A Civilek Podcast harmadik epizódjában Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke adott átfogó képet az elmúlt másfél évtized tapasztalatairól és a civil érdekvédelem jelenlegi kihívásairól. A beszélgetés fókuszában a munkavállalói érdekképviselet helyzete, valamint a nemzetközi nagyvállalatok hatása állt.

Csizmadia László visszatekintése szerint a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás egyik legsúlyosabb következménye a szervezett érdekvédelem gyengülése volt. A munkavállalók többsége egyéni stratégiákkal próbálta megőrizni egzisztenciáját, miközben a korábbi szakszervezetek sok esetben a saját fennmaradásukra koncentráltak, nem pedig a dolgozók érdekeire.

A CÖF–CÖKA az elmúlt években a Munkástanácsok Szövetségével lépett partnerségre, hogy a munkavállalói érdekek képviseletét új alapokra helyezzék. Csizmadia László szerint a mai szakszervezetek nagy része még mindig a rendszerváltozás előtti beidegződéseket hordozzák, és nem tudtak igazán alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez.

A beszélgetés során hangsúlyosan szóba került az iparosítás hatása is. A CÖF-CÖKA elnöke kiemelte, hogy számos kulcsfontosságú gazdasági ágazat – különösen az élelmiszeripar – került külföldi kézbe, ezzel hosszú távon súlyosan korlátozva a hazai vállalkozások mozgásterét.

A multinacionális cégek megjelenésével új szemlélet honosodott meg, amely nem a munkavállalók jólétére, hanem a profit maximalizálására koncentrál.

Csizmadia László szerint a „szakszervezet” kifejezés mára lejáratódott, de az érdekvédelem szükségessége továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A tulajdonos és munkavállaló közötti kiegyensúlyozott viszony megteremtése a cél, ahol minden fél részesül a közös sikerből.

Egy új megközelítést jelent a CÖF–CÖKA és az egyenlő.hu szakszervezet közötti stratégiai megállapodás, amely egy közös célra – a kölcsönös megbecsülésen alapuló együttműködésre – épül.

A „mindenki egy hajóban evez” elv alapján arra törekednek, hogy a munkavállalók tisztességes javadalmazást és megfelelő munkakörülményeket kapjanak, miközben a vállalkozások is fejlődnek.

Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a magyar kiskereskedelmi piac telítődött, mivel hat multinacionális élelmiszer-kereskedelmi vállalat uralja a teret.

Csizmadia László élesen kritizálta ezek működését, amelyek szerinte „elszívják a levegőt” a hazai cégek elől. Az árrésstopok és árszabályozások csak ideiglenes megoldások, szerinte hosszú távon egy állami élelmiszerkereskedelmi lánc vagy megerősített magyar cégek jelenthetnek kiutat.

Különösen fontos lenne, hogy ezek a cégek ne csupán árban, hanem munkakörülményekben és munkabérben is versenyezzenek. A kartellgyanús bérpolitikák visszaszorítása szintén kulcsfontosságú lenne a munkavállalói mobilitás érdekében.

A CÖF-CÖKA elnöke a beszélgetés során arról is beszámolt, hogy a legnagyobb magyarországi civil szervezet miért is állt a dolgozók mellé és miként érte el például azt, hogy szenteste napján ne kelljen pult mögé állniuk a kereskedőknek. Hozzátette, az is civil kezdeményezés volt, hogy az általános iskolákban választani lehessen a hittan és az erkölcstan közül, ami talán természetes egy keresztény alapértékű országban.

Csizmadia László szerint a magyar társadalmi és gazdasági struktúra újragondolása csak alulról felfelé építkezve lehetséges. Ebben kulcsszerepet játszanak a civil szervezetek, az érdekvédelmi törekvések, és minden olyan együttműködés, amely a társadalmi békét és igazságosságot szolgálja.

Zárásként arról is szót ejtett, hogy a PEUCET idén novemberben fogja tartani ötödik tanácskozását.

„Több mint húsz ország képviselője lesz jelen, és talán elérjük azt, hogy a fönt és a lent egyszer csak összeér, és a keresztény nemzeti felfogás és tulajdonképpen az igazi hazafias polgárok érdeke érvényesülni fog”

– zárta gondolatait a CÖF-CÖKA elnöke.

A beszélgetéssorozat legújabb része itt tekinthető meg:

A korábbi epizódokat pedig a CÖF Youtube-csatornáján nézhetik vissza.