A világ egy veszélyes hellyé vált, mindenki attól retteg, hogy az izraeliek terrorszervezet ellen folytatott háborúja átcsaphat egy országok közötti konfliktusba – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Eközben a szomszédunkban ott az orosz-ukrán háború és a Balkánon is nyugtalanság van. Amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig az orosz-ukrán háborúban Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be – tette hozzá.

Ez már nem csak az ott élő népek ügye

A kormányfő szerint a közel keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne csapjon át háborúba, mert az már nem csak az ott élő népek ügye lesz, hanem a mienk is, mert abból menekültek lesznek, háborús pusztítás lesz, újabb gazdasági kiadások és költségek jelentkeznek Európa számára.

„Ukrán ügyben viszont háborús hangulat van Brüsszelben”

– mondta a miniszterelnök. Amíg mi orosz-ukrán háborúról beszélünk, addig a brüsszeli vezetők úgy beszélnek erről, mint a saját háborújukról. Mostanra oda jutottunk, hogy komolyan felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába, ami egy újabb fejezetet nyitott a háborúban. Orbán Viktor szerint

a nagy kérdés most az, hogy Magyarország a háború második fejezetéből is ki tud-e maradni.

„Az nem kérdés, hogy ki akarunk maradni és amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán se fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba”– jelentette ki a kormányfő.

Hogyan tudunk ebből kimaradni?

– tette fel a kérdést a műsorvezető, hozzátéve, hogy a NATO-ból és az EU-ból is érkeznek háborúpárti hangok.

Orbán Viktor elmondta, ami a NATO-t illeti, az egy védelmi rendszer. Magyarország azért csatlakozott, mivel, ha egy NATO-tagországot megtámadnak a tagállamok a védelmére kelnek, mint mondta, arról viszont szó sincs, hogy együtt támadunk meg egy országot.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az unió ugyan nem katonai szervezet, de a tagállamoknak van katonai képessége.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden alkalommal azért dolgozik, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy Magyarországnak járó pénz ne hazánknál, hanem Ukrajnában landoljon.

A kormányfő úgy fogalmazott: a diplomáciának vissza kell venni a szerepet, és a lehető legkevesebb pénzt kell adni Ukrajnának.

A miniszterelnök úgy fogalmazott:

a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van.

„Kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők, mint média, egyetemek és politikusok egyszínűvé váltak” – mutatott rá.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy például a német sajtóban politikai oldaltól függetlenül nincs különbség olyan kérdésekben, mint például az illegális migráció.

A Brüsszelben rendezett konzervatív NatCon rendezvényének betiltása kapcsán kiemelte, hogy ez a szólásszabadság korlátozásának ez csupán egy példája.

„De az emberek munkahelyeken is hátrányt szenvednek”, amennyiben a fősodortól eltérő véleményt formálnak meg.

Mint mondta, vannak olyan példák, amelyek alapján Nyugat-Európában a szabad politikai véleményformálásért akár a munkahelyük elvesztésével is fizethetnek az emberek. A brüsszeli konzervatív konferencia betiltása kapcsán pedig arról is beszélt, hogy a hatóságok megfenyegették a helyszínt biztosító hotelt, valamint a vendégek ellátását végző céget is.

Orbán Viktor emlékeztetett: itthon a nyilvánosságban van tere a konzervatív és a liberális véleménynek is, a közösségi médiában pedig minden véleményforma megjelenhet. És itt senki sem szenved hátrányt a nyilvánosan vállalt véleménye miatt.

„Ma Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül és a magyar kormány nélkül nincs szabadság Európában” – húzta alá.

Az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, inkább menedzselni akarják

„Részt vettem most egy konferencián Brüsszelben, ahol elővettem a Soros-tervet, amiről Nyugaton mindenki azt állítja, hogy nincs” – hangsúlyozta a magyar kormányfő. Hozzátette: „Közben maga Soros György írta le, ő írta alá, ő publikálta. A konferencián felolvastam. Ott sem volt evidens, hogy ez az anyag létezik” – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, hogy ebben a 2015-ös tanulmányban egy hat pontos terv van ismertetve, arról hogyan kell rendezni a migrációs válságot.

