Az év egyik legjobban várt interjúját adta Orbán Viktor: a miniszterelnök az Öt YouTube-csatornáján beszélgetett az ország egyik legismertebb és legmegosztóbb publicistájával, Hont Andrással.
Az újságíró kezdésként felvetette, hogy eredetileg Orbán Balázst, a kormányfő politikai igazgatóját tervezték meghívni, ám egy lelkes kollégája a vezetéknév hallatán a miniszterelnöknek is meghívót küldött. Orbán Balázzsal el is készült az interjú, ám nagy meglepetésükre a Miniszterelnöki Hivatal is jelezte, hogy Orbán Viktor elfogadta a meghívást.
Szívesen elmegyek mindenhová, ahol van esély arra, hogy értelmesen lehet beszélgetni – jelentette ki a kormányfő az újságíró meglepettségére reagálva.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Rogán Antal azért került le az amerikai szankciós listáról, mert a leváltott demokrata kormányzat „bosszúból még egyet rúgott” a magyar kormányba, amiért nem teljesítette az elvárásait, az új republikánus vezetés azonban úgy vélte, hogy „ez nem fair”.
Arra a kérdésre, hogy ennek milyen ára lehet, kijelentette: „Én nem fizetek, az biztos”.
Hont András felvetette, hogy miért nem például Nagy István került fel erre a listára, amire Orbán Viktor azt felelte, ennek az az oka, hogy
Rogán nem szakminiszter a kormányban, hanem az egyik „erős ember”, funkcionális miniszter, aki a hatalomgyakorlásban segíti őt.
Rogánon kívül Gulyás Gergelyt és Orbán Balázst sorolta még ide, utóbbit kentaurként ábrázolva – hozzátette, ha a hozzá legközelebbi embert akarják támadni, akkor ebből a körből lehetett választani.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a kormányában nincsenek belső hatalmi harcok, rend van, mert csak úgy lehet dolgozni.
A kormányzati munka koordinációjáért pedig Rogán Antal és Gulyás Gergely felelős, így egyértelmű volt, hogy ha az amerikaiak rúgni akarnak egyet Magyarországon, akkor kettőjük közül választanak valakit. A választás pedig Rogán Antalra esett.
A „Trump-nyitányról” szólva Orbán Viktor leszögezte: az új elnök pontosan azt csinálja, amit megígért. Ez egyfajta kritika abból a szempontból, hogy az európai vezetőkkel ellentétben Donald Trump egyenes.
Megjegyezte azt is, hogy J. D. Vance az amerikai politika „hosszabb távon meghatározó embere” lehet, és azzal számol, hogy az USA-ra 12 év patrióta kormányzás vár.
A vámháborúról szólva azt mondta, „ez egy olyan dolog, amelynek ismerjük az elejét, és tudjuk a végét”, csak az a kérdés, mi történik közben. Donald Trump minden egyes országgal tárgyalni fog, és a végén kialakul egy patrióta amerikai vámrendszer. Az sem kizárt, hogy cégek szintjén fognak megállapítani vámokat.
Ami Magyarországot illeti, a vámok hátrányt fognak jelenteni, de a kormány tárgyal az amerikaiakkal olyan ügyekről, amelyek ezt a hátrányt ellensúlyozhatják. Ennek fél éven belül lehet eredménye.
Ukrajnáról szólva Orbán Viktor kijelentette: a Nyugat ezt a háborút elvesztette, ez egy súlyos tehertétel. Az amerikaiak helyzete annyiban könnyű, hogy Trump személyesen soha nem akarta ezt a háborút, így ez nem az ő veresége, hanem a Biden-adminisztrációé, Donald Trump pedig az az elnök lehet, aki ebből kimenti az Egyesült Államokat.
A miniszterelnök beszélt az európai haderő létrehozásáról is, és emlékeztetett, hogy ő ennek mindig a szorgalmazója volt: nem a NATO helyett, de mellette kell egy európai védelmi erő.
Ettől viszont fontos elkülöníteni a „hajlandók koalícióját”, amely az Ukrajnát támogató országok csoportja – ebben Magyarország nem vesz részt. Nem is hívták, de ha hívnák, se venne részt.
Szóba került az is, hogy az Ukrajna EU-tagságáról szóló, véleménynyilvánító szavazást Orbán Viktor nagyon fontosnak tartja, mert Brüsszelben világossá tették, hogy 2030-ig fel akarják venni az országot. Ezt most mindenképpen meg kellene akadályozni, mert minden szempontból káros és veszélyes.
Kérdésre válaszul elmondta, azért nem tartanak erről népszavazást, mert ahhoz alkotmánymódosításra lenne szükség, nemzetközi szerződésből eredő kérdésben ugyanis nem lehet referendumot tartani.
