetre. Donald Trump nevét az amerikai elnökválasztási győzelme után eltávolították az adatbázisból. Nemrég Orbán Viktor miniszterelnök és a TEK főigazgatója, Hajdu János neve is megjelent a listán.
Hajdu János azzal haragította magára az ukránokat, hogy a TEK részt vett a hazánkon áthaladó aranykonvoj lekapcsolásában.
A listára már korán felkerült Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Bocskor Andrea volt európai parlamenti képviselő, később pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is. Mindez azt mutatja, hogy
Kijev ellenségként kezeli mindazokat, akik a nemzetközi jog és a kisebbségi jogok betartását kérik számon rajta.
Bulgáriában is felháborodást okozott, amikor volt államfők, újságírók és a parlament alelnöke, Krisztian Vigenin neve is felkerült rá.
Ugyancsak 2018 augusztusában a weboldal nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a Pink Floyd egykori tagját, Roger Waterst, miután a zenész arról beszélt, hogy Oroszországnak több joga van a Krímhez, mint Ukrajnának. A névsor folyamatosan bővül: februárban Gianni Infantino FIFA-elnök is felkerült rá az orosz futball visszatéréséről tett kijelentése miatt – írja a V4NA.
Korábban Woody Allen amerikai filmrendezőt is listázták, miután részt vett a moszkvai nemzetközi filmhéten.
Szergej Csigrakov, művésznevén Csizs, a Csizs és Társai együttes alapítója és énekese a NEWS.ru-nak adott interjúban beszélt arról, hogy neve idén februárban felkerült az ukrán Mirotvorec adatbázisába. A rockzenész elmondta, nem tudja, miért került fel a listára, és az egész ügyet egyáltalán nem tartja fontosnak. Mint fogalmazott, nem foglalkozik vele, nem aggódik miatta, és nem is érdekli, hogy szerepel az oldalon.
Hozzátette, az sem jelent számára problémát, ha emiatt esetleg nem léphet fel Európában, mert szerinte Oroszországban bőven van lehetőség koncertkörutakra. A zenész úgy látja, hazájában elegendő helyszín van ahhoz, hogy folytassa a fellépéseket, ezért nem tart attól, hogy a lista érdemi hatással lenne a pályájára.
A Mirotvorec adatbázis 2014-ben indult, és létrehozását Anton Gerascsenko ukrán politikushoz kötik, aki akkor a belügyminisztérium tanácsadójaként tevékenykedett. Két évvel később, 2016-ban maga Gerascsenko jelezte, hogy a projekt hivatalosan is „elektronikus médiakiadvánnyá” alakult, vagyis a vitatott, halállistákat közlő oldal intézményes keretek közé került.
Azóta az adatbázis folyamatosan bővült, ma már több tízezer nevet tartalmaz – politikusokét, újságírókét és közszereplőkét egyaránt.
Szakértők szerint ilyen részletes információkhoz nehéz állami háttér nélkül hozzáférni, Kijev ugyanakkor továbbra is magánkezdeményezésként hivatkozik az oldalra.
Zelenszkij korábbi érvelése több ponton is megkérdőjelezhető. Noha azt mondta, nincs ráhatása az oldal működésére, és az üzemeltetőket sem ismeri, a Mirotvorec létrehozása Anton Gerascsenkóhoz köthető, aki hosszú ideig töltött be különböző kormányzati tisztségeket. Ráadásul Ukrajna az Európai Parlament többszöri felszólítása ellenére sem lépett fel a halállista ellen.
Volodimir Zelenszkij 2019-ben azt mondta: elnökként nem tud weboldalakat bezárni.
Ez a módszeres megfélemlítés ráadásul egy olyan országban zajlik, amely az Európai Unió tagja kíván lenni.
Josep Borrell, az EU korábbi külügyi főképviselője levélben ismerte el, hogy a személyes adatok közzététele beleegyezés nélkül elfogadhatatlan, és sürgette az ukrán hatóságokat a tartalom eltávolítására. Azonban, ahogy azt Gál Kinga és Bocskor Andrea Fideszes EP-képviselők is hangsúlyozták: az ígéreteken túl semmi nem történt. Ukrajna továbbra is fenntartja ezt a „digitális pellengért”, amelyet gyakran használnak arra, hogy zsarolják a nekik nem tetsző külföldi politikusokat. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már egy 2016-os, az ukrajnai emberi jogi helyzetet vizsgáló jelentésében is nyíltan bírálta a Mirotvorec működését.
2022-ben pedig már arra is utaltak egy jelentésben, hogy a portál kapcsolatban állhat az ukrán biztonsági szolgálatokkal.
A Human Rights Watch szerint a Mirotvorec veszélyezteti az újságírók és jogvédők biztonságát, és sérti a magánélethez való jogot. Az ENSZ emberi jogi bizottsága vizsgálatot sürgetett, valamint a személyes adatok eltávolítását kérte az oldalról – számolt be róla a Factcheck.
A Mirotvorec oldalán megrázó tartalom fogadja a látogatókat: a főoldalon egy olyan montázs szerepel, amelyen feltételezhetően orosz katonák holttestei láthatók. A képeken az elhunytakat méltatlan módon ábrázolják, ami már a kegyeletsértés határát súrolja.
A felvételek annyira megrázóak, hogy azokat nem közöltük, azonban itt megtekinthetőek.
Fotó: Facebook/ Volodimir Zelenszkij (Володимир Зеленський)