Az Origo a 15. Alaptörvény-módosításról kérdezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki az interjúban elmondta, a változtatások közül a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának elsőbbsége az egyik legmélyrehatóbb hatással lehet a mindennapi életre. A Századvég tudományos igazgatója szerint várhatóan Brüsszelnek nem fognak tetszeni a módosítások, így újabb támadást indíthatnak Magyarország ellen. 

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény módosítását. Melyek a legfontosabb változások, mit emelne ki?

A legfontosabb újítás, hogy az Alaptörvény mostantól kimondja: az ember vagy férfi, vagy nő – ezzel a biológiai nem rögzítése egyértelmű irányt mutat a jogalkalmazás, az oktatás és a közélet számára, szembe menve a nemzetközi genderideológiai nyomásgyakorlással.

A módosítás megóvja a társadalmi stabilitást és megerősíti a család mint természetes közösség jogi alapjait.

Szintén kulcspont, hogy az Alaptörvény kimondja:

minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz – ez a jog minden más alapvető jogot megelőz az élethez való jog kivételével.

Ezzel az állam világosan kifejezi, hogy a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlásával szemben is, ha azok veszélyeztetik a gyermekek fejlődéséhez szükséges társadalmi környezetet.

A kábítószerek előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése immár alkotmányos tilalom alá esik, ami erős alapot ad a megelőzést, a közbiztonságot és a fiatalok egészségét szolgáló szigorúbb jogalkotásnak.

Fontos, nemzetstratégiai újítás a készpénzhez való jog rögzítése is. A digitális pénzrendszerek sérülékenységére adott válaszként az Alaptörvény garantálja, hogy a magyar állampolgároknak joguk van készpénzzel fizetni, ezzel biztosítva a gazdasági szabadság és önrendelkezés védelmét.

További jelentős lépés, hogy a közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra veszélyt jelentő, nem európai állampolgársággal is rendelkező személyek esetében lehetővé válik a magyar állampolgárság felfüggesztése – ez a rendelkezés a szuverenitás és a nemzeti önrendelkezés alkotmányos védelmét szolgálja, különösen a külföldi politikai befolyásgyakorlással szemben.

A települések önazonosságának védelmét szolgálja az a módosítás is, amely lehetővé teszi, hogy a túlnépesedés veszélye esetén a helyi közösségek korlátozhassák az ingatlanszerzést vagy lakcímbejelentést, így megőrizve a helyi kultúrát, hagyományokat és életformát.

Egyensúlyt teremt a kormány és a parlament között az is, hogy a jövőben a kormány rendeleti úton nem függeszthet fel törvényeket kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül – ez tovább erősíti a jogbiztonságot, miközben megőrzi a rendkívüli helyzetek kezelésének hatékonyságát.

A módosítás tehát veszélyhelyzetben szűkítette a kormány rendeletalkotási hatáskörét, és az Alaptörvény rendelkezései alapján a kormány kizárólag az Országgyűlés által, meghatározott időre adott felhatalmazás szerint alkothat a jövőben – a törvényi rendelkezéstől eltérő vagy törvény alkalmazását felfüggesztő – rendeletet.

Végül, az ügyészek nyugdíjkorhatárának 70 évre emelése – mivel a bírói és ügyészi pálya egymástól elválaszthatatlan – egyenlően, javítóan járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez, míg a „fogyatékkal élők” helyett a „fogyatékossággal élők” megfogalmazás alkalmazása érzékenyebb és korszerűbb jogi nyelvezetet honosít meg.

A módosítás egységesen azt az üzenetet közvetíti: Magyarország meg kívánja őrizni identitását, megvédi gyermekeit, közösségeit és jogi szuverenitását napjaink gyorsan változó világában.

Melyik változás befolyásolhatja legjobban a mindennapok életét?

A 15. Alaptörvény-módosítás változásai közül a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának elsőbbsége az egyik legmélyrehatóbb hatással lehet a mindennapi életre. Az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az államnak kötelessége minden más alapjogot – az élethez való jog kivételével – ennek a gyermekeket megillető védelemnek rendelve értelmezni. Ez nem csupán deklaráció, hanem olyan alapjogi mérce, amely a jogalkalmazás, a közigazgatás és a közösségi működés során is iránytűként szolgál.

Ez a változás tehát a gyermekközpontú társadalomszemlélet megerősítése, amelyben a még formálódó személyiségű fiatalokat különleges védelem illeti meg – és ez a védelem elsőbbséget élvez minden más, akár felnőttekhez kapcsolódó jogosultsággal szemben.

Nem tiltó szándék vezérli ezt a módosítást, hanem egy olyan értékrend rögzítése, amely szerint a jövő nemzedék biztonsága és lelki-szellemi egészsége nem lehet alku tárgya. Ez a rendelkezés hosszú távon hatással lehet az oktatási tartalmakra, a médiában megjelenő üzenetekre, a közösségi programok szervezésére, és általánosságban arra, hogy milyen keretek között és milyen felelősséggel szólítjuk meg a társadalom legfiatalabb tagjait.

Szintén komoly gyakorlati hatással bír a kábítószerek előállításának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes körű alkotmányos tilalma. Ez nem csupán szimbolikus üzenet: erősíti a rendvédelmi szervek mozgásterét, lehetőséget teremt szigorúbb büntetőjogi és prevenciós szabályozásra.