Kollár Kinga ügyéről és a Tisza Párt vádjairól szólva Orbán Viktor emlékeztetett: 2006-ban a Gyurcsány-kormány meghamisította a költségvetést, az EU pedig ehhez segítséget nyújtott. A miniszterelnöktől idézett, akkori mondatok arra utaltak, hogy az efféle hazugságokhoz ne nyújtson segítséget Brüsszel.
Ami pedig a tiszás képviselő mostani kijelentését illeti, az azért megdöbbentő, mert bár sejteni lehetett, hogy bizonyos politikusok Magyarország, a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak az EU-s intézményekben, de ezt most valaki egyértelműen ki is mondta.
Ezek után Hont András a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről kérdezte a kormányfőt, aki arra a felvetésre: nem érzi-e úgy, hogy túl sok minden múlik egy személyben rajta, azt mondta, nem. Erős szervezet, erős emberek és utánpótlás van mögötte.
Amiért az emberek mégis úgy érzik, hogy szinte minden Orbán Viktoron múlik, annak az az oka, hogy a magyar parlamentáris rendszerben a miniszterelnöknek van kormánya. Ez 1990 óta így van, és német mintára vettük át.
Hont András szóba hozta Mészáros Lőrinc és Tiborcz István gazdagodását. Orbán Viktor szerint nincs összefüggés, viszont a kapcsolat egy támadási felületet ad, ezért kerültek ők célkeresztbe.
Szóba került Magyar Péter, akinek az esetében a Kehi szabálytalanságokat állapított meg, és a miniszterelnök megerősítette, hogy ez ügyben vizsgálat van folyamatban.
A Matolcsy György körüli botrányokról pedig azt mondta: egyelőre azt tudjuk, hogy az egyik fél határozottan állít valamit, a másik ezt határozottan cáfolja, ezért kell egy gyors és transzparens vizsgálat.
Hont Andárs rákérdezett arra, miért kellett 15 év a Pride elleni fellépéshez, Orbán Viktor pedig világossá tette: most lett meg a kellő erő hozzá, miután az Egyesült Államok vezetése is ebbe az irányba mozdult.
Hasonló a helyzet a kettős állampolgárság felfüggesztésének lehetőségével is. A jelenlegi amerikai vezetés ezt nem fogja ellenezni.
Ami pedig a drogszabályozást illeti, ott annyi történt, hogy az elmúlt évek változásai, az új szerek megjelenése és elterjedése szükségessé tette a törvények szigorítását.
Ezek után Hont András ismét Magyar Péterről kérdezett. Orbán Viktor elmondta, nem az lepte meg, hogy Magyar Péter politikai pályára lépett, hanem az, ahogy ezt megtette.
A kormányfő elárulta: nem gondolta, hogy valaki azzal politikai karriert tud építeni, hogy lehallgatta a feleségét, majd a nyilvánosság elé tárja a felvételt. Számára ez annyira visszataszító, hogy azt hitte, ezzel nem lehet boldogulni Magyarországon, de a jelek szerint lehet.
A Tisza Párt finanszírozásáról is beszéltek. Orbán Viktor szerint „ez az egész egy külföldről finanszírozott projekt”, és a „Tisza Párt nem egy magyar párt, az egy brüsszeli párt”, noha baloldali oligarchák is támogatják.
Ugyanakkor a miniszterelnök leszögezte: Magyarország nem Románia, vannak törvények, amelyeket be kell tartani, és aki ezeket betartja, az indulhat a választásokon.
Kijelentette: komolyan veendő kihívásnak tartja a Tisza Pártot, de egy kategóriába sorolja a korábbi összefogásokkal. Majd felidézte: 2021-ben a baloldal a Fidesz–KDNP előtt volt.
Ezek után a gazdasági helyzetre terelődött a szó. Orbán Viktor elmondta: most is reálbér-emelkedés van, mint korábban, viszont ez most nem mozdította meg a kormánypártok javára a választókat. Ez azt jelzi, hogy nem a bérek, hanem az infláció zavarja igazán az embereket.
Hozzátette három-négy százalék körüli gazdasági növekedésre számít, marad a teljes foglalkoztatás, a jövő év elején is lesznek béremelések, tehát a gazdasági feltételek a győzelemhez adottnak tűnnek.
Hangsúlyozta azt is: most Ukrajna tagsága a legfontosabb kérdés, mert ha felveszik, 10–15 évre elveszi a növekedés és a gazdagodás lehetőségét a magyaroktól.
Borítókép: Orbán Viktor és Hont András
Forrás: Facebook/Öt
