Az Opus kizárásával a magántulajdonú vállalatok közül már csak külföldi cégek maradhatnak a támogatási lehetőségek közelében

Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. nem vehet részt az uniós helyreállítási alapból finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokon. A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága szerint a Mészáros Csoporthoz tartozó vállalat nem felelt meg az előírt átláthatósági követelményeknek. A döntést azonban máris politikai vita övezi: Hortay Olivér szerint gyanús körülmények között született meg a kizárás.

Az átláthatóságra hivatkozva zárták ki a pályázatból

A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága augusztus 10-én döntött úgy, hogy kizárja az Opus Titászt az RRF, vagyis az uniós helyreállítási alap keretében meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból.

A döntés indoka az volt, hogy az MFB megítélése szerint a vállalat nem teljesítette az úgynevezett átláthatósági követelményeket.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint az Európai Bizottság alapvető feltételként határozta meg, hogy a támogatásokra csak teljesen átlátható tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatok pályázhatnak.

A tárca közölte: tudomásul veszi az MFB igazgatóságának döntését.

A Mészáros Csoporthoz tartozó vállalat maradt ki

Az ügy azért is keltett különös figyelmet, mert az Opus Titász a Mészáros Csoporthoz tartozik, és Északkelet-Magyarország egyik meghatározó áramelosztója.

A vállalat mintegy négyszáz település villamosenergia-ellátásában érintett, így egy ilyen volumenű hálózatfejlesztési programból való kizárása az ellátásbiztonság szempontjából sem közömbös.

A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországnak olyan energetikai rendszerre van szüksége, amely biztonságosan és kiszámíthatóan képes ellátni az országot. Ehhez szerintük folyamatos hálózatfejlesztésre, valamint korszerűbb és rugalmasabb infrastruktúrára van szükség.

Hortay Olivér szerint gyanús a döntés

A kizárásra Hortay Olivér energiapiaci szakértő, immár a Fidesz országgyűlési képviselője is reagált.

Hortay arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Opus Titásznál átláthatósági problémát állapítottak meg, a német tulajdonú vállalatok esetében szerinte nem merült fel hasonló kifogás.

A képviselő szerint különösen figyelemre méltó, hogy az Opus kizárásával a magántulajdonú vállalatok közül már csak külföldi cégek maradhatnak a támogatási lehetőségek közelében.

Egy másik bejegyzésében Hortay kifejezetten gyanúsnak nevezte a döntést, és arra is rámutatott, hogy az Opus Titász mintegy négyszáz település áramelosztásáért felel Északkelet-Magyarországon.

„Így nem lesz könnyű javítani az ellátásbiztonságot” – írta.

Ki járhat jól a kizárással?

A döntés egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy kik vehetnek részt azokon a pályázatokon, amelyekből az Opus Titászt kizárták.

Miközben a kormányzat az uniós előírásokra és az átláthatósági követelményekre hivatkozik, a kritikusok azt vizsgálják, hogy a szabályok alkalmazása minden pályázóra azonos módon történik-e.

Az ügyben így két, egymással szemben álló értelmezés alakult ki: a kormányzati álláspont szerint egy uniós feltétel teljesítése miatt kellett kizárni a vállalatot, míg a politikai kritikusok azt kérdezik, miért éppen a Mészáros Csoporthoz tartozó társaságnál merült fel az átláthatóság problémája.

A vita várhatóan tovább folytatódik, különösen azért, mert az Opus Titász kizárása nemcsak egy vállalat üzleti lehetőségeiről, hanem egy jelentős magyarországi áramhálózat fejlesztéséről is szól.

Magyar Nemzet, MTI, demokrata.hu

Címlapkép: Az E.ON Hungária Csoport új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomás az átadása 2026. június 17-én – Fotó: MTI/Katona Tibor