Különösen az iskolák, családsegítő szolgálatok és fiatalkorúakkal foglalkozó intézmények számára nyit meg új lehetőségeket a beavatkozásra, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a designerdrogokkal, azaz a rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan hatású kábítószerekkel sújtott térségekben érezhetőbb javulás induljon meg.

Milyen törvényi változások következhetnek a módosításból?

A 2025. április 14-én elfogadott Alaptörvény-módosítás több jelentős változást tartalmaz, amelyek törvényi szinten is további jogalkotási lépéseket igényelnek.

Készpénzhasználat alkotmányos védelme: Az Alaptörvénybe bekerült, hogy mindenkinek joga van készpénzzel fizetni. Ez a rendelkezés megköveteli, hogy a jövőben minden kereskedelmi és szolgáltatási helyen biztosítsák a készpénzes fizetés lehetőségét. Ennek érdekében várhatóan módosítani kell a kereskedelmi törvényt és a fogyasztóvédelmi szabályozást, hogy garantálják a készpénzes fizetés elfogadását mindenütt.

Biológiai nemek meghatározása: Az Alaptörvény rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő. Ez a módosítás valószínűleg hatással lesz a személyi okmányok kiállítására, az anyakönyvezésre, valamint az oktatási és egészségügyi jogszabályokra. Várhatóan szükség lesz a személyi adatokat szabályozó törvények és az oktatási törvények módosítására, hogy összhangban legyenek az Alaptörvény új rendelkezésével.

Gyermekek védelmének elsőbbsége: Az Alaptörvény kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amely jog az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ez a rendelkezés valószínűleg módosításokat igényel a gyermekvédelmi törvényekben, az oktatási törvényekben és a családjogi szabályozásban, hogy biztosítsák a gyermekek jogainak elsőbbségét más alapjogokkal szemben.

Kábítószer-használat tilalma: Az Alaptörvénybe bekerült a kábítószer előállításának, terjesztésének, használatának és népszerűsítésének tilalma. Ez a módosítás szükségessé teszi a Büntető Törvénykönyv és a kábítószer-ellenes jogszabályok szigorítását, valamint új prevenciós programok bevezetését az oktatási és egészségügyi intézményekben.

Állampolgárság felfüggesztése biztonsági okból: Az Alaptörvény lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését azon többes állampolgárok esetében, akik veszélyt jelentenek a közrendre, köz- vagy nemzetbiztonságra. Ez a rendelkezés új eljárásokat és jogi mechanizmusokat igényel az állampolgársági törvényben és a nemzetbiztonsági szabályozásban, hogy meghatározzák a felfüggesztés feltételeit és eljárásrendjét.

Számít-e újabb brüsszeli támadásra a módosítások miatt?

Az Alaptörvény tartalmazza „az ember férfi vagy nő”, valamint az „apa férfi, anya nő” kitételt, amely a biológiai nemet helyezi előtérbe, és tiltja a születési nem megváltoztatását sugalló törekvéseket. Az Európai Unió (EU) és annak szervei, például az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság, valószínűleg aggályokat fogalmaznak meg az LMBTQ+ közösség jogainak korlátozása kapcsán. Korábban, a 2021-es magyar gyermekvédelmi törvény esetében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hasonló okokból, és ez a módosítás is akár hasonló eljárást vonhat maga után.

Az EU Bírósága már elmarasztalta Magyarországot egy iráni transznemű személy ügyében, mert nem ismerte el a „megélt identitását”. Ez arra utal, hogy a nemi identitás kérdése érzékeny téma Brüsszelben.

A módosítás kimondja, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga minden más alapvető jogot megelőz, kivéve az élethez való jogot, beleértve a gyülekezési jogot is. Ez jogalapot teremt az LMBTQ+ rendezvények, például a Pride betiltására. Az Európai Parlament már korábban is elítélte a magyar kormány LMBTQ+ közösség elleni intézkedéseit, és ez a módosítás tovább mélyítheti a konfliktust. Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat, és az EP várhatóan határozatban ítéli el a lépést, ahogy tette azt a 2021-es gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban.

Az Európa Tanács is aggályokat fogalmazhat meg, ahogy tette a lengyel „LMBT-mentes zónák” esetében. A 2021-es magyar törvény, amely korlátozta az LMBTQ+-tartalmak megjelenítését kiskorúak számára, széles körű uniós elítélést váltott ki, beleértve Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyilatkozatát, miszerint a törvény „szégyenteljes”. A módosítás lehetővé teszi a kettős állampolgárok magyar állampolgárságának határozott időre történő felfüggesztését, ha azok veszélyt jelentenek a közrendre vagy nemzetbiztonságra (kivéve az EU-állampolgárokat).

Bár a módosítás nem vonatkozik az EU-állampolgárokra, az EU aggályosnak találhatja a szabályozást. Az Európai Unió Bírósága (EUB) korábban már kimondta, hogy az állampolgárság megvonása arányos és átlátható eljárást igényel, és a magyar szabályozás homályos megfogalmazása („közrend veszélyeztetése”) aggályokat vethet fel.

Az Európai Parlament emberi jogi bizottsága valószínűleg vizsgálatot kezdeményez, különösen, ha a szabályozást a szuverenitásvédelmi törvényhez kötik, amelyet Brüsszel már most is támad.

Forrás: Origo
Címlapkép: civilek.info