A Kúria elnöke egy 2025. május 22-i nyilatkozatában visszautasította a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) állásfoglalását, amely szerint a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat elfogadása szervezeti szinten sértené a bíróságok függetlenségét – írja Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az alaptorvenyblog.hu-n.

Az ügy előzménye, hogy az „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat (T/11923) szerint a Kúria kizárólagos hatáskörébe kerülne a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslat elbírálása, de a Kúria nem változtathatja meg a döntéseket (9. § (4)). Az ilyen hatáskör-telepítés nem új keletű a magyar jogrendszerben, és más speciális ügyekben is léteznek hasonló korlátozások (pl. alkotmányjogi panaszok). A Kúria, mint Magyarország legfelsőbb bírói szerve, jogosult arra, hogy a saját szerepét és függetlenségét védje, különösen, ha úgy véli, hogy egy szervezet – akár bírói érdekképviselet – olyan kritikát fogalmaz meg, amely alááshatja a közbizalmat a bíróságok iránt.

A Kúria álláspontja szerint a MABIE túlzóan fogalmaz, amikor azt állítja, hogy a hatáskör bővítése a bíróságok függetlenségét sértené. Az elnöki állásfoglalás szerint a törvényjavaslatról minden bíró, és bírókat is tagjai között tudó civil szervezet kifejtheti szakmai álláspontját, a MABIE állásfoglalása azonban túllépte a szakmaiság határát, mivel ma is ismert jogi megoldásokat hagy figyelmen kívül. Hasonló vélekedést mindeddig csak közéleti véleményformáló szervezetek nyílt politikai megnyilvánulásai tartalmaztak. Mindez új megvilágításba helyezi a MABIE bírósági érdekképviseletre hivatkozással elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét – zárul a közlemény.

Igazságszolgáltatási és szakmai szempont: a jogegység és a közbizalom erősítése

A Kúria elsőfokú hatáskörének bővítése nem gyengíti, hanem erősíti a jogbiztonságot és a közbizalmat azáltal, hogy a közélet tisztaságát érintő ügyekben, így például a szuverenitásvédelmi vagy pénzmosás elleni eljárások felülvizsgálata során közvetlenül a legfelsőbb bírói fórum jár el.  A Kúrián belül a döntéshozatal öt hivatásos bíróból álló tanácsban történik, ami a szakmai szempontok kiegyensúlyozott ütköztetését garantálja.

A törvényjavaslat előírása szerint a Kúria 45 napon belül dönt, ami különösen időszerű és hatékony jogvédelmet tesz lehetővé. Igaz ugyan, hogy klasszikus fellebbezési lehetőség ilyen ügytípusban nem áll fenn, de az ítélkezés nem egyesbíróként, hanem tanácsban történik, így a jogorvoslatot, másodfok helyett, a több bíró által meghozott döntés, valamint a jogegységi panasz és más rendkívüli jogorvoslati eszközök biztosítják. Mindez a gyors, kiszámítható és szakmailag egységes döntéshozatalt szolgálja olyan területeken, amelyek különösen érzékenyek a társadalmi bizalom szempontjából.

Alkotmányos és jogállami szempont: a hatáskörök kijelölése a törvényhozás hatásköre

Az Alaptörvény 25. cikke értelmében a bíróságok szervezetét és hatásköreit törvény szabályozza. A törvényhozás jogosult meghatározni, hogy mely ügytípusban melyik bíróság jár el elsőfokon, azaz a bírósági hatáskörök kijelölése nem a bírói kar privilégiuma, hanem az Országgyűlés felelősségi körébe tartozó kérdés. Ennek megfelelően a T/11923. számú törvényjavaslat rendelkezése, amely szerint a pénzmosás elleni szerv határozataival szembeni kereseteket közvetlenül a Kúria bírálja el az Alaptörvény keretei között marad, és nem példa nélküli megoldás a magyar jogrendszerben.

A Kúria jelenleg is elsőfokon jár el például választási, népszavazási vagy egyes bírósági szervezeti kérdésekben. A mostani javaslat tehát nem rendszeren kívüli, hanem olyan jogtechnikai megoldás, amely különösen érzékeny, közérdeket érintő ügyekben koncentrálja a döntéshozatalt a legfelsőbb bírói szervhez.

Intézményi szempont: a politikai befolyásolás kizárása és a szakmai függetlenség védelme

A Kúria közleményének legfontosabb eleme az a felismerés, hogy a bírói szervezetek, különösen a MABIE állásfoglalásai nem válhatnak politikai állásfoglalásokká, mert azzal a bírói függetlenség és a szervezeti integritás kerülhet veszélybe. A MABIE által megfogalmazott állítás, miszerint a törvényjavaslat rendszerszinten sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, nemcsak szakmai kritikát jelent, hanem politikai következtetést is tartalmazhat.

Az ilyen megnyilvánulások a Kúria szerint, ha intézményes formát öltenek, könnyen azt a látszatot kelthetik, hogy a bírói kar egésze valamely törvényhozói kezdeményezéssel szemben pozíciót foglal, ez pedig sérti az igazságszolgáltatás pártatlanságának elvét.  A Kúria elnökének nyilatkozata, miszerint vizsgálat alá vonja a MABIE-val fennálló együttműködést nem retorzió, hanem a függetlenség védelmének eszköze: világossá teszi, hogy a bírói szervezetek szakmai jellegű érdekképviseletet gyakorolhatnak, de nem léphetnek a politikai véleménynyilvánítás színterére.

Fotó: Gémes Sándor/Délmagyar