  • Az első tétel: hogy minden évben be kell engedni egy millió migránst Európába.
  • Második pont: mivel az Uniónak nincsen elég anyagi fedezete, bocsásson ki kötvényt, vegyen fel hitelt.
  • A harmadik pont: A migránsokat kibocsátó országokkal az Unió hozzon létre biztonsági zónákat, hogy minél kevesebb kockázattal el tudjanak jutni Európába.

A terv lényege,  a miniszterelnök szerint „szétverni Európát, visszaszorítani a kereszténységet, lenyomni a hagyományos európai értékeket és egy gazdasági értelemben nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat létrehozni”– húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, inkább menedzselni akarják.

„Mi közben azt mondjuk, senki ne mondja meg a magyaroknak, kivel akarunk együtt élni”

– mondta Orbán Viktor.

A kormányfő szerint ha megengedik, hogy a migránsok átlépjék a határt, akkor azok az emberek soha az életben nem fognak hazamenni, még akkor sem, ha elutasítják a kérelmeiket. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a migránsoknak hol kell várakozniuk, amíg elbírálják a kérelmeket.

Igazuk van a gazdáknak

A miniszterelnök a mezőgazdasági demonstrációkat úgy ítélte meg, hogy a háború és az ukrán gabonadömping szoros kapcsolatban vannak egymással, ez a háború következménye. – Meg tudjuk védeni a saját piacunkat, húszmillió embert képesek vagyunk ellátni, az a bajunk, hogy nem tudjuk eladni az európai piacra a felesleges terményeinket, az olcsó ukrán gabona miatt elveszítjük a piacainkat és a bevételünket – fogalmazott. Szerinte ez a gazdák megélhetését fenyegeti, ezért fogadtak el egy ötpontos cselekvési tervet.

Az ukrán oligarchák és az ukrán területeket felvásárló nagy amerikai cégek nyernek az üzleten, emiatt lázadnak a gazdák, és igazuk van

– szögezte le Orbán Viktor.

Háború vagy béke

A kormányfő az uniós vezetés munkájáról elmondta: megbukott a zöld átmenet, a középosztály megerősítése, a migráció kezelése, „kötésig állunk egy háborúban”, ám az unió vezetése minden kitűzött fontos célját elbukta, menniük kell, nem érdemelnek több esélyt. – Választási kampányban vagyunk, lőni és tölteni, azaz harcolni kell, képviselni a véleményünket. Azt szeretnék elmondani az embereknek, hogy a legfontosabb kérdés a háború.

Két út áll előttünk, a békepártiság vagy a háborúpártiság.

– A magyar baloldal, ami Brüsszelből kapja a pénzét, és a brüsszeli bürokraták háborúpártiak, mi és az európai emberek békepártiak vagyunk. Békepárti többség kell Európában, ez a választás tétje – mutatott rá Orbán Viktor.

Orbán Viktor azt mondta, „a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk”. Amikor a brüsszeli vezetőket hallgatom – folytatta -, ők úgy beszélnek erről a háborúról, mint a saját háborújukról, ők benne vannak.

Elmondta,

azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, majd fegyvereket, harckocsikat, aztán jönnek a repülők, aztán most már arról beszélnek, miután vesztésre állnak „az ő háborújukban”, hogy előbb-utóbb katonákat is kell küldeni.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nehéz a helyzet, Európában háborúpárti kormányok vannak, Magyarország egyedül van, csak a Vatikán van még a béke álláspontján. Orbán Viktor szerint Magyarországnak ki kell tartania, mert arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás.

Forrás: Kossuth Rádió / Magyar Nemzet / hirado.hu

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán